A szívbetegeknek is kell mozogniuk

0

Határozottan érzékelhető, hogy a tömegsport, a szabadidősport egyre nagyobb divattá kezd válni, és ez nemcsak a fiatalokra vonatkozik, sőt! A mozgás minden korosztály számára hasznos, tényleg nincs kivétel. Csupán az határozza meg a mozgásformát és annak mennyiségét, hogy milyen állapotban van az illető. Ebből következik, hogy a szívbetegeknek is kell mozogniuk, mert az jelentősen javítja az általános egészségi állapotukat – hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága. 

A mozgás többféleképpen is kifejti a pozitív hatását. Egyrészt az egészséges embereknél segít fenntartani az általános jó állapotot, a betegeknél (így a keringési problémákban szenvedőknél is) pedig a helyesen megválasztott és kivitelezett mozgás javítja a keringést, nagyon jó hatással van a beteg mentális állapotára, csökkenti a fizikai fájdalmakat és bizonyos esetekben a szedett gyógyszerek mennyisége is csökkenthető. Sok tanulmány, megfigyelés is egyértelműen alátámasztotta, hogy rendkívül fontos a szív mérsékelt terhelése, azaz a pulzusszám enyhe megnövelése valamilyen fizikai aktivitással azoknál is, akik valamilyen keringési betegséggel küzdenek, hisz a szív és az érrendszer rugalmassága, teljesítőképessége éppen azzal javul, hogy időnként rákényszerítjük a mérsékelt (irányított módon, szükség esetén felügyelet alatt végzett) intenzitásnövekedésre.

A rendszeres testmozgás a lehető legjobb egészségmegőrző módszer, különösen akkor, ha ehhez egészséges táplálkozás és megfelelő életmód is társul: tehát minimalizáljuk az alkoholfogyasztást, mellőzzük a dohányzást, igyekezzünk a napi stresszt megfelelő technikákkal levezetni és törekedjünk arra, hogy jól és elegendő ideig aludjunk.

Alapszabályok, ha sportolni szeretne a keringési betegségben szenvedő

Ha valaki azért kezd sportolni, hogy fenntartsa a szív- és érrendszerének az egészségét, akkor is van néhány aranyszabály, amelyet kötelező betartani. Először is tisztázni kell a célt: ne akarjunk országos bajnokok lenni – ehelyett a cél az, hogy egészségesek maradjunk. Persze ez nem zárja ki, hogy törekedjünk a fejlődésre, a sportteljesítményünk növelésére. Ha egy mozgásformát megkedvelünk és valóban rendszeresen űzünk, akkor elkerülhetetlen egy idő után a fejlődésre való vágy. Ehhez viszont egy amatőr, szabadidőben sportoló embernek is segítségre van szüksége, amelyet tapasztalt sporttársaktól, edzőktől vagy amatőr sportköröktől manapság már egyre könnyebben meg lehet szerezni.

Mielőtt sportolni kezd, ezt alaposan olvassa el és gondolja végig!

  • Csak akkor végezzen testmozgást, ha aktuálisan jól (tünetmentesen) érzi magát.
  • Ne végezzen intenzív testmozgást közvetlenül étkezést követően.
  • Vegye figyelembe az időjárási tényezőket! Nagy hidegben vagy nagy melegben halassza el a szabadban való mozgást, vagy viseljen a speciális körülményeknek megfelelő ruházatot, cipőt.
  • Ne végezze a mozgást kimerülésig.
  • Mozgásprogramját kezdje fokozatosan! Készítsen edzésprogramot fokozatosan emelkedő terheléssel.
  • Ismerje meg a korlátait, és rendszeresen kérdezze meg orvosa véleményét is.
  • Válasszon egyéniségének megfelelő mozgásformát, ne a divat határozza meg, mit sportol.
  • Figyeljen a mozgás közben jelentkező tünetekre, ha szokatlan dolgot tapasztal, álljon meg, mérjen pulzust, esetleg vérnyomást, beszéljen hozzátartozójával telefonon (azért, hogy ha rosszul lenne hirtelen, akkor így valaki időben értesülhessen róla és segítséget tudjon küldeni)!

 

A mozgásforma megválasztása azért fontos, mert csak akkor leszünk képesek hosszú távon folytatni, ha olyan tevékenységet választunk, ami inspirál, motivál, ami tetszik, amiben valóban élvezetünket leljük. Ha kényszerből, muszájból sportolunk, akkor mindig fogunk kifogást találni, hogy most épp miért nem megyünk edzeni.

Ha nincs meg a rendszeresség és a fokozatosság a fizikai aktivitásunkban, és túl lazán, ritkán sportolunk, szinte alig izzadunk meg, akkor nem sokat ér a sport. Ha viszont rögtön vagy viszonylag hamar csúcsra járatjuk a szervezetünket, akkor annyira túlterhelhetjük a keringési rendszerünket, hogy az hosszútávon akár árthat is, hiszen a tartós túlerőltetés akár fokozhatja is, vagy előhozhatja a szív- és keringési betegségeket. A fokozatosságot tehát kell szem előtt tartani! A többször és hosszabban végzett közepes intenzitású fizikai aktivitás sokkal jobban szolgálja a keringési rendszerünk egészségét, mint az alkalmankénti nagy terhelés.

A sport előnyei kardiológiai problémák esetén

A közepes intenzitású sportolás célja, hogy tartósan megemelkedjen a pulzusunk, de a küszöbértéket lehetőleg ne lépjük túl. Különösen amatőr sportolóknak, akik éppen a szív- és érrendszerüket akarják karbantartani, mindenképpen a kellemes, már intenzív, de nem túl megterhelő és tartósan végezhető mozgásintenzitást kell választaniuk. Kellő gyakorlattal erre könnyen rá lehet érezni, de nagy segítséget nyújtanak a manapság már könnyen beszerezhető sportórák, pulzusmérő mellkaspántok és a sportdiagnosztikai mérések.

Cél, hogy a sporttevékenységünk eredményeképpen mind hosszabb ideig legyen képes a szervezetünk olyan megemelkedett fizikai teljesítményt leadni, amely még nem jár extrém magas pulzusszámmal. Akkor teszünk a legjobbat a szívünk egészségével, amikor tartósan és nem különösen fárasztó módon vagyunk képesek mérsékelt pulzusemelkedéssel intenzíven mozogni. Ennek megvan az a jótékony hatása is, hogy a nyugalmi pulzusértékünk is csökken, azaz a szívünk nyugalmi helyzetben kisebb frekvenciával képes megfelelő mennyiségű friss vérrel ellátni a szervezetet. Egyszerűbben fogalmazva: az edzett szív a szervezet nyugalmi állapotában viszonylag alacsony terhelés mellett képes működni.

Forrás: MKT

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com