Egy friss nemzetközi kutatás szerint a geomágneses viharok és a szívinfarktus előfordulása között kimutatható kapcsolat lehet. A Szívderítő most közérthetően mutatja be, mit jelent ez a mindennapokban – írja a Magyar Kardiológusok Társasága.
A szívbetegségek egészségének megőrzéséről legtöbbször az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás jut eszünkbe. Kevesebben gondolnak arra, hogy egy tőlünk mintegy 150 millió kilométerre lévő égitest, a Nap is hatással lehet a szervezetünkre. A tudományos érdeklődés már évtizedek óta fennáll ezzel kapcsolatban.
A Nap időről időre olyan kitöréseket produkál, amelyek megzavarják a Föld mágneses mezejét. Ezeket a jelenségeket geomágneses viharoknak nevezzük. Bár ezekből legtöbbször csak a látványos sarki fényt érzékeljük, a szervezetünk ennél érzékenyebben reagálhat a háttérben zajló változásokra.
Geomágneses viharok hatása a szívinfarktus előfordulására
Egy frissen publikált tanulmány, amely a Nature lapcsoporthoz tartozó folyóiratban jelent meg, brazil adatok alapján vizsgálta a geomágneses aktivitás és a szívinfarktus kapcsolatát. A kutatók több száz szívroham miatt kórházba került beteg adatait vetették össze a Nap aktivitását jelző mutatókkal. Az elemzés alapján a geomágneses viharok idején növekedett a szívinfarktus miatti kórházi felvételek száma. Ez arra utal, hogy a mágneses tér változásai nemcsak technológiai rendszereinkre, hanem az emberi szervezetre is hatással lehetnek.
Nők, életkor és szívinfarktus kockázat geomágneses vihar idején
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása a nemek közötti különbség volt. Bár általánosságban a férfiaknál gyakoribb a szívinfarktus, geomágneses viharok idején a nők kockázata látványosabban emelkedett. Ez a különbség különösen figyelemre méltó. Az életkor is fontos szerepet játszott az eredményekben. A geomágneses aktivitás hatása leginkább a 31 és 60 év közötti korosztályban volt megfigyelhető. Ez arra utal, hogy a szervezet reakciói nem egyformák minden életkorban.
Mi az a napkitörés?
A napkitörés a Nap felszínén bekövetkező hirtelen energiafelszabadulás. Ilyenkor hatalmas mennyiségű sugárzás és töltött részecske lökődik ki az űrbe, amelyek néhány nap alatt elérhetik a Földet.
Ha ezek a részecskék kölcsönhatásba lépnek a Föld mágneses mezejével, geomágneses vihar alakulhat ki. Ennek látványos jele lehet a sarki fény, kevésbé látványos, de annál fontosabb hatása pedig az, hogy ideiglenesen megváltozhat a környezet mágneses tere.
A tudományos kutatások szerint ezek a változások érzékenyen érinthetik az emberi szervezetet, különösen az idegrendszert és a szív elektromos működését. Ez magyarázza, hogy egyes időszakokban miért figyelnek meg több szívritmuszavart vagy szív- és érrendszeri eseményt.
Miért érzékeny a szív a geomágneses változásokra?
A kutatók szerint a magyarázat a szív finoman szabályozott elektromos működésében keresendő. A szívverés ritmusát egy összetett elektromos rendszer irányítja, amely érzékenyen reagálhat a külső mágneses ingadozásokra. Ezek a változások hatással lehetnek a vérnyomásra és a stresszhormonok szintjére is. A biológiai óra, vagyis a cirkadián ritmus (a szervezet napi működési ciklusa) szintén érintett lehet. Ez magyarázatot adhat arra, miért nem mindenkinél és nem minden esetben jelentkezik azonos mértékű hatás.
Mit jelent mindez a szívvédelem szempontjából?
Fontos hangsúlyozni, hogy az űridőjárás csak egy tényező a sok közül. A kutatás nem riogatásra szolgál, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövőben a veszélyeztetett betegek védelmében akár az űridőjárási előrejelzések is szerepet kaphatnak. Ahogyan ma már figyelembe vesszük a hőséget vagy a hidegfrontokat, úgy a geomágneses aktivitás is egy új szempont lehet.
Forrás: MKT
