A mesterséges fény által kiváltott cirkadián ritmuszavar metabolikus és érrendszeri zavarokat okozhat, amelyek növelik a kardiovaszkuláris kockázatot – írja az Orvostovábbképző Szemle Online.
A medRxiv folyóiratban július 5-én jelent meg a Flinders Health and Medical Research Institute kutatóinak tanulmánya, amelyben az éjszakai fényhatás intenzitását öt fő szív-érrendszeri betegség fokozott kockázatával hozták összefüggésbe. A cirkadián ritmus szabályozza többek között a vérnyomás, a pulzusszám, a vérlemezke-aktiválás, a hormonkiválasztás és a glükózanyagcsere ingadozásait. Állatkísérletekben és humán vizsgálatokban ezeknek a ritmikus változásoknak a hosszú távon fennálló zavarai szívizom-fibrózist, magas vérnyomást, gyulladásokat és az autonóm egyensúly felborulását okozták. A korábbi humán kutatások nagyrészt műholdas becslésekre vagy kis kohorszokra támaszkodtak, amelyek hálószobai vagy csuklói fényérzékelőket használtak, így a személyes expozíciós minták populációs szinten javarészt ismeretlenek maradtak.
A mostani vizsgálatban a kutatók prospektív kohorsz elemzést végeztek annak értékelésére, hogy a nappali és éjszakai fényexpozíció prediktálhatja-e a szív-érrendszeri betegségek előfordulását, és hogy ezek a kapcsolatok változhatnak-e a genetikai hajlam, a nem és az életkor függvényében. Az adatok csaknem 89 ezer UK Biobank résztvevőtől származtak (átlagéletkor 62,4 ± 7,8 év; 56,9% nő volt), akik 2013 és 2016 között egy héten át csuklóra helyezhető fényérzékelőket viseltek Angliában, Skóciában és Walesben.
A fényesebb éjszakák dózis-válasz összefüggést mutattak az öt kimenetel vonatkozásában: az éjszakai fényexpozíció 90–100. percentilisébe sorolt résztvevők a 0–50. percentilisbe sorolt résztvevőkhöz képest 23–32%-kal magasabb kockázatot mutattak koszorúér-betegségre, 42–47%-kal magasabb kockázatot miokardiális infarktusra, 45–56%-kal nagyobb esélyt szívelégtelenségre, 28–32%-kal jelentősebb rizikót pitvarfibrillációra és 28–30%-kal nagyobb kockázatot stroke-ra. A kapcsolatok a fizikai aktivitás, a dohányzás, az alkohol, az étrend, az alvás időtartama, a társadalmi-gazdasági státusz és a genetikai kockázat figyelembe vétele után is fennmaradtak. A nőknél erősebb összefüggés mutatkozott a szívelégtelenség és a koszorúér-betegség között, míg a fiatalabb résztvevőknél erősebb összefüggés mutatkozott a szívelégtelenség és a pitvarfibrilláció között.
A szerzők szerint a mesterséges fény által kiváltott cirkadián ritmuszavar metabolikus és érrendszeri zavarokat okozhat, amelyek növelik a kardiovaszkuláris kockázatot. A fény által kiváltott hiperkoaguabilitás növelheti a tromboembóliás események számát, míg a 24 órás vérnyomás tartós emelkedése károsíthatja az érrendszeri endotheliumot és provokálhatja a szívizom hipertrófiáját. A sinoatrialis és atrioventrikuláris csomópontokhoz érkező ellentmondásos időzítési jelek fokozhatják az aritmia kialakulásának kockázatát – írja a lap.
Forrás: otszonline.hu
