A kormány két évvel ezelőtt hozta meg azt a döntést, amely alapjaiban változtatja meg a hazai képalkotó diagnosztikai ellátás szerkezetét: 2025 novemberétől csak állami, egyházi vagy önkormányzati fenntartásban működő intézmények végezhetnek közfinanszírozott CT- és MR-vizsgálatokat. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg részben a magánszektor által végzett szolgáltatás megszűnik a TB-finanszírozásban, mindez felkavarhatja a rendszert.
A Szegedi Tükör bukkant rá a legfrissebb puzzle darabra a Közbeszerzési Értesítőben: szeptemberben indul az átállítás következő szakasza: hat állami intézmény kapja meg kedvezményes áron az eddig az Affidea magáncégnél működtetett 5 budapesti és 2 győri CT- és MR-készülékeket, összesen 976 millió forint értékben. Ez az Affidea korábbi beruházásait veszi át, hogy a szolgáltatás zavartalanul folytatódhasson állami falak között.
A kormány korábban 2024 novemberi határidőt jelölt meg az átállásra, de bizonyos esetekben, ahol engedélyt kaptak a szolgáltatók, ez meghosszabbodott 2025 novemberéig. Az Országos Kórházi Főigazgatóság ennek megfelelően 30 új CT- és 14 MR-készülék beszerzését valósítja meg folyamatosan, kiegészítve mobil CT- és MR-diagnosztikai egységekkel.
Milyen változások várhatók?
A rendszerváltás óta a Euromedic Diagnosztika, mai nevén Affidea Magyarország legnagyobb radiológiai szolgáltatója volt, hiánypótló szerepet töltve be, hiszen az állami intézmények sok helyütt nem rendelkeztek korszerű gépekkel, és azok beszerzésére nem volt fedezet. A magáncéggel kötött finanszírozási konstrukció kiegyezés volt: ők beruháztak, az egészségbiztosító fizetett, így ez a rendszer országszerte tucatnyi helyen működött.
Az új állami modell célja az ellátás egységesítése és biztonságosabbá tétele: a kormány az állam kezébe adja a szolgáltatást, megszűnteti a NEAK-finanszírozású magánellátást, és megvalósítja a CT/MR-kapacitás központosítását.
Milyen hatással lehet ez a betegek ellátására?
Az átállás elsődlegesen a betegek mindennapi tapasztalatait érintheti. Rövid távon elképzelhető lenne, hogy bizonyos régiókban megnőnek a várakozási idők, mivel a magánszolgáltatók kiesése miatt átmenetileg csökkenhet a vizsgálati kapacitás – ám a teljesen új beépített kapacitás miatti egyértelműen megemelkedő kapacitás valószínűleg ezt ellensúlyozza. Azok a kórházak, amelyek most kapnak új eszközöket, időt igényelnek a telepítésre, a személyzet betanítására és az infrastruktúra átalakítására. Ez a folyamat átmeneti torlódásokhoz vezethet, de a felépülő nagyobb vizsgálati kapacitással ellensúlyozható.
Közép- és hosszabb távon viszont a betegek profitálnak a központosításból. Az új gépek beüzemelésével javulhat a vizsgálatok minősége, korszerűbb protokollok kerülhetnek bevezetésre, és egységesebb ellátási színvonal valósulhat meg országszerte. Az állami kézben lévő hálózat előnye, hogy könnyebb lesz a kapacitások átcsoportosítása, a sürgős vizsgálatok előtérbe helyezése és a betegutak optimalizálása. Ezáltal csökkenhet a regionális egyenlőtlenség: szinte mindegyik vidéki kórházakban is elérhetővé válhatnak olyan vizsgálati lehetőségek, amelyekhez eddig sok betegnek nagyobb városokba kellett utaznia.
Bár a betegek szempontjából a következő hetekben-hónapokban még türelmet igényel az átmenet, de az új rendszer stabilizálódása után átláthatóbb, kiszámíthatóbb és biztonságosabb hozzáférést ígér a modern képalkotáshoz.
Lesz-e hatása a radiográfusokra, radiológusokra?
Az átállás a szakmai személyzetet sem hagyja érintetlenül. A radiográfusok számára a központosított állami működtetés új feladatokat hozhat: egyszerre kell majd helytállniuk az új gépek kezelésében, a standardizált protokollok elsajátításában és a megnövekedett adminisztrációs elvárásokban. Ugyanakkor ez lehetőség is: az új eszközök kezelése szakmai fejlődést és nagyobb szakmai biztonságot nyújthat számukra.
A radiológusok helyzete szintén változik. A magánszektor kivonulása miatt egyértelműen nőhet a terhelésük, hiszen az állami intézményekben koncentrálódik a vizsgálatok száma. Ezt enyhítheti a teleradiológia, amely lehetővé teszi a leletek országos szintű elosztását, és hozzájárulhat a szakemberek közötti arányosabb munkamegosztáshoz. Az egységes állami rendszer emellett új karrierlehetőségeket is teremthet: a nagyobb kapacitás és a korszerű géppark miatt több lehetőség nyílhat kutatásra, képzésre és specializációra.
A radiográfusok és a radiológusok új kihívásokkal, de új lehetőségekkel is szembesülnek. Ha a rendszer valóban zökkenőmentesen épül ki, hosszú távon egységesebb minőség, korszerűbb eszközpark és jobb hozzáférés jellemezheti majd a magyar radiológiai ellátást.
Forrás:
