Az emberi szervezet alapvetően 20-25 Celsius fokos hőmérsékleten van egyensúlyi állapotban, ilyenkor működik optimálisan. Minden egyéb esetben vagy fokozott vagy csökkentett hőtermeléssel, verejtékezéssel és egyéb módon kompenzál, hogy az egyensúlyi állapotot biztosítani tudja.
Melegben kitágulnak az erek, ennek következtében csökken a vérnyomásunk, csökken a vese- és a máj vérellátása, így a vizelet mennyisége is, míg hidegben az erek összehúzódása vérnyomás-emelkedést eredményez. Egy egészséges ember szervezete nagyon hamar alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez – mondja dr. Barna István.
A főorvos kitér arra is, hogy a 25 fok feletti maximum-hőmérséklet és a hőmérséklet-ingadozás jelentős kockázati tényező, ilyenkor növekszik a szív- és érrendszeri betegségek, az akut vesebetegségek kialakulásának az esélye, és több a haláleset is.
Dr. Barna István, Fotó: Semmelweis Egyetem
Ha az erekben a nyomás változik, akkor a legváltozatosabb tünetek jelentkezhetnek a fejfájástól, szédülésen, gyengeségérzésen át – nagy vérnyomásesésnél – akár az ájulásszerű rosszullétekig. Magasabb hő hatására átmeneti vénás pangás alakul ki a kézen és lábon egyaránt, ezért ilyen esetekben bőséges folyadékbevitellel tudjuk segíteni a szervezetünket. A folyadékot elsősorban vízzel pótoljuk, és nem a szimpatikus idegrendszerre ható italokkal (pl. a kóla, energiaital, alkohol) – javasolja a belgyógyász. Hozzáteszi: ha lehetőségünk van rá, mérjük meg a vérnyomásunkat, mert hasonló tünetek jelentkeznek az alacsony és az emelkedett vérnyomásértéknél is.
„A jól együttműködő betegeknek ilyenkor – előzetes egyeztetést követően – adhat az orvos egy kis szabadságot a gyógyszerszedésben. Akik rendszeresen mérik a vérnyomásukat, azok jól tudják, hogy ha melegfront lesz, akkor melyik gyógyszerből kell majd csökkenteniük az adagot, hogy ne essen le nagyon a vérnyomásuk, és ezt ne kompenzálja a szervezet nagyon szapora szívműködéssel” – magyarázza a főorvos.
A hőmérséklet, a tengerszint feletti magasság, a levegő páratartalma és szennyezettsége, illetve egyes országokban a vulkánokból kitörő hamu is befolyásolja a vérnyomást. Azt is kimutatták, hogy egy nagy afrikai homokvihar hatására is megnövekedhet az érték akár 4-8 Hgmm-rel is
– ismerteti dr. Barna István. A téma aktualitását mutatja, hogy az Európai Hypertonia Társaság legutóbbi kongresszusán speciális munkacsoport alakult annak vizsgálatára, hogy a környezeti tényezők hogyan hatnak a vérnyomásra és a pulzusszabályzásra.
„A Semmelweis Egyetemen mi is végeztünk felméréseket, amelyek igazolták, hogy a téli időszakban 3-5 Hgmm-rel magasabb, nyáron pedig alacsonyabb vérnyomásértékeket mérhetünk, ezért ezt figyelembe kell venni a gyógyszerek használatakor – mondja a főorvos.
Dr. Barna István arra is kitér, hogy a fizikai aktivitás az egészséges embereknél 4-6 Hgmm-rel csökkenti a vérnyomást, míg a magas vérnyomással élő betegeknél ez 6-7 Hgmm is lehet. Vagyis tiszta levegőn túrázás, kerékpározás, séta, jóga közben csak kedvező változások történnek, hiszen a mozgás hosszabb távon biztosítja a csökkentett vérnyomásértéket. Ha azonban valaki szervezete érzékenyen reagál a nagy hőmérséklet különbségre, akkor érdemes 1-2 napot hagyni az akklimatizálódásra a fizikai aktivitás előtt.
Forrás: Semmelweis Egyetem
