A bőrviszketés az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati tünet, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Kellemetlen érzés, amely vakarásra, dörzsölésre késztet. Rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja az életminőséget, folyamatos stresszt jelent az egyén számára, súlyos alvászavart, sőt depressziót is okozhat – írja a Diabetes Magazin.
Szerző: Dr. Rédling Marianna bőrgyógyász
Bőrünk rendkívül fontos feladatot lát el, elválaszt minket a környezetünktől, védi a belső szerveinket. Nagy felületű, jelentős szerv, amely az embrionális fejlődés során ugyanabból a külső csíralemezből fejlődik ki, mint az idegrendszer. Ezért nagyon szoros a kapcsolat a bőr és az idegrendszer között: például a stressz súlyosbítja a bőrbetegségeket.
A bőrt mint védőréteget a hámsejtek, a szaruréteg és a zsírköpeny egysége alkotja. A bőr számunkra mechanikai és fényvédelmet jelent, valamint megóvja a szervezetünket a vízveszteségtől, ezzel tette lehetővé a szárazföldi életet. Fontos gátat jelent a különböző allergénekkel, mérgekkel, kórokozókkal szemben.
Bőrünkben van számos úgynevezett antigénbemutató sejt, amely már az első találkozáskor észleli a szervezetünket érő külső hatásokat, és felébreszti az immunrendszerünket. Ha ez az aktív védekező rendszer nem működik megfelelően, akkor súlyos bőrfertőzések történhetnek, illetve könnyebben alakulhatnak ki daganatok. Ha túlműködik a védekező rendszer, krónikus gyulladások jelentkezhetnek, valamint túlérzékenységi reakciók, autoimmun bőrbetegségek. Most a viszketés kapcsán ez a túlzott reakciókészség kerül előtérbe.
A viszketés okai lehetnek
A bőrviszketést okozhatja bőrgyógyászati betegség, a szervezetet általánosan érintő valamilyen kóros állapot vagy idegrendszeri probléma, illetve pszichés vagy pszichoszomatikus betegséghez társulhat. Gyakran találkozunk kevert hátterű viszketéssel. Kivizsgáláskor első feladatunk, hogy a bőrön keressük a bőrbetegség jeleit, ha ezt nem találjuk, akkor gondolunk belszervi vagy egyéb okokra.
Számos belgyógyászati megbetegedés tünete lehet a viszketés. A krónikus veseelégtelenségben, májbetegségben – különösen epeúti pangás esetén – szenvedő betegeknél gyakori a viszketés. Cukorbetegséghez, pajzsmirigybetegséghez is társul. Különféle felszívódási zavarok esetén is találkozhatunk vele, a változókorban lévő hölgyek is hajlamosabbak a viszketésre.
Néhány fertőző betegség esetén is megjelenik a viszketés (bélférgesség, HIV-fertőzés), de társulhat vashiányhoz, daganatos vérképzőszervi betegségekhez. Egyes gyógyszerek (kábító fájdalomcsillapítók, vérnyomáscsökkentők, ritmusszabályozók, vízhajtók) bizonyos egyéneknél kiválthatnak bőrviszketést. Ösztrogénpótlás esetén is találkozhatunk krónikus viszketéssel.
Részletesen a gyulladásos bőrbetegségeket mutatjuk be, hiszen ezek a leggyakoribbak a viszketés hátterében.
A csalánkiütés
A viszketés legfőbb átvivő anyaga a hisztamin. Csalánkiütés, rovarcsípés esetén hisztamin szabadul fel a hízósejtekből. Más ingerületátvivő anyagok is közvetíthetik a viszketést, ilyenkor a tünet nem reagál antihisztamin-készítményre.
A csalánkiütés heveny bőrkiütés, amely néhány napig rendkívüli módon tudja kínozni az egyént, krónikus esetben hat hétnél hosszabb ideig is fennállhat. Hat emberből egyet érint élete során.
A csalángöbcse – piros, a bőr felszínéből kiemelkedő folt – általában hirtelen jelenik meg, testszerte, rendkívül heves viszketést okoz. Néhány órán belül elhalványodnak a csalángöbcsék, de más helyen ismét kialakulhatnak. Súlyos esetben a szem, ajak, nyelv, gége területén jelentős ödéma alakulhat ki. Hasmenés, vérnyomásesés is kísérheti a hirtelen kialakuló csalánbetegséget.
A csalánkiütés okai
Sokféle oka lehet a hisztamin-felszabadulásnak: valódi allergiás reakciót váltanak ki bizonyos gyógyszerek, konzerválószerek, néhány élelmiszer, bélférgesség és baktériumok fehérjéi, amelyek idült gyulladásokat tartanak fenn. Van, amikor a bőr felszínére kerülnek olyan anyagok, amelyek kiváltják a csalánkiütést: például formalin, kozmetikumok vagy növényi fehérjék.
