Szenior Akadémia – A testmozgás és életmód szerepe a szívbetegségek megelőzésében és kezelésében

0
A Szenior Akadémia kilencedik évadának tizenegyedik, záró előadásán dr. Préda István, a Kardiovaszkuláris Központ professor emeritusa beszélt a testmozgás és az életmód szerepéről a szívbetegségek megelőzésében és kialakulásában írja a Semmelweis Egyetem.  

Dr. Préda István előadásában áttekintette a szívbetegségek rizikófaktorait, közülük kiemelte a mozgásszegény életmódot. Szólt a self-care managementről, vagyis az önkezelés megvalósításáról: mint kifejtette, ez jelentősen módosíthatja a szívelégtelenség tüneteit, javíthatja a beteg közérzetét és a betegség prognózisát. Bemutatta a szívbetegségek kimenetelét rontó állapotokat is, kitért egyebek mellett a vesefunkció-zavarra, a cukorbetegségre és a COPD-re. Beszélt a szívelégtelenség tüneteinek felismeréséről, a testsúly monitorozásáról, a folyadékbevitelről és annak esetleges megszorításáról. Kiemelte, hogy a derékbőség a visceralis, azaz zsigeri zsírlerakódás jó mutatója, illetve hogy ennek magas szintje az anyagcsere szempontjából is nagyon kedvezőtlen.

Dr. Préda István kitért a kardiális cachexiára, vagyis a kóros fogyásra, a dohányzás káros hatásaira és a leszokás fontosságára, illetve a különböző rizikótényezők egymásra gyakorolt hatására is. A napi fizikai aktivitásról szólva hangsúlyozta, hogy a súlyos szívbetegeknek, akár a szívinfarktuson átesetteknek is szükségük van megfelelő napi mozgásra. A terhesség és a magaslati, vagy meleg és páradús helyekre való utazás és a szívelégtelenség összefüggéseiről is beszélt, az alvászavarra és a depresszióra, valamint a hangulati zavarokra is kitérve. Ismertette a magas vérnyomás miatt kialakuló szívelégtelenség tüneteit és kezelési lehetőségeit.

Dr. Préda István a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Klinikájának korábbi igazgatója, a Semmelweis Egyetem korábbi rektorhelyettese a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát 1967-ben. Az Orvostovábbképző Intézet II. Sz. Belgyógyászati Tanszékén tett belgyógyász szakvizsgát tett 1972-ben. 1975-ben szerzett PhD-fokozatot, 1976-ban adjunktus, 1981-ben egyetemi docens lett. 1992-ben nevezték ki a SOTE tanszékvezető egyetemi tanárának, majd ugyanabban az évben a SOTE Kardiológiai Klinika igazgatójának, mely beosztását 2006-ig megtartotta. Közben 1994 és 1998 között oktatási, 1998 és 2000 között pedig tudományos rektorhelyettes volt. 2003 és 2005 között a Nemzetközi Elektrokardiológiai Társaság elnöke, 1992 és 2003 között az Orvosképzés című folyóirat főszerkesztője. Számos társadalmi funkciót vállalt mind itthon, mind külföldön. Az MTA doktora, ifjúsági világbajnok és háromszoros BEK-győztes párbajtőröző.

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com