A kutatás célja az volt, hogy feltárja, hogyan befolyásolja az öt nagy személyiségjegy (extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, nyitottság, neuroticizmus) a magas vérnyomás kialakulását és fennmaradását.
A vizsgálatot Japánban, négy éven keresztül (2019–2022) végezték, 7321 felnőtt részvételével. A személyiségjegyeket a 10 kérdésből álló TIPI (Ten-Item Personality Inventory) pszichológiai kérdőív japán változatával mérték, míg a vérnyomásállapotot évente önbevallás alapján követték nyomon. Statisztikai módszerekkel elemezték, hogy feltárják, mely tényezők növelik vagy csökkentik a hipertónia kockázatát.
Az eredmények szerint a lelkiismeretesség védőhatású volt, tehát az ilyen személyeknél kisebb eséllyel alakult ki vagy maradt fenn a magas vérnyomás, mivel általában felelősségteljesebbek, jobban odafigyelnek egészségükre, betartják az orvosi utasításokat és egészségesebb életmódot folytatnak – ez magyarázhatja a védőhatást.
Míg a nyitottság növelte a tartós hipertónia valószínűségét, nagyobb valószínűséggel próbálnak ki új vagy kockázatos tevékenységeket, ami növelheti a stresszt és a vérnyomást. Emellett az idősebb kor, a férfi nem és a magasabb jövedelem is növelte a kockázatot.
A kutatás rámutatott, hogy a személyiség és a demográfiai tényezők együttesen befolyásolják a szív- és érrendszeri egészséget, ezért a megelőzési és kezelési programoknak célszerű figyelembe venniük az egyéni pszichológiai jellemzőket is.
Forrás: Diabetes Magazin
