Az agytól a szívig, a dalolás számos előnnyel jár azok számára, akik énekelnek, különösen, ha csoportosan teszik. Összehozhatja az embereket, felkészítheti testünket a betegségek leküzdésére, és akár a fájdalmat is elnyomhatja – írja a Magyar Hírlap.
„Az éneklés kognitív, fizikai, érzelmi és társadalmi cselekvés” – mondja Alex Street, a Cambridge-i Zenei Terápiás Kutatóintézet kutatója, aki azt vizsgálja, hogyan lehet a zenét felhasználni gyermekek és felnőttek agyi sérüléseinek gyógyítására, számol be a BBC.
A pszichológusok régóta csodálkoznak azon, hogy az együtt éneklő emberek hogyan tudnak erős társadalmi összetartozás-érzetet kialakítani. Kutatások kimutatták, hogy teljesen idegen emberek is szokatlanul szoros kötelékeket alakíthatnak ki, ha egy órán át együtt énekelnek.
Talán nem meglepő, hogy az éneklésnek egyértelmű fizikai előnyei vannak a tüdőre és a légzőrendszerre. Néhány kutató például az éneklést használja a tüdőbetegségben szenvedő emberek segítésére.
Az éneklésnek azonban más mérhető fizikai hatásai is vannak. Kiderült, hogy javítja az emberek pulzusát és vérnyomását. A csoportos vagy kórusos éneklés még az immunrendszer működését is javítja, ami egyszerűen csak ugyanazon zene hallgatásával nem érhető el.
Erre különböző magyarázatok vannak. Biológiai szempontból úgy gondolják, hogy az éneklés aktiválja a vagus ideget, amely közvetlenül kapcsolódik a hangszálakhoz és a torok hátsó részén található izmokhoz. Az éneklés során végzett hosszan tartó és kontrollált kilégzés endorfinokat szabadít fel, amelyek az örömhöz, a jó közérzethez és a fájdalomcsillapításhoz kapcsolódnak.
Az éneklés aktiválja az agyunk mindkét oldalán található széles idegsejt-hálózatot, ami a nyelv, a mozgás és az érzelmekért felelős régiók aktiválódását eredményezi. Ez, az énekléshez szükséges légzésre való koncentrációval kombinálva, hatékony stresszoldó hatást eredményez.
„A jó közérzetet kiváltó reakciók a hangosabb hangokban, az arckifejezésekben és a testtartásban nyilvánulnak meg” – mondja Street.
Ezeknek az előnyöknek mélyen gyökerező okai is lehetnek. Egyes antropológusok úgy vélik, hogy hominida őseink még mielőtt megtanultak beszélni, énekeltek, és hangokkal utánozták a természet hangjait vagy fejezték ki érzéseiket. Ez kulcsszerepet játszhatott a komplex társadalmi dinamika, az érzelmi kifejezés és a rituálék kialakulásában. Street rámutat, hogy nem véletlen, hogy az éneklés minden ember életének része, függetlenül attól, hogy zeneileg tehetséges-e vagy sem, és megjegyzi, hogy agyunk és testünk születésünktől fogva úgy van beállítva, hogy pozitívan reagáljon az énekre.
„A gyermekeknek altatódalokat énekelnek, a temetéseken pedig dalokat” – mondja. „A szorzótáblát énekléssel, az ABC-t pedig ritmikus és dallamos szerkezettel tanuljuk meg.”
De nem minden éneklési forma egyformán jótékony hatással bír. Például kiderült, hogy a csoportban vagy kórusban való éneklés nagyobb mértékű pszichológiai jólétet eredményez, mint a szólóénekesek esetében. Ezért az oktatási kutatók az éneklést eszközként használják a gyermekek együttműködésének, nyelvi fejlődésének és érzelmi szabályozásának elősegítésére.
Az éneklés talán legfigyelemreméltóbb előnye, hogy úgy tűnik, szerepet játszik az agy károsodásainak helyreállításában
– írja a lap.
Forrás: Magyar Hírlap
