Így talán sikerül lefogyni – Az alacsony szénhidráttartalmú (ketogén) étrend elmélete

0

Dr. Bakó Barnabás, a Diabetes Magazin szakmai lektora orvosi praxisa során azt tapasztalta, hogy sokaknak hasznos a manapság divatos egyik étkezési módszer, az úgynevezett ketogén diéta. Az alábbi cikkben ennek elméletével, hatásmechanizmusával ismerteti meg olvasóit. 

Szerző: Dr. Bakó Barnabás, Szálka Brigitta

1-es típusú cukorbetegeknek tilos!

Már most hangsúlyozzuk: 1-es típusú diabéteszben, várandósoknál, SGLT-2-gátló készítményt szedő betegeknél ez a módszer nem alkalmazható! Olyan túlsúlyos személyeknek ajánlott, akik rendszeresen kudarcot vallanak a kisebb kalóriabevitel-több mozgás módszerével.

Három makrotápanyag

Az ételekből származó energia három makrotápanyagból ered: fehérjékből, zsírokból, szénhidrátokból. Ezek közül a fehérjék és a zsírok fogyasztása nélkülözhetetlen a szervezetünk számára, ha ezeket nem fogyasztjuk a táplálkozás során, akkor meghalunk. A szénhidrátok viszont nem esszenciálisak, mivel azokat a szervezetünk elő tudja állítani a másik két makrotápanyag molekuláiból. A „nyugatias” étrend összetételében a szénhidrátok dominálnak 50–55 százalékkal, a zsírok aránya 25–30, a fehérjék aránya 18–20 százalék körüli.

A ketogén diétát táplálkozási ketózis kiváltása érdekében dolgozták ki, eredetileg az epilepszia életmódbeli kezelésére ajánlották, de a hatékony epilepszia elleni gyógyszerek megjelenésével párhuzamosan ez a diéta háttérbe szorult.

A zsírok túlsúlya

A ketogén étrendben a zsírok túlsúlya érvényesül mérsékelt mennyiségű fehérje és nagyon kevés szénhidrát bevitele mellett. Az elfogyasztott makrotápanyagok aránya ketogén étrend esetén: 55–60 százalék zsír, 30–35 százalék fehérje, 5–10 százalék szénhidrát.

Ha a szénhidrátbevitel minimális, akkor szervezetünk először a májban raktározott glikogént (glükózmolekulákból álló keményítő) bontja le. Körülbelül 12 óra alatt a máj glikogénraktára kiürül, ezt követően egyetlen energiaforrás marad a szervezet számára, a zsírszövetben raktározott zsír. A zsírsejtekben lévő trigliceridből zsírsavak szabadulnak fel, azok lebontása során jelennek meg a ketontestek (béta-hidroxi-vajsav, acetecetsav, aceton). Az aceton kivételével a másik két ketontest energiahordozó molekula, az agy, a váz- és szívizomzat, valamint a vese fel tudja használni energianyerés céljából. A vizeletben, illetve a kilégzett levegőben megjelenő illékony aceton már azt jelzi, hogy kialakult az étkezési ketózis, vagyis a zsírokat bontja a szervezet.

Ahhoz, hogy megértsük a ketogén étrend előnyét, érdemes megvizsgálnunk, hogy évezredekkel korábban hogyan éltek, táplálkoztak elődeink. Gyűjtögető, vadászó őseink nem jutottak folyamatosan táplálékhoz, ha volt mit enni, raktároztak, ha ínséges idők jöttek, a zsírszövetben raktározott energiát használták fel. A hatékony zsírraktározást biztosító „takarékos gének” akkoriban a túlélést biztosították őseinknek.

Az mTOR kapcsoló működése

A táplálékbőséghez és táplálékhiányhoz való alkalmazkodást egy 1994-ben felfedezett szabályozó fehérje, az mTOR (mammalian target of rapamycin) biztosítja, amelynek kulcsfontosságú szerepe van az anyagcsere-folyamatokban, a sejtnövekedésben, az öregedésben és a gyulladás szabályozásában. Ha táplálékbőség van (glükóz, inzulin, aminosavak elegendő mennyiségben vannak jelen, jó az oxigénellátottság), akkor ez az érzékelő fehérjeraktározó üzemmódba kapcsol.

A raktározásban kulcsszerepe van az inzulinnak, ami a raktárakba viszi a zsírt, serkenti a fehérjeszintézist és a máj glikogénraktárai is feltöltődnek. Ezzel párhuzamosan beindul a növekedés, felerősödik a gyulladás, háttérbe szorul a javítás. Táplálékhiány esetén csökken a vércukor- és inzulinszint, leáll a növekedés, csökken a gyulladás, előtérbe kerül a sérült, károsodott sejtek eltávolítása.

Gyűjtögető, vadászó őseink esetén az mTOR kapcsoló gyakran átváltott a külső tényezőkhöz igazodva. Manapság a táplálékbőség időszakát éljük, folyamatosan fogyasztunk szénhidrátot, emelkedik a vércukor- és inzulinszintünk, így az mTOR kapcsoló állandóan a raktározást, növekedést biztosítja.

