A cukorbetegség krónikus, gyógyíthatatlan betegség, amely számos szövődményhez vezethet – ezek közül az egyik legsúlyosabb a diabéteszes neuropátia. Ez az állapot, amely gyakran B-vitamin-hiánnyal is összefügg, emberek millióit érinti fájdalmas és életminőséget rontó tüneteket okozva. Az alábbiakban áttekintjük, milyen összefüggések fedezhetők fel a két probléma között, és melyek a legújabb terápiás megközelítések.
November a Cukorbetegség Világhónapja, amelyet 1991-ben nevezett meg a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a cukorbetegség világszintű terjedésére. Az IDF becslései szerint Magyarországon a 20–79 év közötti lakosság 9,1%-át érinti a cukorbetegség, és körülbelül 110000 ember nincs tudatában annak, hogy beteg. A cukorbetegek száma 2000-ben 491500 főre rúgott, 2024-re 765000-re emelkedett, és 2050-re is csak enyhe csökkenés várható (746500 főre), ami jól mutatja a betegséggel járó hosszú távú egészségügyi terheket. Magyarországon minden hatodik ember cukorbeteg, a 65 év felettiek több mint egyharmada érintett.
Dr. Várkonyi Tamás, a Magyar Diabetes Társaság főtitkára és az Újszegedi Egészségközpont szakorvosa szerint a betegek 19%-a 2-es típusú diabéteszben szenved. Ez összhangban áll az országos epidemiológiai adatokkal: 2001 és 2014 között a regisztrált cukorbetegek 94%-a 2-es típusú, míg 6%-a 1-es típusú volt. 2024-ben becslések szerint 30670 ember élt Magyarországon 1-es típusú diabétesszel, amely a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt érinti – ez az összes cukorbeteg (1-es és 2-es típus együtt) kb. 4%-át jelenti. Az adatok egyértelműen szemléltetik a 2-es típusú cukorbetegség túlsúlyát és a megelőzés fontosságát, és aláhúzzák az olyan életmódbeli tényezőket, mint az elhízás, az egészségtelen étrend és a mozgáshiány, amelyek jelentősen hozzájárulnak a betegség növekvő terhéhez.
A diabéteszes neuropátia okai és tünetei
A diabéteszes neuropátia a tartósan magas vércukorszint következménye, ami ér- és idegkárosodást okoz. A tünetek közé tartozhat a zsibbadás, bizsergés, illetve szúró érzés a kézben és a lábban, ami megnehezítheti a mindennapi tevékenységeket – például a járást, tárgyak megfogását vagy az alvást. Egy 2021-es magyarországi tanulmány szerint a neuropátiás derékfájdalomban szenvedők 69,4%-a számolt be érzelmi kimerültségről, míg ez az arány a másik csoportban 55,4% volt. A kutatás összefüggést mutatott ki a neuropátiás derékfájdalom, a depresszió, az alvászavar és a kiégés között is, ami a betegség pszichológiai terheit is kiemeli.
2014-es adatok szerint a diabéteszes neuropátia a cukorbetegek kb. 30%-át érinti, ami Magyarországon legalább 240000 főt jelent. A kezelt neuropátiás betegek száma évről évre nő: 2009-ben 3300, míg 2014-ben már 7200 beteget vizsgáltak a diagnosztikai központokban. Ezek a számok azt tükrözik, hogy a diabéteszes szövődmények egyre növekvő terheket rónak a magyar egészségügyi rendszerre, és egyre nagyobb igény mutatkozik a speciális neuropátiás központok iránt. 2017-re a becslések szerint 600000–800000 cukorbeteg élt Magyarországon, és közülük nagyjából 250000-en szenvedtek diabéteszes polineuropátiában. Ez az adatsor rávilágít, hogy a cukorbetegek életét folyamatosan és jelentős mértékben nehezítik meg a neuropátiás szövődmények, és hangsúlyozza a korai szűrés, a megelőzés és a multidiszciplináris kezelési megközelítések szükségességét. A neuropátia diagnosztizálása nem mindig egyszerű, mivel a betegek gyakran szubjektívnek érzik a tüneteket, vagy más egészségügyi problémáknak tulajdonítják azokat. Sajnos a cukorbetegek akár 50%-a nem is veszi észre a neuropátia tüneteit.
