A hazai kutatás célja a 11–18 éves magyar fiatalok életmódjának, táplálkozási szokásainak és fizikai aktivitásának átfogó feltérképezése volt, különös tekintettel az egészségtudatosság és az életmód-egészségesség összefüggéseire. A vizsgálat célja továbbá annak feltárása, hogy a fiatalok és szüleik miként ítélik meg saját életmódjukat, valamint mely tényezők segítik vagy gátolják az egészséges szokások kialakulását – írja a Magyar Elhízástudományi Társaság.
A kutatás 2025 márciusa és júniusa között zajlott Magyarország 11 településén, összesen 812 fiatal bevonásával. A súlyozott minta reprezentatív kor, nem, régió és településtípus szerint. Az adatgyűjtés részeként testmagasság-, testtömeg- és haskörfogat-mérések, valamint részmintán InBody testösszetétel vizsgálatok történtek. A résztvevők háromnapos táplálkozási naplót vezettek, továbbá saját fejlesztésű kérdőívet töltöttek ki, amelyet validált életmód-kérdőívek egészítettek ki.
A fiatalok és szüleik többsége saját életmódját közepesen vagy inkább egészségesnek ítéli, ugyanakkor csak 8% tekinti azt egészségtelennek. A szülők és a gyermekek saját táplálkozásukat egyformán ítélik meg, közel felük gondolja úgy, hogy az átlagosnál kissé vagy jelentősen egészségesebben táplálkozik. Az antropometriai eredmények szerint a fiatalok kétharmada normál testsúlyú, de az elhízottak aránya 11%-ra emelkedett, ami több mint kétszerese a 2017-es (5%-os) értéknek.
Az elhízás szoros összefüggést mutat a család szubjektív jövedelmi helyzetével és az alacsony fizikai aktivitással.
A rendszeresen sportolók körében jelentősen magasabb a normál testsúly aránya. Minden ötödik fiatalnál előfordul, hogy kimarad egy főétkezés, és gyakori a nassolás, illetve a késő esti étkezés is. A fiatalok elsődleges ételválasztási szempontja az ízletesség, míg az egészségesség csak negyedik helyen szerepel.
Bár a fiatalok többsége tisztában van az egészséges életmód jelentőségével, a mindennapi gyakorlatban az egészségtudatosság nem jelenik meg ilyen mértékben. Az elhízás növekvő aránya azt mutatja, hogy elmúlt években romlott a 11-18 éves fiatalok táplálkozása, de részletes adatokat csak a következő hónapokban, a táplálkozási naplók feldolgozása után kapunk. A család anyagi helyzete és a serdülők elhízása közötti ös – szefüggés azt mutatja, hogy a szűkebb jövedelem esetén egészségtelen táplálkozási mintázatok jelennek meg.
A 11-18 éves magyar fiatalok életmódjának kutatása a TÉT Platform Egyesület és a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének együttműködésében, az Aktív Magyarországért felelős államtitkárság támogatásával valósult meg.
Szerzők: Pilling Róbert1, Molnár Szilvia2, Hargittay Csenge3, Torzsa Péter3, Antal Emese1
(1: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, 2: Semmelweis Egyetem ETK Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék, 3: Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszék)
Forrás: Obesitologia Hungarica 2025-23
