A több tényezőt figyelembe vevő modell 10 éves időszakra és teljes élettartamra is képes meghatározni az Alzheimer-kórral összefüggő memória- és kognitív funkciók károsodásának rizikóját – írja az Orvostovábbképző Szemle Online.
A The Lancet Neurology folyóirat decemberi számában jelent meg a Mayo Clinic kutatóinak tanulmánya, amelyben egy olyan prediktív eszköz kifejlesztéséről számoltak be, amely képes évekkel a tünetek megjelenése előtt megbecsülni az Alzheimer-kórhoz társuló memória- és kognitív zavarok kialakulásának kockázatát. Az eszköz használatával nyert eddigi eredmények szerint a nők élettartamra vetített kockázata magasabb, mint a férfiaké, mind a demencia, mind az enyhe kognitív zavar (MCI) tekintetében. Az MCI a normális öregedés és a demencia közötti átmeneti állapot, amely rontja az életminőséget, de az érintettek többsége még önálló életet tud élni. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az APOE ε4 génvariánst hordozó férfiak és nők szintén fokozott kockázattal élnek.
Az Alzheimer-kórt két jellegzetes fehérje jelenléte határozza meg: az amiloid-béta, amely plakkokat képez, és a tau, amely fibrillumokat alkot az agyban. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által nemrégiben engedélyezett gyógyszerek elvileg képesek eltávolítani az amiloidot, és lassítani a betegség előrehaladását enyhe demenciában vagy MCI-ben szenvedő betegeknél. Clifford Jack, a mostani tanulmány első szerzője kiemelte, hogy most még korábbi szakaszban, a tünetek megjelenése előtt próbálják a lehető legpontosabban meghatározni azon betegek körét, akiknél a későbbi kognitív hanyatlás kockázata a legmagasabb.
Az új predikciós modell több tényezőt kombinál: az életkort, a nemet, az APOE genotípushoz kapcsolódó genetikai kockázatot, valamint az agyi amiloid szintet, amelyet PET-vizsgálattal mérnek. Az adatok alapján a kutatók képesek megbecsülni, hogy egy adott személy esetében mekkora esély van MCI vagy demencia kialakulására tíz éven belül, illetve teljes élettartama során. A vizsgált tényezők közül az amiloid szint bizonyult a legerősebb prediktornak mindkét állapot esetében. Ronald Petersen, a Mayo Clinic Study of Aging igazgatója hangsúlyozta, hogy az ilyen kockázati becslések segíthetnek az orvosoknak és a betegeknek eldönteni, mikor érdemes egy adott terápiát megkezdeni vagy életmódbeli változtatásokat bevezetni a tünetek késleltetése érdekében.
Forrás: otszonline.hu
