Félelmek nélkül is jól működik az orvoslás – Interjú Dr. Ajtay Zénóval

0
Már öt éve látják el a betérő pácienseket a Praxis Dr. Zénó Magánklinikán Kaposváron. Az évfordulót napokban ünneplő praxis egyik titka, hogy itt nem kell szoronganiuk a vendégeknek – olvasható a sonline.hu-n. 

Már az épületbe térve sem az az ember érzése, hogy orvoshoz jött. A Praxis Dr. Zénó Magánklinikára érkezők sokkal inkább vendégek, mint betegek. – Úgy szoktam fogalmazni: ez a rendelő nem egy pláza, ahol egymástól függetlenül üzemelnek a boltok – mondta Ajtay Zénó klinikavezető. – Praxis jellegű a klinikánk, a doktorok együtt dolgoznak és nem egymás mellett. Egy csapat vagyunk, megbeszéljük egymással a diagnózist, utánajárunk a betegségnek, ha kell, kritizáljuk egymás véleményét.

Ajtay Zénó hozzátette: az is fontos, hogy szinte állandó a személyzet és az orvosok is. Az itt dolgozók már régóta ismerik a legtöbb vendéget, ezért az orvos-asszisztens és beteg kapcsolat is sokkal közvetlenebb. – Törekszünk arra, hogy a klinika a háziorvoslás közvetlenségét és a szakorvoslás igényességét egyesítse – fogalmazott a klinika vezetője. – Tizenkilenc éve dolgozom magánrendelésben is és öt éve szerveztem meg a kaposvári magánklinikát. Szemléletváltásra volt szükség, csapat kellett és ez az igény hozta létre a közösségünket. Ami egy olyan közösség, ahonnan nem vágynak el a doktorok, hiszen jó a légkör. Dolgozni és betérni is jó ide, tudtuk meg.

Kopcsányi Rita, a klinika főorvosa, egyike azoknak a doktoroknak, akiket személyesen Ajtay Zénó hívott a Klinikára. Az orvos-igazgató minden nap a klinikán dolgozik, és sugárzó kedvessége átragad a betegekre is. – Sokan azért jönnek be, mert a családban volt valamilyen betegség, vagy hallja ismerőseitől, hogy beteg lett – mondta Kopcsányi Rita. – Sokszor nem találunk semmi bajt, de van, hogy kiderül egy probléma. A betegek mindig félnek, az a fő csapásirányunk, hogy az indokolatlan félelmeket eloszlassuk.

Teszik ezt úgy, hogy igyekeznek a beteget és a betegséget is menedzselni. – Nem harapjuk le a beteg fejét és nem is zúdítjuk rá a betegség tényét és az ezzel járó félelmet – mondta a főorvos. – Ha kiderül, hogy beteg a páciens, segítünk megoldást találni, a vizsgálatait megszervezzük. Könnyebb elviselni ugyanis úgy a betegséget, ha a páciens tudja, nincs egyedül a világban, segítséget kap, másnak is vannak hasonló problémái és enyhíteni lehet rajta.

Ami nem gyógyítható, azt is kordában tarthatjuk

A becslések szerint a szív- és érrendszeri betegségek csupán harminc százalékban befolyásolhatóak, döntően a genetikai, társadalmi és környezeti tényezők felelősek kialakulásukért. – A genetikai adottságokat nem lehet teljesen elválasztani a környezeti tényezőktől – fogalmazott Ajtay Zénó, kardiológus. – A befolyásolható rizikófaktorok például a testsúly, dohányzás elhagyása, vérnyomás és koleszterint szinten tartása az, amivel kimutathatóan és egyértelműen befolyásolható a szív és érrendszeri megbetegedések gyakorisága és súlyossága.

Hozzátette: ha egy magas koleszterin szinttel élő beteg elhízik, mozgásszegény életmódot folytat, dohányzik sokkal nagyobb esélye lesz a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának, mert a rizikófaktorok nem csupán összeadódnak, hanem fokozzák egymás negatív hatását. Ilyen példa a rizikófaktorok halmozódására a kettes típusú cukorbetegség, ami általában elhízással, magas vérzsírértékkel, nehezen beállítható vérnyomással jár. Ezért igényelnek különleges figyelmet a diabetes mellitusban szenvedő betegek.

 

 

Forrás: sonline.hu

Megosztás

Írjon választ!