Amikor elalszunk, nemcsak az agy pihen, hanem a szív működése is alkalmazkodik az éjszakai ritmushoz. Az alvási pozíció hatása a szívre ma már kutatásokkal is alátámasztott tény, különösen szívelégtelenség, angina vagy alvási apnoe esetén. Meglepő lehet, de az is számít, hogy jobb vagy bal oldalunkra fordulunk-e, mert a testhelyzet befolyásolhatja a szív mechanikáját és oxigénigényét – írja a Magyar Kardiológusok Társasága.
A modern vizsgálatok szerint az alvási testhelyzet nem csupán kényelmi kérdés. Hatással lehet a szív- és érrendszer fizikai működésére, az autonóm idegrendszerre (az akaratunktól független szabályozórendszerre), valamint egyes szívbetegségek tüneteire is. A szív éjszaka lassabban ver, de közben folyamatosan reagál a testhelyzet változásaira. Ez különösen fontos lehet azok számára, akik valamilyen ismert kardiológiai problémával élnek.
Szívelégtelenség és alvási pozíció: jobb vagy bal oldal számít?
Szívelégtelenség esetén – amikor a szív nem tud elegendő vért pumpálni a szervezet igényeihez képest – sok beteg ösztönösen a jobb oldalát választja alváshoz. Ennek oka nem pusztán megszokás, hanem élettani magyarázata is van. Ha a szívet egy vízzel telt, rugalmas falú labdához hasonlítjuk, könnyebb megérteni, mi történik oldalra forduláskor. A gravitáció hatására a szív enyhén elmozdul a mellkasban. Bal oldalfekvésben a bal kamra – a fő pumpakamra – kissé jobban kitágulhat. Egy MRI-vizsgálat ezt objektíven is kimutatta. Ilyenkor a betegek gyakran erősebb szívdobogás-érzést, úgynevezett palpitációt tapasztalnak. Itt válik fontossá a preload, vagyis az előterhelés fogalma. Az előterhelés azt jelenti, mennyire feszül meg a szívizom fala a beáramló vér miatt még az összehúzódás előtt. Ha a kamra tágabb, a falfeszülés nő. A Laplace-törvény alapján a nagyobb feszülés nagyobb oxigénigénnyel jár. Szívelégtelenségben ez már érzékelhető különbséget jelenthet.
Hanyattfekvés és szívterhelés
Hanyatt fekve, vagyis supine testhelyzetben több vér áramlik vissza egyszerre a szívbe. Ez olyan, mintha egy lufiba hirtelen több víz érkezne, ami fokozza a belső feszülést. Egy egészséges szív ezt könnyen kompenzálja. Egy terhelt vagy beteg szív esetében azonban ez többletterhelést jelenthet. A hanyattfekvés az obstruktív alvási apnoe (ismétlődő légzéskimaradás) szempontjából is lényeges. Az ismétlődő oxigénhiány stresszválaszt indít el a szervezetben, emeli a vérnyomás értékét, és növeli a szív oxigénigényét. Az American Academy of Sleep Medicine szerint bizonyos esetekben a testhelyzet megváltoztatása, úgynevezett pozicionális terápia, terápiás jelentőségű lehet.
Angina és alvási testhelyzet: miért erősödhet a mellkasi fájdalom?
Az angina mellkasi fájdalom vagy szorító érzés, amelyet a szívizom elégtelen oxigénellátása okoz. Akkor jelentkezik, amikor a szív több oxigént igényel, mint amennyit a koszorúerek biztosítani tudnak. Ha a szív fala feszültebb, nagyobb energiát használ fel. A nagyobb energiaigény pedig több oxigént követel. Ez magyarázhatja, hogy bizonyos szívbetegek hanyatt fekve erősebb tüneteket tapasztalnak. A mechanizmus élettanilag logikus, hiszen a fokozott falfeszülés növeli az oxigénszükségletet. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nincs olyan nemzetközi kardiológiai irányelv, amely hivatalosan az alvási pozíció megváltoztatását javasolná az angina megelőzésére.
Alvási pozíció tudatos megfigyelése szívbetegség esetén
Szívelégtelenség, éjszakai palpitáció (a szívverés kellemetlen, tudatos érzékelése), ismert ismétlődő éjszakai légzéskimaradás (alvási apnoe) vagy hanyatt fekve jelentkező mellkasi diszkomfort esetén tehát érdemes tudatosan figyelni az alvási pozícióra. Nem mindenkinél jelentkezik különbség, de egyéni szinten számíthat. Az éjszakai tünetek megfigyelése segíthet felismerni az összefüggéseket is. Előfordulhat, hogy egy egyszerű oldalra fordulás csökkenti a kellemetlen érzéseket. Más esetben nem tapasztalható változás, ami szintén fontos információ. Bár jelenleg nincs általános, mindenki számára kötelező ajánlás az alvási testhelyzet megváltoztatására, az egyéni tapasztalatok és tünetek figyelése fontos lehet.
A lényeg a tudatosság és az önmegfigyelés, különösen akkor, ha valaki már ismert szívbetegséggel él. A szív éjszakai munkáját testhelyzetünkkel segíthetjük abban, hogy a lehető legkisebb terhelés mellett működjön – hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága.
Források:
- American Academy of Sleep Medicine: https://jcsm.aasm.org/doi/10.5664/jcsm.6506
- ESC 2023 Chronic Coronary Syndromes – https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehad191
Forrás: MKT
