40 fölött megszaporodnak a szervi és pszichés eredetű alvászavarok, a nők pedig utolérik a férfiakat a lehetséges problémák terén. Az alvászavar azonban nem mindig menopauzatünet, vashiány és fel nem ismert gyulladások is okozhatják. Az alvás világnapja alkalmából az idősebbek rizikófaktorairól, az immunrendszer és az éjszakai pihenés kapcsolatáról, valamint az okosórák hasznáról is kérdezte a HVG Pulzus Kunos László tüdőgyógyászt, szomnológust, a Magyar Alvástársaság elnökét.
Igaz, amit egyes kutatások állítanak, hogy a 40 feletti nők közel kétharmada felébred az éjszaka közepén, és rendszeresen küszködik az alvással?
Ilyen mértékű átalvási zavar tapasztalatom szerint nem jellemző. Kétségtelen, hogy az emberek döntő részénél előfordulhat – valamilyen élethelyzetből, stresszből fakadóan –, hogy időszakosan, akár több hónapig küzdenek elalvási vagy átalvási zavarral, de ez a legtöbb esetben a probléma megoldása után megszűnik. Az természetesen kétségtelen, hogy a menopauzáig a nők átlagosan érdemben jobban alszanak, mint utána. A változó korig a női nemi hormonok védik őket azon hatások egy részétől, amelyek a férfiaknál már korábbi életkorban komoly alvászavarokat tudnak okozni, mint például az alvás alatti légzészavar, ezen belül az alvási apnoe (alvás alatt bekövetkező légzéskimaradás) vagy a horkolás. A menopauza után ez az előny gyorsan elfogy.
Milyen egészségügyi problémák zavarhatják az alvás minőségét?
Az alvást elronthatják egyrészt szervi problémák, amelyek közül a legtöbb átalvási zavart okoz, azaz gyakori megébredéseket. Ezek lehetnek tudatosan megélt ébredések, de olyanok is, amelyekről nem is tud az alvó, mint például az alvási apnoénál. Az ilyen, úgynevezett mikroébredések ugyanúgy tönkre tudják tenni az alvás szerkezetét. A pszichés eredetű inszomniák pedig jellemzően elalvási problémákat, illetve úgynevezett rögzült átalvási problémát okozhatnak. Utóbbi során – mondjuk egy stresszes élethelyzet miatt – éjszaka megébredünk, és elkezdünk gondolkodni az aktuális problémán, ami megakadályozza, hogy vissza tudjunk aludni.
Sajnos az alvás-ébrenlét szabályozásának működéséből adódóan ez a probléma rögzülni tud, és hiába szűnik meg a kiváltó ok, az agy már átprogramozta magát, pörög tovább, az ébredések megmaradnak.
Az esetek egy részében ez magától nem, vagy csak nehezen áll helyre. Ráadásul ördögi körbe tud átfordulni: annyira aggódunk, hogy ha majd felébredünk, nem fogunk tudni visszaaludni, hogy az aggodalom miatt végül tényleg nem tudunk visszaaludni. Ezt célzott viselkedésterápiás módszerekkel lehet kezelni, esetleg átmeneti, 2–3 hetes modern altatószer-alkalmazással lehet visszaprogramozni – feltéve, hogy már megszűnt a kiváltó oka.
Milyen rizikófaktorok erőteljesebbek a középkorúaknál?
40 év fölött már az ízületi vagy gerincproblémák, illetve különösen a Magyarországon kiemelkedően gyakori elhízás tudja nagyon szétdarabolni az éjszakákat. De ilyenkor a pszichés eredetű inszomnia is jellemzőbb. A nőket talán jobban érintheti a hétköznapi gondok miatti aggodalom, míg a férfiakat inkább az egzisztenciális bizonytalanság, a munkahelyi gondok stresszelhetik vagy tölthetik el szorongással. De ezek általában csupán átmeneti jellegűek, és a kiváltó ok megszűnésével spontán javulni szokott a helyzet, nem úgy, mint a szervi eredetű alvásproblémák esetében. Az alvás alatti légzészavarok például egyre gyakoribbá válnak az életkor előrehaladtával, mivel a garatizmok éjszaka egyre jobban ellazulnak. Kevesebb szó esik az alvásfüggő mozgászavarokról, pedig ezek a lakosság közel 10 százalékát – elsősorban a nőket – érinthetik.
Ezek közé tartozik a gyakran egyszerű vashiányos állapottal összefüggő nyugtalanláb-szindróma, amely nyugalomban, például elalváskor kellemetlen, bizsergő érzéssel jár az alsó végtagokban, és mozgatással, dörzsöléssel, felkeléssel lehet enyhíteni. Alvás alatt pedig ehhez rendszeres, periodikus izom-összerándulások, úgynevezett periodikus lábmozgások társulhatnak.
Amennyiben a panasz hátterében vashiány igazolódik, főként idősebb korban nagyon fontos tisztázni annak okát is. Előfordult, hogy végül az alvásfüggő mozgászavar kivizsgálása kapcsán derült fény a páciens krónikus vérzést, és így vashiányt okozó vastagbél-daganatára.
Teljes tartalom a HVG Pulzus oldalán
Forrás: pulzus.hvg.hu