Fizikai hatásra is kialakulhat csalánkiütés: meleg, nagyobb fizikai munka, izzadás, sportolás hatására. Van, akinél hideg, van, akinél viszont a napfény váltja ki. Ételekkel is vihetünk be pluszhisztamint, ez akkor jelent problémát, ha az emésztésünk nem megfelelő. Halak, húsfélék, sonka, kolbász, sajtok, savanyú káposzta, vörösbor, eper okozhat ily módon csalánkiütést. Nemszteroid gyulladásgátló gyógyszerek, szaliciltartalmú készítmények is állhatnak a háttérben. Előfordul, hogy nem derül ki az ok, ilyenkor gondolhatunk stresszre vagy pszichés faktorokra is.
A kivizsgálás
Heveny csalánkiütés esetén leggyakrabban diétahibára gondolunk, esetleg vírusfertőzésre, gyógyszerérzékenységre, vagy arra, hogy antibiotikum szedése során a bélflóra egyensúlya megbomlott. Ezért nem szoktunk azonnal kivizsgálást kezdeményezni.
Ha hat hétnél tovább fennállnak a tünetek, részletes góckutatást végzünk: fül-orr-gégészeti, fogászati, urológiai, hasi ultrahangvizsgálatot kérünk. A háttérben Helicobacter pylori-fertőzés is állhat, ilyenkor ureakilégzési tesztet javasolunk. Allergológiai kivizsgálás segíthet azonosítani azokat az ételeket vagy egyéb anyagokat, amelyek allergiás reakcióval okozhatnak csalánkiütést. Immunológiai, pajzsmirigyvizsgálatot is szoktunk kezdeményezni. Bizonyos esetekben indokoltak a fizikális tesztek: ha a hideg, a napfény vagy az izzadás váltja ki, megpróbáljuk provokálni a szervezetet, és ha a provokációs tesztben megjelenik a csalán, akkor annak tulajdonítjuk a betegség kialakulását.
A kezelés
Akut csalánkiütéses betegeknél nagyon fontos a diéta bevezetése. Azoknál a betegeknél, akiknél gyomor-, bélrendszeri eredet merül fel, legalább 3 napig, amíg a szervezet megnyugszik, hasznos a szigorú diéta: például sós vízben főtt burgonya, párolt rizs mellett bő folyadék fogyasztása.
Ha nem gyomor-bélrendszeri az eredet, akkor is javasolt a hisztamintartalmú vagy annak felszabadulását okozó ételek kerülése. Ez az úgynevezett mediátormentes étrend. Idetartozik a füstölt húsok, halak, belsőségek, érett sajtok, vörösbor, illetve a hisztaminfelszabadító zöldségek, gyümölcsök – paradicsom, zeller, eper, ananász, dió, mogyoró – kerülése.
Gyakran látjuk, hogy nagyobb ünnepeket követően megugrik a csalánkiütéses betegek száma. Karácsonykor, a bejgli, a zserbó, a finom borok, érett sajtok túlterhelik az emésztést, hisztamin szabadul fel, és megjelenik a csalánkiütés.
Ha krónikus csalánkiütése van valakinek, azt javasoljuk, hogy a szigorú diétát követően csak fokozatosan vezesse vissza az ételeket, és ha valamelyiknél megjelenik a tünet, azt hagyja el! Érdemes a bélflóra helyreállítására törekedni prebiotikum és probiotikum szedésével.
Gyógyszeres kezelésként elsőként az antihisztamin-tablettákat javasoljuk, amelyek csökkentik a hisztamin felszabadulását. Naponta egy-két alkalommal javasolt szedni, az esetek többségében a diéta és az antihisztamin-kezelés a tünetek megszűnését eredményezi. Ha légzési, keringési problémák is vannak, azonnal orvoshoz kell fordulni, akár mentőt hívni! Amennyiben tartós, hosszan fennálló a csalánkiütés, szteroidkezelésre lehet szükség.
Atópiás bőrgyulladás
Az atópiás bőrgyulladás gyerekeknél viszonylag gyakori, de a felnőttek 3 százalékát is érinti. Gyakran jár együtt más atópiás betegségekkel, szénanáthával, asztmával. Az erre való hajlam örökölhető.
