A magyarországi levegőszennyezés egyik legsúlyosabb forrása a lakossági fűtés: a háztartások adják az ország szállópor-kibocsátásának többségét. A nedves fa, a hulladékkal fűtés és a régi, pazarló kályhák miatt rengeteg mikroszkopikus részecske kerül a levegőbe, amelyek évente 8–12 ezer ember idő előtti halálához járulnak hozzá. Bár a megoldások régóta ismertek – korszerűbb otthonok, tisztább tüzelés, következetes állami programok –, a szükséges szakpolitikai lépések máig nem születtek meg. Pedig egy átgondolt, hosszú távú stratégia tízezrek életkilátásait javíthatná és jelentősen csökkenthetné az ország légszennyezettségét – írja a Másfélfok.
Szerző: Csuvár Ádám, egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék
Magyarország vonatkozásában sokáig azt tartották, hogy a levegőszennyezésnek konkrétan lehatárolható területisége van. Ez a lehatárolás a nagyobb városokat jelölte meg a levegőszennyezés gócpontjaiként. A felismerés logikus. Városi körülmények között nagyobb sűrűségben vannak jelen és nagyobb valószínűséggel torlódnak össze a gépjárművek. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy az autókból és a buszokból, különösen a régi, rosszul karbantartott darabokból távozó füst viszonylag nagy koncentrációban tartalmazhatja a már említett szennyezőket, de az egyes alkatrészek kopása, sőt a zajkibocsátás is terhelőleg hathat. A városközpontokban pedig nem csak az autók, de a járókelők is összezsúfolódnak, így a szennyezés gyorsan jut el sok emberhez. A problémára ráerősíthet az is, hogy az épített környezet sokhelyütt akadályozza a szennyezést felhígító légmozgást – gondoljunk csak a Budapest körútjai mentén magasodó épületekre. A közúti közlekedés környezeti kockázatai valósak, amiket hazánk esetében tovább fokoz az autók átlagosan magas életkora. Így sok jármű még nem rendelkezik igazán korszerű emissziócsökkentő technológiával. De ha a levegőszennyezés kérdését kiterjesztjük hazánk teljes területére, akkor egy egészen más tevékenység is a látómezőbe kerül.
Ha ugyanis országos szinten vizsgáljuk meg a levegő minőségét, akkor a legrosszabb értékeket a rurális, falusias térségekben találjuk (továbbra sem hunyva szemet a városi szennyezettségen). Ha pedig vizsgálatunknak időbeliséget is adunk, úgy azt fogjuk látni, hogy a levegőszennyezettség problémája erőteljesebben jelentkezik az év hidegebb időszakában, és a legnagyobb gondot okozó anyag a szállópor. Ha ezt a három információt egymás mellé rendezzük, úgy némi szakmai jártassággal rendelkezve kikövetkeztethetjük a probléma fő forrását: a lakossági fűtést.
A szállópor-szennyezettség forrása és következményei
- Magyarországon a levegőt leginkább a szállópor szennyezi, amely főként a háztartási tüzelésből kerül a levegőbe.
- A nedves fa és a régi fűtőberendezések miatt rengeteg apró részecske jut ki, amelyek nemcsak a tüdőt irritálják, hanem a véráramba is bejutva komoly betegségeket okozhatnak.
- A levegőszennyezés miatt évente több ezer ember hal meg idő előtt.
- A helyzet akkor javulhat, ha tisztábban fűtünk és energiahatékonyabb otthonokban élünk.
Hazánkban a levegőminőség szempontjából legterhelőbb anyagnak a szállóport tekinthetjük. A szállópor mikroszkopikus méretű szilárd részecskék keveréke, amelyek hosszabb időn át lebegnek a levegőben, mert túl kicsik ahhoz, hogy gyorsan leülepedjenek. A szállópor a lakossági fűtés által akkor jut a levegőbe, ha a fűtés szilárd tüzelésen alapul és rossz állapotú készülékkel, rossz energiahatékonyságú épületben, alacsony tudatossággal történik. Ez a gyakorlatban általában azt jelenti, hogy szigeteletlen, rossz állapotú nyílászárókkal rendelkező családi házakban régi, elavult vegyes tüzelésű kazánokban, cserépkályhákban nagy mennyiségű tűzifát égetnek el alacsony hatékonysággal. A problémát fokozza, ha az elégetett fa nem volt kellően száraz vagy ha háztartási hulladékot is társítanak mellé – szélsőséges esetben helyette használják.
