Az első napsugár előcsalogatja a kullancsokat téli búvóhelyükről az avarból. Ha a kis vérszívó olyan állatot szemel ki magának, amely korábban fertőzött kullanccsal került érintkezésbe, akkor maga is vírushordozóvá válik. A fertőzést továbbítja az állatokra és az emberre. A kullancs előtt mindenki egyenlő – állítják a szakemberek.
Ausztriában a lakosság 70 százaléka, hazánkban mindössze öt százaléka oltatja be magát az agyvelőgyulladás vírusa ellen. Magyarországon is több ember kaphatná meg a védőoltást, ha a munkáltató állná azoknak az oltási költségeit, akik tartósan kullancsveszélynek vannak kitéve, mint például a vadászok, erdészek, bányászok. De akár be vagyunk oltva, akár nem, a kirándulásból hazatérve alaposan ellenőrizni kell magunkat, ruhánkat, nincs-e bennünk kullancs.
Hazánkban a vírust 1977 óta regisztrálják, 1991 óta árusítják a gyógyszertárakban az oltóanyagot. A három évig tartó védettséghez három oltás szükséges. Vidéken főleg erdei munkát végző férfiak a betegség szenvedő alanyai, a fővárosban viszont a nők aránya nagyobb, valószínűleg azért, mert sokan kirándulnak. Sokan úgy gondolják, hogy mivel a vérszívók a fákon élnek, egy széles karimájú kalap megóvja őket. Ez nem igaz, a kullancsok leggyakoribb tartózkodási helye az avar, a fű és az alacsony bokrok, erdők, valamint a patak- és folyóparti fák. Márciustól egészen novemberig aktívak a károkozók.