Érzékeny, száraz, viszkető bőr jellemzi, és a vakarások nyomán, illetve a nyomási, dörzsölési felületeken jelennek meg a hevesebb tünetek, felnőtteknél a nyakon, combon, térdhajlatban, lábakon. A vakarások nyomán a bőr megvastagszik, úgynevezett utcakőrajzolat alakul ki. Heveny tünetek esetén nedvedzés is előfordulhat. A bőr túlérzékeny, minden irritálja – izzadság, gyapjú, bármilyen szárító hatás –, ezért télen a tünetek fokozódnak. Legtöbbször a könyök- és térdhajlat, nyak, comb érintett, de a krónikus kézgyulladás hátterében is állhat az atópiás dermatitisz. Kivizsgálása: allergiateszt, atópiás bőrteszt, vérvétel.
Allergiás eredetű dermatitisz
Szintén erősen viszkető bőrgyulladás az allergiás eredetű kontakt dermatitisz, ami egy úgynevezett késői típusú allergiás reakció következtében lép fel. A szervezet érintkezik egy bizonyos allergénnel, amellyel szemben érzékennyé válik, és később, ahányszor csak találkozik ezzel az anyaggal, megjelennek a tünetek.
Akut esetben piros alapon kis hólyagok vagy nagyobb bullák megjelenésével, nedvedzéssel, igen erős viszketéssel kísért állapot. Ha folyamatosan vagy ismételten érintkezik az adott anyaggal a szervezet, egy idő után a bőr megvastagszik, és hámlásos bőrgyulladás képét látjuk. Súlyos esetben, ha az allergén folyamatosan provokálja a szervezetet, a tünetek nemcsak az érintkezés helyén, hanem a test más részein is megjelenhetnek. Ezt szóródó ekcémának nevezzük.
Melyek a leggyakoribb allergének, amelyek kiválthatnak ilyen reakciót? A nikkel, a gumikesztyű, különféle hajfestékek, hennafesték, egyre gyakoribb a műkörömépítés során használt akrilátok által kiváltott érzékenység. Nem ritka a textilek okozta érzékenység: festékek, tisztítószerek, amelyek az anyagban maradtak. Okozhatják tartósítószerek, illatanyagok, illetve helyileg alkalmazott gyógyszerek. Diagnosztizálása során fontos a pontos kórelőzmény ismerete, majd bőrpróbával lehet igazolni, hogy melyik az allergiát kiváltó anyag.
Irritatív dermatitisz
Vannak anyagok, amelyek bizonyos koncentrációban, a bőrrel tartósan érintkezve, annak védőfunkcióját károsítva mindenkinél kiválthatnak úgynevezett irritatív bőrgyulladást. Leggyakrabban a kezeken jelenik meg. Szappanok, tisztító- és oldószerek nedves környezetben okoznak ilyen károsodást, a munkahelyi ártalmak idesorolhatók.
Fototoxikus dermatitis
Amikor fényérzékenyítő anyag és UV-fény egyszerre éri a bőrt, rendkívül viszkető, heves bőrgyulladást válthatnak ki: például, ha valaki kertészkedik, mondjuk zellerrel érintkezik a bőre, vagy paszternákkal, citrusfélékkel, és ezzel egy időben fény éri a bőrét.
Diszhidrózis
Ugyancsak rendkívül kellemetlen viszketéssel kísért bőrbetegség az úgynevezett diszhidrózis. Visszatérően jelentkeznek a kéz ujjain, illetve a talpakon szimmetrikusan az égő kis hólyagocskák, amelyek idővel leszáradnak és lehámlanak. Háttere nem tisztázott, de gyakran látjuk, hogy stresszes helyzetekben, atópiás betegeket érint, illetve provokálhatja a kezek gyakori vízbe merítése és bizonyos allergén anyagokkal történő rendszeres találkozás.
Szeborreás bőrgyulladás
Elsősorban a faggyúmirigyekben gazdag bőrfelületen jelenik meg. Viszonylag gyakori, a felnőtt lakosság 3–5 százalékát érinti, és egy bizonyos bőrgomba elszaporodása jellemzi. Stresszhelyzetben vagy antibiotikum szedését követően, amikor megváltozik a bőrflóra, a tünetek fellángolnak. Éles határú, finoman vöröses, fénylő felszínű, korpázóan hámló foltok képében jelenik meg, leginkább az arcon, a szemöldök fölött, az orrtőben, illetve a száj felé futó területen. Érintheti a fület, a külső hallójáratot, a szakállt, a hajas fejbőrt. A mellkason és a háton V alakban szoktak megjelenni ezek a tünetek.
Vénás, pangásos bőrgyulladás
Visszérbetegség következtében megjelenő vénás pangás szövődménye. A lábszár belső oldalán, annak alsó harmadában lilás-barnás elszíneződés jelentkezik, de kialakulhat élénkebb pír, nedvedzés, hámlás is.