A szállópor-szennyezettséget a szakirodalomban és a méréseknél általában két fontos jelöléssel szokták specifikálni: a PM10-zel és a PM2.5-tel. A PM az angol particulate matter szavak rövidítése, amik részecskét vagy részecskés anyagot jelentenek. A betűk utáni számok pedig a részecskék méreteire utalnak: a 10, illetve a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskékre. Míg az előbbiek főleg a felső és a középső légutakba (orr, torok, légcső, hörgők) jutnak be könnyen, irritálva a nyálkahártyát, köhögést, torokkaparást, orrfolyást okozva, súlyosbítva az asztmát és a krónikus légzőszervi betegségeket, addig az utóbbiak a véráramba is bekerülnek, amik így szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségeket, idegrendszeri vagy akár a magzatokra ható problémákat is okozhatnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a PM10 kibocsátásának kb. 60, a PM2.5 kibocsátásának kb. 80 százalékáért a háztartások tehetők felelőssé.
Ha hazánk szállóporszennyezettségét az elmúlt évek, évtizedek vonatkozásában, vagy a „versenytársaihoz” mérten értékeljük, akkor egyaránt találhatunk pozitív és negatív részleteket. Mivel nincsen egyetlen olyan normatív formula, amibe a különféle tényezők értékeit behelyettesítve egyetlen végső, objektív minősítést kapnánk, nem kezdek most neki a mérleg vonásának. Már csak azért sem, mert egy valamiben „objektíven” biztos vagyok: a szennyezésnek és az általa okozott károknak drasztikusan csökkenniük kell és drasztikusan csökkenthetők is. A továbbiakban e csökkentés legfontosabb módszereit igyekszem felvázolni.
A probléma kezelésének néhány jól és kevésbé ismert módja
Energiahatékonyság, fűtéskorszerűsítés
- A legegyszerűbb módja a szennyezés csökkentésének, ha kevesebb energiát pazarolunk, vagyis jól szigetelt, korszerű fűtésű otthonokban élünk.
- A modern kazánok és a felújított nyílászárók kevesebb fát vagy gázt igényelnek, így olcsóbb és tisztább a fűtés.
- A gond az, hogy sok családnak erre nincs pénze, pedig a felújítások óriási környezeti és egészségügyi hasznot hoznának.
- Egy átfogó, hosszú távú állami programra lenne szükség, hogy mindenki energiahatékony otthonban élhessen.
Úgy vélem, bár triviális, fontos kihangsúlyozni, hogy a probléma közvetlen forrása az energiaellátásban keresendő. És mint bárhol, bármikor, bármilyen energiaellátással kapcsolatos vitában, itt is a legfontosabb tétellel, a legalacsonyabban csüngő gyümölccsel, a legmagasabb prioritással kell kezdeni. Az energiatervezés ilyen aduásza az energiakereslet energiahatékonyság általi csökkentése. Legyen szó az energiaellátásból eredő környezetszennyezésről, az energiaellátás biztonságáról, az importfüggőség kockázatáról, a rendszer stabilitásának kérdéséről, az energiaárak megfizethetőségéről: az energiaigény csökkentése azáltal, hogy az energiahatékonyság növelésével csökken az energia pazarlása, egy olyan eszköz, amit legelsőként kell bevetni. Az ily módon lecsökkent energiaigény egyszerre járul hozzá a felsorolt területek mindegyikének fenntarthatóságához. A közismert mondás is az energiahatékonyságra utal, miszerint a legolcsóbb energia az, amit nem kell megtermelni. És ez egyúttal a legtisztább és legbiztonságosabb is.
Forrás: Másfélfok
