25 kórházi betegből egy biztosan elkap valamilyen súlyos fertőzést

5

“Azt tudjuk, hogy élnek veszélyes kórokozók a kórházakban, de csak most kezdjük megérteni, hogyan terjednek” – ezt Deverick J. Anderson orvos, a durhami Duke University Orvosi Központjának kutatója nyilatkozta egy általa vezetett kutatásról, aminek keretein belül azt vizsgálták, hogyan fertőződhetnek meg egyes intenzív osztályokon ápolt betegek olyan baktériumokkal, amik életveszélyesek lehetnek számukra – írja a Science Magazin cikke alapaján az Index

 Az amerikai statisztikák szerint 25 kórházi betegből egy biztosan elkap valamilyen súlyos fertőzést a kórházban, és ezen kórházi fertőzések fele intenzív osztályokon történik. A most nyilvánosságra hozott tanulmány több baktériumot is vizsgált, leginkább olyanokat, amik az idők során rendkívül ellenállóvá mutálódtak, és antibiotikumokkal sem lehet ellenük felvenni a harcot (ilyen például a rettegett Staphylococcus aureus). A kutatók három lehetséges szennyezési forrást vizsgáltak: elemezték, hogy a rezisztens kórokozók hogyan kerülnek át a betegről a közvetlen környezetre, a nővérre, és viszont, hivatkozik a Science Magazine cikkére az Index.

A kutatás során 167 ápoltat vizsgáltak, akikkel negyven nővér törődött 12 órás váltott műszakokban, összesen 120 elkülönülő műszakban. Mindegyik nővér legalább kettő, de inkább több beteggel érintkezett munkaideje alatt, és mindegyik nővér tiszta munkaköpenyt húzott a műszak kezdetekor. A kutatók naponta kétszer vettek mintát az ápolónők köpenyéről, a kórházi eszközökről, a betegekről, a betegek szobájából, a kórházi ágyak rácsáról. A minták tenyésztése és mikrobiológiai elemzése után kiderült, hogy az azonosítottan érintkezéssel átvitt baktériumszennyezések 27 százaléka a betegről nővérre történt, 27 százaléka a beteg környezetéről a nővérre, 45 százaléka a betegről a környezetére.

Részletesen elemezték a nővérek köpenyéről vett mintákat is: a ruhaujjakról, a deréktájról és a zsebekből vett minták közül a ruhaujjak és a zsebek bizonyultak a legszennyezettebbeknek. A betegek környezetéből vett minták közül az ágyrácsokról származók voltak a legrosszabbak. A kutatók hangsúlyozták, hogy akkor is találtak veszélyes baktériumokat a betegek szobáiban, ha azokat rendszeresen takarították.

“100 százalékig eltökéltnek kell lennünk a fertőzések elleni stratégiában” – nyomatékosította Deverick J. Anderson, aki szerint három különösen fontos módszerhez ragaszkodni kell: minden egyes beteggel való érintkezés után kezet kell mosni, eldobható kesztyűket és köpenyeket kell használni minden egyes fertőzéssel kezelt betegnél, és aprólékos és rendszeres takarításra van szükség a betegek szobáiban.

Forrás: Index

Megosztás