Ha fáslizzuk a lábat, meg tudjuk szüntetni az okot, és megfelelő bőrápolás mellett tünetmentesedik.
Pikkelysömör
A pikkelysömörnek ugyancsak lehet tünete a viszketés. Veleszületett hajlam, hogy ha bármilyen külső hatás éri a bőrt, gyulladással, a hámsejtek fokozott osztódásával reagál rá a szervezet. A vaskos plakkok tetején ezüstfehér pikkelyek jelennek meg. A bőr elszarusodása sokkal gyorsabb, mint egészséges állapotban. Előfordulása gyakori a könyökön, térden, a hajas fejbőrön, a keresztcsontnál, farredőnél, de akár csípés nyomán vagy napégés helyén is megjelenhet.
Bőrszárazság
A viszketés hátterében állhat egyszerűen a bőrszárazság. Ilyenkor károsodik a bőr védő funkciója, a hámréteg lipidtartalma csökken, illetve a hámsejtek megújulása és összetétele is megváltozik, a bőr tapintásra száraz, fakó, érdes, csökken a rugalmassága, felszíne repedezett, súlyos esetben gyulladásos tünetek is lehetnek, illetve mély repedések is kialakulhatnak.
60 év felett gyakorlatilag mindenkinek szárazabbá válik a bőre, leggyakrabban a lábszáron észlelhetjük ezt. Ennek belső okai lehetnek hormonális hatások, alultápláltság vagy hirtelen nagyobb fogyás. Ha a cukorbetegség nincs jól kezelve, illetve ha szövődményként idegkárosodás, érszűkület alakul ki, fokozódik a bőrszárazság, ahogy daganatos és vesebetegség esetén és bizonyos gyógyszerek, mint a vízhajtók szedésekor.
A külső okoknál a száraz környezetet említeném, idesorolhatjuk a téli fűtési időszakot, nyáron a légkondicionálást, a nem megfelelő, túlzásba vitt tisztálkodást, a nem megfelelő ruházatot. A rendszeres vakarás nyomán szövődményként ekcéma, felülfertőződés és bőrgyulladás alakulhat ki. A kezelésében elsősorban a megfelelő bőrápolás segíthet.
Prurigo noduláris
Ismeretlen eredetű krónikus bőrbetegség, a beteg szüntelen, igen heves viszketést érez, amelyet elkezd vakarni, és a kontrollálhatatlan folyamatos dörzsölés hatására a bőr megvastagszik, csomók alakulnak ki rajta. Magát a viszketést okozhatja máj- vagy vesebetegség, daganat, de pszichiátriai betegségek szövődménye is lehet. Általában a végtagok feszítő felszínén látjuk a tüneteket, ahol a beteg eléri, és tudja vakarni. Cukorbetegeknél sem ritka, de a vércukorszint normalizálásával és megfelelő helyi kezeléssel tünetmentesíthető.
Hogyan bánjunk a viszkető bőrrel?
Végül néhány gyakorlati tanács a viszketés megelőzésére, a tünetek csökkentésére:
- Ne provokáljuk a viszketést forró vízzel! Langyos vizes, gyors tusolás javasolt! Nem szabad szárító hatású szappant használni! Helyette gyógyszertárban kapható klasszikus mosakodókrémet, neutrális fürdetőt vásároljunk! Extrém száraz bőrűeknek fürdőolajat is érdemes alkalmazni.
- Fürdés után fontos azonnal bőrápoló krémet használni, amely segíti a bőr felszínén a víz megkötését. A bőrazonos lipideket, ureát, tejsavat tartalmazó készítményeket részesítsük előnyben.
- Előzzük meg a vakarást olyan módon is, hogy a körmünket rövidre vágjuk, akár cérnakesztyűt is felvehetünk éjszakára! Fontos odafigyelni a kellemesen párás külső környezet biztosítására, nem szabad túlzásba vinni a légkondicionáló készülékek alkalmazását!
- Válasszunk könnyű, szellős pamutruházatot! Érdemes az irritáló gyapjú anyagokat még télen is kerülnie annak, akinek viszketésre vagy atópiás tünetekre hajlamos a bőre, viszont hidegben viseljünk kesztyűt!
- Kerüljük a mechanikus hatásokat, fürdés közben ne használjunk keféket, dörzsiket! Kerüljük a túlzott napfényt, és ne dohányozzunk! Fogyasszunk sok folyadékot, elsősorban sima csapvizet! Az egészséges táplálkozással is hozzájárulhatunk bőrünk egészségéhez. Itt a cink, az A- és B-vitamin pótlását, illetve az omega-3 zsírokban gazdag táplálkozást emelném ki.
Forrás: Diabetes Magazin
