Egy friss kutatási eredmény szerint hiába várja valaki az étkezések időzítésétől, hogy jobban fog aludni, valójában szinte semmi sem történik – írja a HVG Tech rovata.
A fogyni vágyók számára a megválasztott diéta mellett az egyik legígéretesebb eszközt az étkezések megfelelő időzítése jelenti. Ennek előnyei nemcsak kilogrammokban mérhetők, de az alvás minősége is jobb lehet, és az ember hangulata is kiegyensúlyozottabbá válhat tőle. Legalábbis elméletileg, egy friss vizsgálati eredmény szerint ugyanis ezek az előnyök nem feltétlenül teljesülnek olyan egyszerűen, mint ahogy azt sokan feltételezik.
A 12 hetes vizsgálat elején a résztvevők választhatták a 12 órás vagy a 8 órás étkezési ablakot (TRE). Azok számára, akik korai étkezést választottak, az időablak délelőtt 10 órakor kezdődött, míg akik a későbbi kezdés mellett tették le a voksukat, 13 óra után kezdhettek el enni. A rugalmas időablakos étkezést tartó önkéntesek maguk választhatták meg, mikor kezdődjön a TRE.
A kutatók arra számítottak, hogy az étkezés időpontja számíthat, ugyanis az alvást befolyásolja, hogy a szervezet mikor vált át a nappali anyagcseréről az éjszakai regenerálódásra. Ez a váltás a cirkadián ritmust – a test folyamatait irányító belső órát – követi, a késői étkezések pedig kitolhatják a váltáshoz szükséges jelek érkezését.
Antonio Clavero-Jimeno, a JAMA-ban megjelent tanulmány vezető szerzője szerint 12 hét elteltével az alvási eredmények egyformának tűntek a különböző csoportoknál, függetlenül attól, hogy az étkezések mikor kezdődtek. Azok, akik a korai TRE-t választották, az alvási idejük csupán 12 perccel tért el azokétól, akik hétköznapi módon étkeztek. A szakember szerint mindez azt mutatja, hogy a korai vacsorázás nem eredményez lényegi változást az alvás tekintetében. A kutatók ugyanakkor megjegyezték: a kávé- és teafogyasztást nem kontrollálták a résztvevőknek, ami némileg torzíthatta az eredményt.
Mivel az étrendi változtatások befolyásolhatják a stresszt és a napi energiaszintet is, a kutatók kérdőívek segítségével követték nyomon a résztvevők hangulatát és életminőségének alakulását. Az eredmények azt mutatták, a depresszió, a szorongás és a stressz pontszámai alig változtak, de a napi egészségi állapotot és funkciókat vizsgáló kérdőív általános egészségügyi értékelései is hasonlóak voltak – írja a lap.
Forrás: HVG
