A zaklatásról (stalking) és a távoltartási végzésről általában a lelki terhek jutnak eszünkbe – ritkán gondolunk arra, hogy a szívünket is súlyosan megterhelhetik. Egy nagy léptékű amerikai kutatás most bebizonyította: a nők szív- és érrendszeri egészségére komoly kockázatot jelenthet, ha életük során zaklatás áldozatai voltak – írja a Magyar Kardiológusok Társasága.
Egy amerikai kutatás meglepő kapcsolatot tárt fel a zaklatás és a szívbetegségek között. A hosszú távú vizsgálat szerint a zaklatott nők körében jóval gyakoribb a szívroham és a stroke. A kutatók szerint a zaklatás nemcsak lelki, hanem komoly testi következményekkel is járhat.
Egy átfogó amerikai kutatás szerint a zaklatás (stalking) nemcsak lelki, hanem testi szinten is jelentős károkat okozhat. A kutatók úgy találták, hogy a zaklatást átélt nők körében jóval nagyobb eséllyel fordulnak elő szív- és érrendszeri betegségek. A tanulmány újdonsága, hogy a zaklatást kifejezetten kardiológiai kockázati tényezőként vizsgálta, nem csupán pszichológiai hatásként.
A kutatást a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola és a Brit Columbia Egyetem kutatói végezték, Rebecca B. Lawn epidemiológus vezetésével. Az elemzés a Nurses’ Health Study II nevű, több évtizedes amerikai egészségügyi vizsgálat adataira épült. Ebben a kutatásban több tízezer ápolónő egészségi állapotát követik hosszú távon.
A mostani vizsgálatban 66 270 nő vett részt, akik 2001-ben átlagosan 46 évesek voltak. Ekkor még egyikük sem szenvedett szív- és érrendszeri betegségben. A kutatócsoport 20 éven keresztül, 2021-ig követte nyomon az állapotukat.
Ebben a cikkben a „zaklatás” kifejezés az élet során bármikor átélt stalkingot jelent, amelyet konkrét, ismétlődő, nem kívánt, félelmet keltő közeledések és megfigyelések jellemeznek (követés, hívatlan megkeresések, „lesben állás”, tárgyhagyás, rongálás stb.), és amelynek elkövetője lehet partner, volt partner vagy más személy is.
A résztvevők 11,7%-a számolt be arról, hogy élete során legalább egyszer zaklatás áldozata lett. Ez a jelenség tehát egyáltalán nem ritka. Ráadásul 5,6%-uk azt is elmondta, hogy távoltartási végzést igényelt a zaklató ellen. Ez már azt mutatja, hogy sok esetben a zaklatás olyan mértéket ölt, amely jogi lépéseket is szükségessé tesz. A zaklatás alatt a kutatásban olyan ismétlődő, nem kívánt megkereséseket, követést vagy fenyegető viselkedést értettek, amely félelmet, szorongást keltett az áldozatban.
A húszéves követés során 1 879 nőnél alakult ki szívroham vagy stroke, ami az összes résztvevő 2,8%-a. Amikor a kutatók összehasonlították a zaklatott és a zaklatást nem tapasztaló nők adatait, jelentős különbségeket találtak:
- A zaklatáson átesett nők 41%-kal nagyobb eséllyel szenvedtek el szív- és érrendszeri eseményt,
- Azoknál, akik távoltartási végzést is kértek, a kockázat 70%-kal nőtt,
- Akiknél mindkét tényező fennállt (zaklatás és jogi lépés is), akár kétszeresére is emelkedhetett a rizikó.
A kutatók az életmódot (például dohányzás, mozgás, testsúly), pszichés állapotot (például depresszió) és a gyermekkori traumákat is figyelembe vették. Az eredmények még ezek beszámításával is egyértelműek maradtak.
Bár a tanulmány nem vizsgálta részletesen a biológiai folyamatokat, a kutatók több lehetséges magyarázatot is felvetettek. A krónikus stressz hosszú távon túlműködésre késztetheti az idegrendszert és megemelheti a stresszhormonok szintjét. Ez károsíthatja az erek falát, gyulladásos folyamatokat indíthat el, és így hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Emellett sok nő kényszerül életmódbeli változtatásokra – például elköltözésre, munkahelyváltásra –, amelyek önmagukban is fokozott megterhelést jelenthetnek.
Harmony R. Reynolds, az Amerikai Szívtársaság női szív- és stroke bizottságának korábbi elnöke szerint meglepő, milyen erős a kapcsolat a zaklatás és a szívbetegségek között. Mint mondta, az intim partnerrel kapcsolatos erőszak „csupán” 30%-kal növeli a szív- és érrendszeri kockázatot, a zaklatás hatása azonban ennél is nagyobbnak tűnik. Rebecca B. Lawn, a tanulmány vezető szerzője kiemelte: sokan a zaklatást nem tekintik valódi erőszaknak, mert gyakran nincs közvetlen fizikai támadás. Az új adatok viszont világossá teszik, hogy komoly, hosszú távú egészségügyi következményei is lehetnek.
A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a zaklatást és a vele járó jogi beavatkozásokat nemcsak lelki vagy jogi problémaként kell kezelni, hanem szív- és érrendszeri rizikófaktorként is. Ez új nézőpontot kínál a megelőzés területén, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az orvosi ellátás komplexebben, a lelki és testi hatásokat együtt figyelembe véve történjen.
Forrás: Magyar Kardiológusok Társasága
