A szívizombetegségek – orvosi nevükön cardiomyopathiák – olyan állapotokat jelentenek, amikor a szív izma valamilyen okból meggyengül, megvastagodik vagy merevvé válik. Ilyenkor a szív nem tudja elég hatékonyan pumpálni a vért, ami végső soron szívelégtelenséghez vezethet. Nem minden érintett tapasztal panaszokat – sokan évekig tünetmentesek –, de másoknál súlyos, életveszélyes állapot is kialakulhat, különösen ha a betegséget nem ismerik fel időben – írja a Magyar Kardiológiai Társaság.
Az elmúlt években hatalmas előrelépés történt a gyógyszeres kezelések terén. Ma már rendelkezésünkre állnak olyan modern szerek, amelyek csökkentik a szív terhelését, segítenek a ritmuszavarok kezelésében, javítják a betegek életminőségét és túlélési esélyeit. De előfordul, hogy még a legjobb kombinációk sem hoznak elég javulást. Ekkor jöhetnek szóba az eszközös vagy sebészi megoldások.
Ha a szív már nem képes ellátni a feladatát, és minden gyógyszeres és eszközös terápia hatástalan maradt, szívátültetésre lehet szükség.
A beavatkozás olyan betegeknek ajánlott, akik előrehaladott szívelégtelenségben szenvednek (pl. alig tudnak lépcsőzni, nehezen kapnak levegőt), már kipróbálták az összes elérhető kezelést, és nincsenek kizáró egészségi tényezők (pl. súlyos fertőzés vagy rák). Ez az eljárás életmentő lehet, de a műtétet hosszú várakozás előzi meg. Ennek oka: kevés a donorszív, tehát a felhasználható donorszerveket fontossági és alkalmassági sorrendben használják. Sokan éveket várnak arra, hogy épp a nekik megfelelő szerv álljon rendelkezésre. Erről többet a „Szívtranszplantáció – lehetőségek és nehézségek” című cikkünkben olvashat.
A kutatók már az 1960-as évektől próbálkoznak a szív funkcióinak gépi pótlásával. A nagy áttörés az elmúlt két évtizedben történt meg, amikor megjelentek a bal kamrai segédeszközök (LVAD-ek) – ezek kis elektromos szivattyúk, amelyeket a szívhez kapcsolnak, és segítik annak munkáját.
Két fő esetben használják:
- „Híd” a transzplantációig – ha a beteg állapota sürgős, de még várni kell a donorszívre.
- Végleges megoldásként – ha valaki nem alkalmas szívátültetésre, de ezzel az eszközzel élhetőbb életet kaphat.
Ma már egyre több beteg él ilyen segédeszközzel – főként azok, akiknél nincs más lehetőség.
A cardiomyopathiás betegek körében gyakori a pitvarfibrilláció (PF), amely során a szív pitvarai szabálytalanul és nagyon gyorsan húzódnak össze.
Ez három okból is veszélyes:
- Stroke-ot okozhat – a gyors és szabálytalan összehúzódások miatt a vér nem áramlik rendesen a szívben, és vérrög keletkezhet. Ez eljuthat az agyba, és ott agyi érelzáródást (stroke-ot) okozhat.
- Rontja a szív pumpafunkcióját – mivel a kamrák nem tudnak normálisan megtelni és kiürülni, a szív teljesítménye csökken.
- Súlyosbítja a szívelégtelenséget – a gyenge szívritmus tovább rontja az amúgy is gyengült keringést.
Ebben az esetben hogyan előzhetjük meg a stroke-ot, és hogyan kezelhetjük a ritmuszavart?
a) Vérhígító kezelés (az orvosok gyakran így mondják, hogy antikoaguláció)
A stroke elkerülése érdekében a legtöbb PF-es betegnek vérhígító gyógyszert írnak fel, amely megakadályozza a vérrögök kialakulását. A kezelést akkor is javasolják, ha nincs panasz – különösen, ha a beteg 65 évnél idősebb, cukorbeteg, vagy korábban volt már szívelégtelensége.
b) A szívritmus visszaállítása – minimálisan megterhelő beavatkozással
Ez az úgynevezett katéteres abláció: egy vékony csövet (katétert) vezetnek a szívbe a combvénán keresztül, majd hő vagy fagyasztás segítségével megszüntetik a ritmuszavart kiváltó pontot. Ez akkor ajánlott, ha a gyógyszeres kezelés nem használ vagy nem tolerálható, vagy a pitvarfibrilláció már károsította a szív működését. A beavatkozás biztonságos, és sok betegnél hosszú távú javulást hoz.
c) Egészséges életmód és a társbetegségek célzott kezelése. A pitvarfibrilláció kockázatát növelik a kezeletlen társbetegségek.
- Magas vérnyomás: fokozza a szív terhelését, így könnyebben alakul ki ritmuszavar.
- Cukorbetegség: rontja a keringést, ezért növeli a vérrögképződés és gyulladás esélyét.
- Dohányzás: érszűkítő hatású, károsítja a szív- és érrendszer egészét.
- Túlsúly és inaktivitás: fokozza a szív terhelését.
Az életmódváltás – étrend, mozgás, alvás, stresszkezelés – kulcsfontosságú ahhoz, hogy a beteg hosszú távon is jó „minőségben” élhessen.
A cardiomyopathiák néha rejtve maradnak, de amikor tüneteket okoznak, komoly odafigyelést és komplex kezelést igényelnek. Jó hír, hogy az orvostudomány eszköztára ma már nagyon gazdag: gyógyszerek, szívátültetés, mechanikus segédeszközök (LVAD), katéteres beavatkozások ritmuszavarra, és életmód-alapú megelőzés.
A legfontosabb: tünetek jelentkezésekor időben orvoshoz fordulni, egészséges embereknél is rendszeresen ellenőriztetni a szívet, és végül: együttműködni az orvossal, a kezelőcsapattal
– hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága.
Forrás: MKT
