Magyar kutatók a depresszió kialakulásának eddig ismeretlen genetikai hátterét tárták fel

Az MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoportja több ezer személy génállományának, hangulatának és az őket érő stressz mértékének elemzésével kimutatta, hogy a galanin nevű agyi neuropeptidet és receptorait kódoló gének is szerepet játszanak a depresszió kialakulásában.

Az Európai Unió felmérése szerint az egészségügyi kiadások közül a legnagyobb terhet a társadalomnak a központi idegrendszer betegségei jelentik. Ezen belül a hangulatzavaroké, elsősorban a tartós lehangolt érzelmi állapotot okozó, úgynevezett unipoláris depresszióé a vezető szerep, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2030-ra világviszonylatban is a lista élére kerül, megelőzve többek között a szívinfarktust és a közlekedési balesetek költségeit is.

A depresszió a lakosság körében körülbelül 15 százalékos, azaz átlagosan minden ötödik-hatodik ember életében előfordul olyan időszak, amikor a hangulata oly mértékben romlik, hogy az a klinikai depresszió súlyosságát is eléri. A gazdasági válság, mint környezeti hatás tovább súlyosbította a helyzetet, mely következménye, hogy Európában nőtt az öngyilkosságok száma.

A depresszió kialakulását vizsgáló eddigi kutatások 35-40 százalékban örökletes faktorokat tettek felelőssé. A napjainkban végzett legátfogóbb genetikai vizsgálat, mely több mint 9000 depressziós beteg genetikai mintáját elemezte, a depresszió kialakulásának okaként csak 0,6 százalékát tudta magyarázni a genetikai variánsokkal.

A depresszió terápiájában az első antidepresszáns-kezelés után csupán a betegek 50 százalékánál jelentkezik javulás, az is csak hetekkel a kezelés megkezdése után. Az új antidepresszív gyógyszerek hatásmechanizmusa is megegyezik a korábbi antidepresszáns gyógyszerekével, melyek a monoaminok (szerotonin, noradrenalin, dopamin) idegsejtekbe történő visszavételét vagy egyes receptorait gátolják.

 A Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézete, a Nemzeti Agykutatási Program keretében azon dolgozik, hogy a jelenlegitől eltérő támadáspontú antidepresszív gyógyszerek fejlesszen ki. A kutatás során 2500 hazai és manchesteri személy génmintáját, élet-stressz előzményeit, depresszióval és szorongással kapcsolatos tüneteit elemezte. Az új eredmények a galaninnak a depresszió kialakulásában játszott szerepére utaltak.

 A galanin, mely az emberben 30 aminosavból álló kicsi neuropeptid, az agy számos területén egy aktiváló és két gátló receptoron keresztül fejti ki hatását. A galanin csak speciális körülmények között szabadul fel, például amikor az idegsejt egy erős ingerlés hatására az impulzusok gyors sorozatát adja le. A galaninrendszer négy tagjának génje együtt, az 1-es és 2-es receptorának génje pedig külön-külön is jelentősebb szerepet játszik a depresszió kialakulásában.

Az eredmény révén a galanin receptorai lehetnek az új, hatékonyabb gyógyszerek fejlesztésének gyógyszercélpontjai. A kutatók célja kideríteni, hogy a mostani antidepresszánsok nem hatnak-e a galanin rendszer egyes elemeire, mert akkor elkezdődhet a galanin rendszerre ható potenciális gyógyszermolekulák kifejlesztése.