Gyanú esetén alapellátó háziorvoshoz kell fordulni, aki megfelelő szakorvoshoz, például diabetológushoz vagy neurológushoz irányíthatja a beteget. A diabetológus a cukorbetegséget és annak szövődményeit kezeli, míg a neurológus az idegrendszer rendellenességeit diagnosztizálja és látja el. A diabéteszes neuropátia kezelésének alapja a vércukorszint stabilizálása, a fájdalomcsillapítás, a fizioterápia, valamint a B-vitamin-pótlás, amely támogatja az idegregenerációt. Az öndiagnosztizálás és az önkezelés kerülendő, mivel csak a szakorvos által felállított diagnózis és egyénre szabott terápia vezethet hatékony eredményhez.
B-vitaminok és a neuropátia
A B-vitaminok – köztük a B1 (tiamin), B6 (piridoxin) és B12 (kobalamin) – alapvető szerepet játszanak az idegrendszer megfelelő működésében.
- B1-vitamin (tiamin): támogatja a szénhidrát-anyagcserét és az energia-termelést.
- B6-vitamin (piridoxin): létfontosságú a neurotranszmitterek szintéziséhez.
- B12-vitamin (kobalamin): szükséges a mielinhüvely képződéséhez, amely védi az idegrostokat.
Egy 2017-es OGYÉI-vizsgálat szerint a magyar lakosság B6-vitamin-bevitele mindkét nemnél meghaladja az ajánlott szintet, de nem éri el a felső beviteli határértéket. Ez arra utal, hogy bár általában elegendő a bevitel, bizonyos rizikócsoportok – például anyagcsere-betegségekben, elhízásban vagy diabéteszben szenvedők – esetében magasabb lehet a B6-vitamin szükséglet, ezért fokozott táplálkozási megfigyelés és esetleges kiegészítés indokolt.
A B-vitamin-hiány hatása a diabéteszes neuropátiára
A kutatások szerint a B-vitaminok pótlása jótékony hatású lehet a diabéteszes neuropátia kezelésében. A 2014-es Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapotfelmérés (OTÁP) adatai alapján a magyar felnőtt lakosság jelentős hányadánál a B7-, B5-, B9– és B12-vitamin napi bevitele nem éri el az ajánlott érték 70%-át. Ezek az eredmények rávilágítanak a B-vitamin-hiány aggasztó elterjedtségére Magyarországon, amely növelheti a diabéteszes neuropátia és más anyagcsere-betegségek kialakulásának kockázatát.
A B12– és B1-vitamin (tiamin) hiánya világszerte komoly problémát jelent az idegfunkciókra gyakorolt hatásuk miatt. A B12-hiány perifériás neuropátiát okozhat, míg a megfelelő pótlás a mielin védelmével és az idegvédő útvonalak fenntartásával segíti elő az idegregenerációt. A globális adatok szerint a B12-hiány a felnőttek 6%-át, a 60 év felettiek akár 20%-át érinti, egyes fejlődő régiókban pedig még ennél is magasabb arányban jelenik meg. A tiaminhiány gátolja a glükóz-anyagcserét, polineuropátiához vezethet, és a neurotoxikus anyagok felhalmozódása által súlyosbítja az idegkárosodást a cukorbetegeknél.14 Különösen veszélyeztetettek azok a népességcsoportok, amelyek étrendje nagyrészt fehér rizsre vagy feldolgozott gabonafélékre épül – ebből is látható, hogy mindkét vitamin megfelelő bevitele elengedhetetlen az idegek egészségének megőrzéséhez.
A háziorvosi rendelőben a diabéteszes neuropátia vizsgálata több alapvető, a klinikai gyakorlatban kulcsfontosságú diagnosztikai teszten alapul. Az ínreflexek vizsgálata lehetővé teszi a perifériás idegműködés felmérését, és segít a neuropátia korai jeleinek felismerésében. A hangvillával végzett rezgésérzékelési teszt képes kimutatni a rezgő ingerek észlelésének finom zavarait, amelyek az idegkárosodás első jelei közé tartoznak. A monofilament-teszt viszont az érintésérzékenységet méri, ami döntő fontosságú olyan szövődmények megelőzésében, mint a lábfekélyek.
Forrás: Diabetes Magazin
