Az idős korú népesség aránya folyamatosan növekszik, miközben a fizikai inaktivitás egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent. A mozgásszegény életmód fokozza a krónikus betegségek kockázatát, rontva az életminőséget és az önálló életvitel esélyeit. A Fitt 60+ program különféle élményalapú mozgásformákkal segíti az idősek fizikai aktivitásának fenntartását, hozzájárulva az egészségmegőrzéshez és a funkcionális képességek javításához – írja a Magyar Orvosi Kamara.
Szerző: Nagy Márta elnök, Fitt Magyarország Alapítvány
A 21. században a nyugati társadalmak jelentős demográfiai átalakuláson mennek keresztül, amelynek egyik legszembetűnőbb jelensége a népesség elöregedése. Magyarországon ez a folyamat különösen hangsúlyos: a 65 éves és idősebb korosztály létszáma 1,9 millió fő, közülük 1,3 millió fő él valamilyen korlátozottsággal.
Az idős korú népesség arányának növekedése számos kihívást jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszerek számára. Az időskorúak körében gyakoriak a krónikus betegségek és a funkcionális korlátozottságok, amelyek jelentős terhet rónak az egyénre és a társadalomra egyaránt. Az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) 2019-es eredményei szerint a 65 éves és annál idősebb magyar lakosság egészségi állapotának önértékelése és a krónikus betegségek előfordulása szerint a 65 év felettiek 25 százaléka tartotta jónak vagy nagyon jónak saját egészségi állapotát. Ugyanakkor 77 százalékuk legalább kielégítőnek ítélte meg egészségét. Ebben a korcsoportban a válaszadók 77 százaléka (tehát nagyrészt azok, akik legalább kielégítőnek ítélték meg egészségi állapotukat) számolt be krónikus, legalább hat hónapja fennálló betegségről vagy egészségügyi problémáról. Ez a felmérés azt tükrözi, hogy az időskorúak nagyrésze a krónikus betegséget vagy betegségeket az életkorral együtt járó állapotnak tekinti. A betegségbe vagy annak megváltoztathatatlanságába való beletörődés egy olyan negatív spirálként húzza le az egyént, amelyből nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen visszafordulni, és további betegségek eredője lehet.
A rendszeres fizikai aktivitás az idősödő szervezet számára kiemelt jelentőségű, mivel számos fiziológiai és pszichológiai előnnyel jár. Az öregedési folyamat során bekövetkező degeneratív elváltozások, mint az izomtömeg és csontsűrűség csökkenése, a kardiovaszkuláris és metabolikus funkciók hanyatlása, valamint a kognitív és mentális egészség romlása, mind befolyásolhatók megfelelő testmozgással.
Az alábbiakban részletezzük a fizikai aktivitás időskori egészségre gyakorolt hatásait, az elérhető szakirodalom és epidemiológiai adatok fényében.
A fizikai aktivitás szerepe
Az időskorral járó sarcopenia, vagyis az izomtömeg és izomerő progresszív csökkenése, az életminőség és az önálló életvitel egyik meghatározó kockázati tényezője (Cruz-Jentoft et al. 2019). A rendszeres rezisztenciaedzés (például súlyzós gyakorlatok, gumiszalagos tréning) igazoltan csökkenti a sarcopenia progresszióját, növeli az izomerőt és az állóképességet, valamint elősegíti az egyensúly fenntartását, amely kulcsszerepet játszik az elesések megelőzésében (Booth et al. 2021).
Az oszteoporózis előrehaladott stádiumában az esések során bekövetkező csonttörések jelentős morbiditást és mortalitást eredményeznek az idős korú populációban (Kanis et al. 2020). A súlyt hordozó gyakorlatok, mint a gyaloglás, a tánc és az egyensúlyt fejlesztő mozgásformák (például taicsi) igazoltan növelik a csontok ásványianyag-sűrűségét és csökkentik a törések kockázatát (Zhao et al. 2017). Epidemiológiai adatok szerint Magyarországon a 65 év feletti populáció 30 százaléka szenved el legalább egy esést évente, és a combnyaktörések mortalitása meghaladja a 20 százalékot (KSH 2021).
A fizikai inaktivitás az egyik legjelentősebb kockázati tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában (Lee et al. 2012). Idős korban a rendszeres aerob testmozgás (például gyaloglás, úszás, kerékpározás) csökkenti a vérnyomást, a vércukorszintet és a lipidprofilt, ezáltal mérsékelve az iszkémiás szívbetegség és a cerebrovaszkuláris események előfordulási gyakoriságát (Paffenbarger et al. 2019). Magyarországon a 65 év felettiek körében a szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak, és az összes halálozás 54 százalékáért felelősek (KSH 2022).
Az időskori inzulinrezisztencia és a metabolikus szindróma kialakulása szoros összefüggésben áll a csökkent fizikai aktivitással (Colberg et al. 2016). Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a heti 150 perc közepes intenzitású mozgás (például tempós séta, nordic walking) 40 százalékkal csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség incidenciáját az idős korú populációban (Knowler et al. 2002).
A testmozgás antidepresszáns hatása jól dokumentált, különösen az időskori depresszió kezelése kapcsán (Blumenthal et al. 2012). A fizikai aktivitás során felszabaduló endorfin és dopamin jelentős szerepet játszanak a hangulatszabályozásban, míg a csoportos mozgásformák (például szenior torna, tánc) elősegítik a szociális kapcsolatok fenntartását, csökkentve az izoláció és a depresszió kockázatát (Cattan et al, 2005).
Az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek kialakulásában a mozgáshiány kiemelt kockázati tényezőnek számít (Barnes–Yaffe 2011). Epidemiológiai vizsgálatok szerint a rendszeres aerob testmozgás 25-30 százalékkal csökkenti a demencia kialakulásának esélyét és mérsékli a kognitív hanyatlás sebességét (Rovio et al. 2017). A mechanizmus hátterében az agy vérellátásának javulása, az oxidatív stressz csökkentése és a neurotrofikus faktorok fokozott termelődése áll (Erickson et al. 2011). Prof. dr. Radák Zsolt, a Fitt Magyarország Alapítvány kurátora egy 2020-as előadásában rámutatott, hogy az Alzheimer-kór legnagyobb rizikófaktora a fizikai és szellemi inaktivitás, valamint a mozgás oldja a depressziót és javítja a memóriát, segítve a tanulási folyamatokat.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a 65 év feletti felnőttek számára hetente legalább 150-300 perc közepes intenzitású aerob mozgás javasolt, kiegészítve legalább kétszer végzett izomerősítő és egyensúlyt fejlesztő gyakorlatokkal (WHO 2020). Magyarországon a legfrissebb Eurobarometer-felmérés szerint a 65 év felettiek 53 százaléka nem végez rendszeres testmozgást, ami sürgető népegészségügyi beavatkozásokat tesz szükségessé (Eurostat 2021).
Forrás: Magyar Orvosi Kamara