Míg gyermek- és serdülőkorban a sejtosztódás, növekedés előnyös, felnőttkorban ezek a folyamatok már a daganatképződés kockázatát emelik (13 olyan daganattípust ismerünk, amely szorosan összefügg az elhízással). Az állandó raktározás elhízáshoz vezet, a gyulladásos folyamatok tartós felerősödése is káros hatású, felgyorsul az érelmeszesedés. Raktározó üzemmódban nincs javítás, a sérült, károsodott sejtek eliminációja leáll, felgyorsul az öregedés.

Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy az mTOR kapcsolót időnként át kellene állítani a másik állásba, hogy kilépjünk a raktározó üzemmódból, csökkenjen a daganatkockázat és a gyulladás, legyen lehetőség a javításra, regenerációra.

A rapamicin nevű gombaölő szert már a ’70-es években felfedezték, csak később derült ki, hogy hatását az mTOR fehérje gátlásával fejti ki. A rapamicint a daganatellenes, illetve az immunrendszert gátló hatása miatt használják, fontos gyógyszer szervátültetés után a kilökődés gátlására. Napjainkban vizsgálják a gyógyszer öregedésgátló hatását is.

Fontos tudni, hogy az mTOR kapcsoló átállítására gyógyszer nélkül is van lehetőség, ehhez a táplálkozásunkat kell megváltoztatni.

Milyen éltmódbeli változtatással tudunk kilépni az állandó raktározó, növekedést serkentő állapotból? Három táplálkozási tényezőre érdemes figyelni:

Mikor együnk?

Ha leszűkítjük azt az időtartamot, amikor a nap folyamán eszünk (ahelyett, hogy egész nap folyamatosan nassolnánk valamit), már sokat teszünk az egészségünk érdekében. Kifejezetten ajánlott a 8/16-os időablakos étkezés (időszakos böjt), ami azt jelenti, hogy a napi 2-3 étkezésünket 8 órás időablakban fogyasztjuk el, majd 16 órás böjt következik (vizet, cukormentes teát, kávét nyugodtan fogyaszthatunk).

12 óra böjt után a máj glikogénraktára kiürül, ezt követően már a zsírokat bontja a szervezetünk. Az mTOR fehérje érzékeli a táplálékhiányt, lekapcsolja a raktározó üzemmódot, lehetőséget ad a raktározott energia felhasználására, ami fogyást eredményez.

Nehezebben tartható, de eredményes lehet az 5/2-es böjt is. Ez esetben 5 napon át a szokásos étrend fogyasztható, majd 2 napos böjt következik 500 kcal alatti kalóriabevitellel.

Mit együnk?

Kerüljük az egyszerű cukrok és a finomított szénhidrátok bevitelét, ajánlott a gabonafélék, gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztásának csökkentése. Folyadékkal kalóriát ne vigyünk be!

A szénhidrátot nem tartalmazó élelmiszereket nem kell korlátozni, tojás, vaj, sajt fogyasztható, a növényi olajok vonatkozásában az olívaolaj részesítendő előnyben a magolajokkal szemben. A fehérjebevitelt főként a húsok biztosítják, ezeket a megszokott módon lehet fogyasztani.

Fontos szempont a megfelelő rostbevitel biztosítása (25–30 g/nap), ami elsősorban nyers zöldség és gyümölcs, diófélék, útifűmaghéj fogyasztásával érhető el.

Étkezési ketózis akkor alakul ki, ha a teljes napi kalóriabevitel mindössze 5–10 százalékát alkotják a szénhidrátok. Ilyen esetben elmaradnak az étkezések utáni vércukorkilengések, csökken az inzulinszint, amit az mTOR fehérje érzékel és biztosítja az alkalmazkodást a megváltozott táplálkozáshoz.

A szénhidrátbevitel megszorítása vércukorcsökkentő gyógyszereket szedő vagy inzulint használó 2-es típusú diabéteszes betegek esetében hipoglikémiát okozhat, ezért az antidiabetikus kezelést módosítani kell. Elsősorban dóziscsökkentés vagy a terápiás rendszer egyszerűsítése (például bázis-bólus inzulinkezelés helyett napi egyszeri bázisinzulin alkalmazása) jöhet szóba. Napi 100 g szénhidrátbevitel alatt a metformin hatóanyagtartalmú gyógyszereket el kell hagyni. Ketogén étrend kipróbálása előtt diabéteszes betegek esetében javasolt a kezelőorvossal egyeztetni, ugyanis szükség lesz a korábban beállított terápia módosítására. A kezelőorvos jóváhagyása nélkül a ketogén diéta bevezetése nem javasolt!

Mennyit együnk?

Nincs korlátozás, a kalóriákat nem kell számolni, ugyanis ketogén étrend mellett az éhségérzet csökken. Ha kerüljük a finomított szénhidrátok bevitelét, étvágyunk fokozatosan visszaáll a normális szintre.

