Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető – és bizonyított statisztikai tény is -, hogy a 45 év alatti korcsoportban egyre gyakoribbá válnak a daganatos megbetegedések, különösen a vastag- és végbélrák. A negatív folyamat okát és hátterét vizsgálta írásában a Magyar Hang munkatársa – írja a Pécsi Tudományegyetem.
A Washingtoni Egyetem orvoskarán végzett kutatás szerint az elmúlt három évtizedben a G20-as (leginkább iparosodott) országokban a 25–29 éves korosztály rákstatisztikái romlottak leginkább az összes korcsoport közül: 22 százalékkal lettek gyakoribbak a daganatos betegségek. A 20–34 éves korosztályban harminc éve nem volt ilyen gyakori a rák, mint manapság. Ezzel szemben az idősek körében tartósan csökken ezeknek a betegségek előfordulása – áll az írásban.
Magyarországon a Hun-cancer epi programvizsgálatban (ami az MSD Pharma Hungary együttműködésében valósult meg, és eredményeit a Frontiers in Oncology folyóiratban publikálták) felmérték a daganatos megbetegedések általános előfordulási gyakoriságát, és részletes adatokat gyűjtöttek a különböző ráktípusok fiatalkori, korcsoportokra és nemekre lebontott előfordulásáról is az elmúlt évtizedben. Az eredményekből az látszik, hogy míg a teljes népességben egyértelműen csökken a rák populációra vetített előfordulása, illetve a daganateredetű halálozás, addig a 30–39 éves korosztályban egyes ráktípusoknál növekedés tapasztalható, vagy stagnálnak a számok. A kutatást végző szakemberek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a különböző daganatos megbetegedések fiatalkori előfordulása még mindig eltörpül az időskori gyakorisághoz képest, bár a társadalom sokkal érzékenyebben reagál, ha egy fiatalnál diagnosztizálnak ilyen elváltozást.
„Sokan úgy tartják, hogy nálunk sokkal nagyobb a daganatos betegségek előfordulása, illetve a belőle eredő halálozás, mint akár a régió vagy Nyugat-Európa országaiban, csakhogy ezek a vélekedések alapvetően a halálozási statisztikákon alapulnak, márpedig Magyarországon messze többet boncolnak, mint a régió más országaiban, így több emberről bizonyosodik be, hogy daganatos betegségben szenvedett. A Hun-cancer epi vizsgálatsor elsők között közölt pontos és részletes képet a valós magyarországi rákstatisztikáról, megbízható, a Nemzeti Egészségbiztosítói Alapkezelő forrásaiból származó adatok alapján. Az eredményekből az tűnik ki, hogy hazánkban valóban gyakori a rákos megbetegedések előfordulása, és ez súlyos társadalmi problémát jelent, de a diagnosztizált daganatos betegségek száma nem emelkedik ki a térség országai közül” – nyilatkozta dr. Kiss Zoltán, az MSD adatkutatásért felelős igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense.
A felmérés alapján a 40–60 év közötti korcsoportban javulnak a magyar rákstatisztikai adatok: az újonnan diagnosztizált betegek száma évente nagyjából három százalékkal, a halálozás pedig még erőteljesebben csökken. Kiss Zoltán szerint ezért főként a dohányzás – és mindenekelőtt a passzív dohányzás – visszaszorulása a felelős. A dohányzás teljes kitiltása a zárt terekből egyértelműen hatásos beavatkozásnak bizonyult. A közelmúltban publikált adataikból egyértelműen látszik, hogy az ezzel leginkább összefüggő ráktípusok, mint a tüdő-, a nyelőcső-, a gége-, illetve a fej-nyaki daganatok gyakorisága csökkent a legnagyobb mértékben, évi tíz százalékot meghaladva.
A 40 év alattiak körében azonban nem tapasztalható ez a pozitív trend, ott bizonyos típusú daganatok aránya növekedett.
„A 30–39 éves korosztályban összességében valóban szignifikáns rákgyakoriság-emelkedés tapasztalható, évente majdnem egy százalékkal. A korcsoporton belül is a nőket sújtja leginkább ez a rizikónövekedés, náluk 1,57 százalékkal nő átlagosan a rákok előfordulása. A harmincas éveikben járó férfiaknál nem nő a gyakoriság, de nem is csökken. Ezek az eredmények jól illeszkednek a nemzetközi trendekhez. A harmincas éveikben járó nők körében külföldön is jelentősen, évi 3–6 százalékkal nő a vastag- és végbél-, a bőr-, a mell- és a pajzsmirigyrák gyakorisága” – mondta a pécsi szakember a Magyar Hangnak.
Az írásból kiderül, hogy a kutatók szerint az okok az életmódban keresendők. A harmincas korosztályban meredeken emelkedik az elhízás és a mozgásszegény életmód előfordulása. Ezek a fiatalok több ultrafeldolgozott élelmiszert, cukrot, dohányterméket és alkoholt fogyasztanak. A mellrák kockázatát növeli az is, hogy a nők egyre később vállalnak gyermeket, és egyre kevesebbet szoptatnak.
Dr. Kiss Zoltán úgy véli: a fiatalok túlélési esélyei a legtöbb ráktípus esetében jelentősen jobbak, mint az az időseknél tapasztalható, és bár a korai előfordulási trendek valóban negatívak, ám túlzott félelemre nincs ok.
Forrás: Pécsi Tudományegyetem
