Elkezdődött az allergiaszezon, a betegek száma egyre nő

0

Dr. Mihályi Lilla, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika Általános Bőrgyógyászati Ambulancia/Bőr- és Nemibeteg Szakrendelés és Gondozó főorvosának elmondása szerint az allergiás betegek száma egyre nő, ez pedig az időről időre megjelenő új, allergéneknek köszönhető. Az egyetem riportjából megtudhatjuk, hogy miként érdemes felkészülni a szezonra, melyek a leggyakoribb panaszok, és milyen házi praktikák ismertek. 

Pontosan mikor kezdődik az allergiaszezon, és hogyan lehet felkészülni rá?

A pollen- és allergia szezon kezdetét az aktuális időjárási viszonyok nagymértékben meghatározzák. Az idei évben ez az időszak az enyhe tél miatt már január végén elkezdődött a mogyoró-, majd az éger-, ciprus- és tiszafafélék virágzásával. A pollennaptár vagy allergianaptár nagyon hasznos, megmutatja, melyik allergén növény, mikor kezdi pollenjeit szórni, emellett az interaktív térképek ennek mértékéről szintén naprakész tájékoztatást nyújtanak. Ezek segítségével a szezon kezdete előtt már két-három héttel érdemes elkezdeni az allergiaellenes kezelést, azaz az úgynevezett antihisztaminok szedését, melyek közül jelenleg több készítmény vény nélkül is elérhető.

Melyek a leggyakoribb panaszt okozó pollenek az egyes szezonokban?

Hazánkban három fő pollenszezon van. A fák virágzásával kezdődik, januártól májusig tart a tavaszi pollenszezon, amiért a mogyoró, éger, nyár, fűz, nyír, tölgy, kőris, platán pollenjei tehetőek felelőssé. Az áprilistól július közepéig tartó, késő tavaszi és kora nyári szezonban a fűfélék, csalánfélék, útifű okozza a legtöbb tünetet. A július közepétől októberig tartó nyár végi és őszi pollenszezon növényei a parlagfű, feketeüröm, libatopfélék, disznóparéj. Ugyanakkor vannak olyan allergének is, amelyek egész évben, szezonalitás nélkül előfordulnak, mint a poratkák, illetve az állati szőrök.

Milyen panaszok fordulnak elő a pollenallergiás betegeknél? Ezek közül mi lehet a legsúlyosabb tünet?

A pollenallergia leggyakoribb tünetei a szénanátha, az allergiás kötőhártyagyulladás és az allergiás asztma. Szénanátha esetén vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, szájpadviszketés, alvászavar a vezető tünet. Allergiás kötőhártya gyulladásnál szemhéjviszketés, szemhéjduzzanat, könnyezés keseríti meg a betegek mindennapjait. A legsúlyosabb panaszokat az allergiás asztma okozza, nehézlégzéssel, köhögéssel, sípolással vagy akár fulladással is járhat. Meg kell említeni még az orális allergia szindróma tüneteit is, amely pollenérzékeny egyéneknél bizonyos élelmiszerek (elsősorban zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak) fogyasztásakor jelentkező ajak, nyelv, torok területén érzett bizsergés, viszketés, duzzanatot okoznak. Ennek az alapja az étel-pollen keresztreakció. Magyarországon a legtöbb és legkifejezettebben jelentkező panaszokat a betegeknél a fűfélék és a parlagfű okozzák.

Hogyan érdemes kezelni őket? Azonnal orvoshoz kell fordulni vagy vannak házi praktikák, amelyek alkalmazhatók?

A hagyományos terápiák közé tartoznak az antihisztamin tabletták, orrdugulás esetén a vényköteles, gyulladáscsökkentőt tartalmazó orrsprayk, szemtünetek esetén a szemcseppek. Ha valaki nem szeretne tünetek enyhítésére gyógyszert szedni vagy nem elég hatékony a tüneti kezelés, valamint tartós sikert szeretne, akkor oki terápia is elérhető, úgynevezett immunterápia formájában. Feltétele az allergén pontos beazonosítása bőrtesztek és /vagy vérvételes vizsgálat elvégzésével. A deszenzibilizáló kezelést a pollenek esetében leggyakrabban a nyelv alá csepegtetett, standardizált, vényköteles allergénkivonatokkal végezzük, a szezon kezdete előtt két-három hónappal és általában három-öt évig tart.

Az enyhébb tünetek esetében valóban igaz, hogy a házi praktikák is segíthetnek. A természetes összetevőket tartalmazó orrspray és orröblítő is hatékony. Az orröblítővel gyengéden kimoshatjuk az orrunkból az allergéneket, és megvédjük az orr nyálkahártyáját a kiszáradástól. A panaszokat azzal is enyhíthetjük, ha a számunkra gondot okozó növények virágzásakor a lehető legkevesebb időt töltjük a szabad levegőn, illetve a kültéri programokat inkább délutánra szervezzük. Segíthet még a gyakoribb haj- és kézmosás, ritkább és főleg a legalacsonyabb pollenkoncentrációt jelentő kora reggeli és késő esti szellőztetés, a napszemüveg viselése, illetve ha ruháinkat lecseréljük hazaérkezéskor, vagy ha az ágyneműt és ruhákat nem a szabadban szárítjuk lehetőség szerint. Poratka érzékenység esetén a szőnyegek, kárpitozott bútorok, tollpárna eltávolítása, a rendszeres porszívózás és a nedves takarítás ajánlható.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a szénanátha tüneteit szükséges kezelni valamely módszerrel, mert a kezeletlen betegség idővel asztma kialakulásához vezethet.

A tapasztalatai mit mutatnak, a megszokott és ismert allergének mellett, kialakulóban vannak-e újak, amelyek egyre inkább elterjedtek?

Ahogy a világ változik, a környezetünk is változik, így évről évre egyre több új allergén jelenik meg. A modern életvitel és a sok új anyag, amely bekerül a környezetünkbe, valamint a környezetszennyezés mértékének fokozódása hozzájárul az allergiás betegek számának fokozatos emelkedéséhez.

Forrás: Szegedi Tudományegyetem 

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com