Kinek ajánlott az időszakos böjt és a ketogén étrend?

Hazánk felnőtt lakosságának 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Az obezitás legalább 200 betegség fokozott kockázatát jelenti, ezek közé tartozik a 2-es típusú diabétesz. Az elhízást minél korábban kellene kezelnünk, hogy megelőzzük a később törvényszerűen megjelenő társult betegségeket. A kezelés alapja az életmód tartós megváltoztatása (néhány hetes fogyókúrától eredményt ne várjunk).

A legtöbb ajánlásban csökkent kalóriabevitel (mínusz 600 kcal a korábbi bevitelhez képest), mediterrán étrend, heti 150 perc testmozgás, megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, fokozott rostbevitel szerepel. Sajnos az „egyen kevesebbet, mozogjon többet” javaslat sok betegnél nem működik. Ilyen esetben kipróbálható a ketogén étrend, amelynek elméleti alapjait ismertettem.

Kiknek nem ajánlott a böjt és a ketogén étrend?

1-es típusú diabéteszben, várandósság és szoptatás alatt, vese- vagy májbetegség egyidejű fennállása esetén, aktív evészavar, bizonyos vércukorcsökkentő gyógyszerek (SGLT-2-gátlók, inzulinszekréciót fokozó szerek) szedése esetén az időszakos böjt és a ketogén étrend nem ajánlott.

A ketogén étrend veszélye 1-es típusú diabéteszben

Az 1-es típusú diabétesz is társulhat elhízással, ketogén étrend számukra mégsem ajánlott, mivel a ketontestek megjelenése a vérben és a vizeletben súlyos anyagcserekisiklás első jele lehet. 1-es típusú cukorbetegségben a rosszul működő immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő szigetsejtjeit, teljes inzulinhiány alakul ki, a betegek csak kívülről bevitt inzulinnal tarthatók egyensúlyban. Ha kevés a bevitt inzulin (kimaradt 1-1 inzulinadag, vagy valamilyen társbetegség megnöveli az inzulinigényt), akkor a glükóz mint üzemanyag nem jut be a sejtekbe, a vércukorszint egyre emelkedik, a sejtek viszont „éheznek”.

A szervezet ilyen körülmények között a raktárokhoz nyúl, a zsírok fokozott lebontása miatt ketontestek szabadulnak fel, ezek mennyisége lényegesen nagyobb, mint a korábban vázolt étkezési ketózis esetén. A vérben felhalmozódó ketonok miatt a vér enyhén lúgos vegyhatása savas irányba tolódik el, ami a cukorbetegség egyik legsúlyosabb heveny szövődményéhez, a ketoacidózishoz vezethet (étkezési ketózisban a vér vegyhatása nem változik meg). Mivel az étkezési ketózis és a súlyos szövődményként megjelenő ketoacidózis elkülönítése nehéz, ezért 1-es típusú diabéteszben ketogén étrend nem javasolt.

Ketonmérés vérből

A vérben lévő ketontestek mennyisége meghatározható ujjbegyből vett vérmintából, hasonlóan a vércukorméréshez. A mérőeszközök a vérben lévő béta-hidroxi-vajsav koncentrációját határozzák meg:

0,6–1,5 mmol/l közötti érték az éhezési ketózisra jellemző, enyhén emelkedett érték, ez veszélyt nem jelent.
1,5–3,0 mmol/l közötti érték közepesen súlyos ketózist mutat, enyhe inzulinhiányra utal.
A ketontestek 3,0 mmol/l feletti szintje jelentős inzulinhiányra, fenyegető ketoacidózisra jellemző, ilyen esetben konzultáció szükséges a beteg gondozását végző egészségügyi személyzettel, diabéteszes ketoacidózis gyanúja esetén kórházi felvétel indokolt.

Melyik utat járjuk?

Az időszakos böjt és a ketogén étrend megítélése napjainkban ellentmondásos. Lapunk dietetikusa kihangsúlyozta, hogy az Európai Diabetes Társaság (EASD) a ketogén étrendet cukorbetegeknek nem javasolja, illetve felhívta a figyelmet a ketogén diéta veszélyeire is (csökkent rostbevitel, vitamin- és ásványianyag-hiány, hipoglikémia fokozott kockázata).

A ketogén étrenddel kapcsolatos klinikai vizsgálatok többsége a szív- és érrendszeri kockázat növekedésére figyelmeztet, ugyanakkor vannak olyan kutatások is, amelyek nem találtak egyértelmű összefüggést a ketogén étrend és a kardiovaszkuláris betegségek között. Túlsúlyos betegekkel foglalkozva gyakran látom a kalóriaredukcióra és a fokozott fizikai aktivitásra alapozott életmódváltás eredménytelenségét. Ilyen esetben megfontolandó új utakat kipróbálni.

Forrás: Diabetes Magazin

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com