A magasvérnyomás-betegség diagnózisa a rendelőben mért 140 Hgmm-es vagy a feletti szisztolés és/vagy 90 Hgmm-es vagy a feletti diasztolés értékek esetén állítható fel. A küszöbérték egyezményes alapú, de vizsgálatok kimutatták, hogy már a vérnyomás emelkedett-normális értéke mellett is fokozott a szív- és érrendszeri események bekövetkezésének kockázata. Az emelkedett-normális vérnyomás definíció szerinti értékei a rendelőben mérve: 130–139 Hgmm-es szisztolés és/vagy 85–89 Hgmm-es diasztolés érték – írja a Diabetes Magazin.
Szerző: Dr. Nemcsik János
A magasvérnyomás-betegség gyógyszeres kezelése az esetek döntő többségében a 140/90 Hgmm-es határ felett indul, de bizonyos esetekben már emelkedett-normális vérnyomástartományban is indokolt. Az életmód-változtatást viszont minden esetben javasolt elkezdeni emelkedett-normális vérnyomás mellett is azért, hogy megelőzzük a hipertónia kialakulását. Az életmód-változtatás a sóbevitel csökkentését (napi 5 gramm konyhasó alá), a káliumbevitel növelését, az alkoholfogyasztás elhagyását (vagy legalább csökkentését férfiak esetében legfeljebb 14 egység/hét, azaz 175 gramm/hét, nők esetében legfeljebb 8 egység/hét, azaz 100 gramm/hét mennyiségre), a dohányzás elhagyását, a rendszeres dinamikus testmozgást, a testsúlycsökkentést és a stresszcsökkentést (légzőgyakorlatok és meditációs terápiák, relaxációs tréningek, valamint jóga alkalmazása) jelenti. Az életmód-változtatáson túl gyógyszeres kezelés indítása emelkedett-normális rendelői vérnyomás mellett is javasolt abban az esetben, ha a betegnek ismert szív- és érrendszeri betegsége, különösen, ha koszorúér-betegsége van. Egyértelműnek tűnik tehát, hogy nem csak a kialakult magasvérnyomás-betegséggel van teendő, de azok az egyének is odafigyelést igényelnek, akiknél a rendelői vérnyomás az emelkedett-normális tartományba esik.
Ha a rendelőben és az otthon mért vérnyomás eltér…
Ugyanakkor az, amit a rendelőben mérünk, nem feltétlenül felel meg a beteg valós, rendelőn kívüli vérnyomásának. Ismert a fehérköpeny-hipertónia, amikor – elsősorban a beteg szorongása miatt – a rendelői emelkedett vérnyomás mellett otthon normális értékeket mér a páciens. A gyakoriságát 30 százalék körülire becsülik. Ennek ellentéte az álcázott hipertónia, amikor a normális rendelői értékek mellett az otthoni értékek emelkedettek. Ennek gyakoriságát külföldi tanulmányok 10–20 százalék körülire teszik. A fehérköpeny-jelenség gyakoribb nőknél, míg álcázott hipertóniára inkább elhízás és férfi nem esetén gondolunk. Mind a fehérköpeny-hipertónia, mind az álcázott hipertónia esetén megjelenhetnek hipertónia okozta szervkárosodások. Amennyiben ilyen kimutatható és a beteg nagy szív- és érrendszeri kockázatú, megfontolható a gyógyszeres kezelés indítása is, de ezeknél a betegeknél elsősorban életmód-változtatás és fehérköpeny-hipertónia esetén a szorongás csökkentése javasolt.
Magyar ambuláns vérnyomás-monitorozás regiszter
Magyar adat idáig nem állt rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy hazánkban emelkedett-normális rendelői vérnyomás mellett milyen gyakran fordul elő álcázott hipertónia. Emellett az sem volt ismert, hogy ilyen rendelői értékek mellett milyen gyakori a fehérköpeny-jelenség (erre még világszinten sem volt adat). Ezeknek a kimutatására rendelőn kívüli vérnyomásmérések szükségesek.
