A magas vérnyomás gyógyszeres kezelése – beszélgetés Dr. Ajtay Zénóval

1

Kedves Olvasó!

Újságunk egy új rovatot indított, első cikkünk 2 hete jelent meg. A magas vérnyomás betegséggel foglalkozunk.

Előző számainkban Dr. Ajtay Zénó és Dr. Farkas Krisztina főorvosok segítségével bemutattuk a hypertonia diagnózisát, jelentőségét, legfőbb tüneteit és szövődményeit, a szükséges vizsgálatokat, de szó esett a vérnyomás csökkentés nem gyógyszeres kezelésének lehetőségeiről is. 

Ezt most folytatjuk, a hypertonia gyógyszeres kezeléséről lesz szó. Ismét Dr. Ajtay Zénó segítségével tesszük ezt.

Múlt héten megtudtuk, hogy számos nem gyógyszeres lehetőség kínálkozik, a magasvérnyomás betegség megelőzésére és kezelésére, de azt is, hogy e kézenfekvő lehetőséggel kevesen élnek. Mikor kell gyógyszeres kezelést alkalmazni?

A kezelés szükségességét a tünetek, a vérnyomásértékek, célszerv szövődmények és társbetegségek alapján döntjük el. Ha a vérnyomásértékek rendelőintézetben 3 alkalommal nagyobbak, mint 140/90Hgmm, szabály szerint kezelni kell. Ugyanígy igaz, ha önellenőrzéssel (otthon saját vérnyomásmérővel mért értékek) a mért magasabb értékek száma 20%-ban meghaladja a 135/85 Hgmm-t.

Vérnyomás ingadozás esetén az orvost becsaphatják a mért értékek, ilyenkor mi a teendő?

– A vérnyomás diagnózisának felállításához, a vérnyomás beállításához használhatunk vérnyomásmérő monitort (ABPM) is. Ez utóbbival a fehérköpeny hatás (a rendelői környezet vérnyomásemelő hatása) mutatható ki, így a páciens nem kap feleslegesen kezelést.  Az élettanilag normális éjszakai vérnyomás ejtés elmaradása is kimutatható, ami súlyos, részletesen kivizsgálandó betegséget jelezhet.

Mindenkinek ugyanarra az értékre kell beállítani a vérnyomását?

– Nem, amennyiben cukorbetegség, vesebetegség, agyi érbetegség, érszűkület, szívelégtelenség, szívinfarktus utáni állapot áll fenn, és a beállítandó vérnyomás érték nagy különbségeket mutat, ezekben az esetekben a gyógyszereléshez már szakorvost is igénybe kell venni.

A kellő tapasztalattal bíró specialista (szakorvos: általában belgyógyász, kardiológus, endokrinológus, vagy nephrológus) a hypertonia jellege, a vérnyomás emelkedés értéke, fennállási ideje, a magas vérnyomás szövődményeként megbetegített szervek és társbetegségek, rizikófaktorok alapján választ gyógyszercsoportot, gyógyszer kombinációt az elérendő vérnyomásértékhez.

Célszerű azt is kitűzni, hogy mennyi idő alatt szándékozik ezt elérni. Egy évek óta fennálló, jelentős vérnyomás emelkedéssel járó beteg esetében több hét, vagy akár több hónap is szükséges ahhoz, hogy a beteg fokozatosan rendbe jöjjön, mert a gyors vérnyomásesés jelentős panaszokat, adott esetben agyi, vagy vese és alsó végtagi vérellátási zavarokat okozhat. A vérnyomás csökkentés mértéke és sebessége tünetvezérelt.

Ekkora különbségek vannak a gyógyszercsoportok között?

– Igen. 5 vérnyomáscsökkentő gyógyszer csoporttal dolgozunk. További lehetőségek is vannak.

– Mondana példát a gyógyszercsoportok közötti különbségekre?

– Típusos az életkor és a férfi és női nem közötti különbség. Az életkor során a vegetatív idegrendszeri szimpatikus aktivitás (stressz) csökken, vele szemben a szervezet szabályzó mechanizmusai tompulnak. A beteg kevésbé érzi a nyomás emelkedését (az erek falában lévő feszülést érzékelő baroreceptorok kevésbé érzékenyek), nehezebben szabadul a nátriumtól, ezáltal könnyebben tart vissza vizet, ezzel ödéma jelentkezik.

 A nőknél a menopauza (klimax) hormonális változásai is hasonló irányú élettani következményekkel járnak. Idősebb korban, vagy a menopauza bekövetkeztével, sokkal jobban hatnak a direkt értágítók (kalcium-csatorna blokkolók), vagy vizelet hajtó jellegű (diuretikumok) gyógyszercsoportok. Ezek az erre a korra jellemző vérnyomás ingadozást is jelentősen mérséklik.

– És mivel kezelik a középkorúakat?

Fiatal és középkori vérnyomás betegeknél elsősorban a stressz aktivitást és a várható közép és hosszú távú következményes szövődményeket kell csökkenteni. Ebben az esetben a stressz hormonok támadáspontját (béta receptor blokkolók, angiotenzin receptor) vagy azok szintézisét a kígyóméregből fejlesztett angiontenzin konvertáló enzim gátlókkal (ACEI) érjük el. Utóbbihoz hasonlít a foghagyma hatása is. A kezelésnek erős ér-, vese-, agyi- és szívizomzat védő hatása van, az új cukorbetegség megjelenésének gyakoriságát, az időskori szellemi leépülést is csökkenti, ami több tíz éves kezelés esetén kifejezett előnyt jelent mind az egyén, mind a társadalom szempontjából.

– Sokan több gyógyszert szednek egyszerre, bármilyen kombinációt alkalmazhatunk?

Kombinációra gyakran van szükség, egyrészt azért, hogy elérjük a kívánt vérnyomás csökkenést, másrészt pedig azért, hogy a jótékony nem vérnyomás csökkentő hatásokat is kihasználjuk. A jelenlegi ajánlások is inkább javasolják az alacsony közepes dózisú kombinációs kezelést, mint azt, hogy egy gyógyszer maximális adagját használjuk.

– Gondolom, a többfajta hatóanyag gyakoribb mellékhatásokat jelent?

– Nem, mert a mellékhatások döntő része dózisfüggő, tehát az alacsonyabb adagoknál nem jön elő, így annak ellenére, hogy több fajta gyógyszert adunk, a mellékhatások száma kevesebb, a betegek sokkal jobban tűrik a kezelést.

– Köszönjük az interjút. 

Én is köszönöm a beszélgetést.

Legközelebbi alkalommal a vérnyomás betegség műtéti kezeléséről lesz szó.

Megosztás

1 hozzászólás

Írjon választ!