A Magyar Hypertonia Társaság az Egis Gyógyszergyár támogatásával 2020-ban elindította a Magyar Ambuláns Vérnyomás-monitorozás Regisztert. Ennek keretében több mint 500 hazai centrumba (döntően családorvosi rendelőkbe) helyeznek ki egy évben kétszer négy hónap időtartamra ambuláns vérnyomás-monitor készülékeket, melyek segítségével rendelőn kívül 24 órán át lehet követni a betegek vérnyomásának változását. A vizsgálat előre láthatólag 2035-ig fog zajlani. Az elmúlt évben jelentek meg az első eredmények. Több mint 38 000 betegadat és vérnyomásgörbe feldolgozása során 4300 alanynak volt a rendelői vérnyomása emelkedett-normális kategóriájú. Ebben a rendelői vérnyomás-kategóriában négyből egy esetben fehérköpeny-hatás és négyből két esetben álcázott hipertónia állt fenn. Csupán minden negyedik betegnek volt rendelőn kívüli vérnyomásméréssel megerősített emelkedett-normális vérnyomása.
Mindezek alapján egyértelmű, hogy foglalkozni kell azokkal, akiknél a rendelőben emelkedett-normális vérnyomás mutatható ki. Ezekben az esetekben rendelőn kívüli vérnyomásmérés is szükséges. Ez lehet otthoni vérnyomás-monitorozás vagy a regiszterben alkalmazott ambuláns vérnyomás-monitorozás is. Bár az otthoni vérnyomás-monitorozás széles körben elfogadott és hosszú távon is alkalmazható, az éjszakai vérnyomás vizsgálatára nem alkalmas, ezt ambuláns vérnyomás-monitorozás során tudjuk megtenni. Az említett hazai vizsgálatban egyébként az álcázott hipertóniások között csak minden nyolcadik betegnek volt izoláltan éjszaka emelkedett vérnyomása.
Az emelkedett-normális vérnyomás is teendőket igényel
Összefoglalásul elmondható, hogy azoknak, akiknek a rendelőben emelkedett-normális (130–139/85–89 Hgmm közötti) a vérnyomása, indokolt az életmód-változtatás, a szervkárosodások keresése, a rizikóbecslés és a rendelőn kívüli vérnyomásmérés. Az életmód-változtatás célja a magasvérnyomás-betegség és a szív- és érrendszeri események megelőzése. Amennyiben szervkárosodások kimutathatók és nagy a szív- és érrendszeri rizikó, az életmód-változtatást akár gyógyszeres kezelés is követheti. Rendelőn kívüli mérésekkel igazolható az álcázott hipertónia, vagy az olyan mértékű fehérköpeny-hatás, mely a hipertónia határértékét nem éri el. Utóbbi esetben elsősorban szorongáscsökkentéssel optimalizálható a vérnyomás alakulása.
Rendelőn kívüli vérnyomásmonitorozás típusai
A HBPM (otthoni vérnyomás-monitorozás) során a páciens otthonában, saját készülékével rendszeresen méri a vérnyomást legalább 3-7 egymást követő napon, reggel és este is legalább 2-2 alkalommal, 1 perc különbséggel, a vérnyomásmérés szabályait betartva (evés, ivás, dohányzás mellőzése, megfelelő mandzsetta használata stb.). Az eredményeket naplózni kell, a naplózásra használhatjuk a vérnyomásmérő memóriáját is, ahonnan a kezelőorvos számára az adatok letölthetők. A pontos értékeléshez szükséges a vérnyomás értékét esetlegesen befolyásoló mérési körülményeket is feljegyezni.
Az ABPM (ambuláns vérnyomás-monitorozás) egy teljesen automatizált vérnyomásmérési technika. A rendelőben felhelyezett automata felkaros vérnyomásmérő 24 órán keresztül, egy átlagos hétköznapon, a megszokott napi tevékenységek végzése mellett meghatározott gyakorisággal – nappal általában 15 percenként, éjszaka 30 percenként – végez vérnyomásmérést. Az adatokat elmenti, letöltés után a kezelőorvos értékeli. Ezekből az adatokból számos, a diagnózis szempontjából rendkívül hasznos érték, különféle indexek határozhatók meg, ami sokkal pontosabb képet mutat a való életbeli vérnyomásértékekről. (A pontos értékeléshez szükséges a vérnyomás értékét esetlegesen befolyásoló mérési körülményeket is feljegyezni.)
Forrás: Diabetes Magazin
