Egyes szívgyógyszerek nőknél akár erősebb mellékhatásokat is okozhatnak – mégis sokáig főként férfiakon tesztelték őket. A női szervezet másképp reagálhat, de ezt a kutatás sokáig nem vette figyelembe. Most megmutatjuk, miért alakult ki ez az egyensúlyhiány, és hogyan próbálja helyrehozni a tudomány.
A gyógyszerek hatása a női szervezetben: miért fontos a nemek szerinti vizsgálat
Az, hogy egy gyógyszer hat-e, és hogyan, nemcsak az adagolástól vagy a betegségtől függ, hanem attól is, hogy a beteg férfi vagy nő. Ez különösen igaz a szív- és érrendszeri gyógyszerekre, amelyeknél a női szervezet eltérő módon reagálhat a hatóanyagokra. A nők hormonháztartása, anyagcseréje, testsúlya és enzimrendszere is más, mint a férfiaké, ezért nem mindegy, hogy egy gyógyszert hogyan vizsgálnak. Épp ezért riasztó, hogy a múltban sok készítményt főként férfiakon teszteltek – így egyes mellékhatások nőknél csak jóval később derültek ki.
Terhesség miatti kockázatok
Az egyik fő oka annak, hogy a nőket hosszú időn keresztül kizárták a gyógyszervizsgálatokból, a terhességtől való félelem volt. Az 1960-as évek hírhedt thalidomid-botránya után – amikor egy gyógyszer súlyos fejlődési rendellenességeket okozott a magzatoknál – világszerte óvatosabbá váltak a szabályozók. A reproduktív korú nők részvételét korlátozták vagy kizárták, nehogy a gyógyszer árthasson egy esetlegesen nem is ismert terhesség során. Bár ez érthető óvatosság volt, sok kutató inkább kényelmi okból is a férfiakat választotta: így elkerülték a terhességi tesztek, fogamzásgátlási nyilatkozatok és hormonális figyelések körüli bonyodalmakat.
A női hormonok befolyásolják egyes gyógyszerek működését
A női hormonális ciklus – a menstruáció, menopauza, ösztrogén- és progeszteronszintek ingadozása – befolyásolhatja, hogyan hat egy gyógyszer. Ez nem hiba, hanem a biológiai valóság része. Sokáig azonban ezeket az ingadozásokat „zavaró tényezőként” kezelték: a kutatók attól tartottak, hogy túl sok biológiai „zaj” nehezíti meg annak kimutatását, működik-e a gyógyszer vagy sem. Így inkább az „egyszerűbbnek” tartott férfi alanyokat választották. Pedig éppen ezek a különbségek tennék indokolttá a nemek szerinti adatgyűjtést és elemzést – különösen, ha cél a biztonságos és hatékony kezelés mindenki számára.
A női szervezet túl bonyolult volt a klinikai gyógyszervizsgálatokhoz
A gyógyszercégek gyakran a lehető leggyorsabban és legegyértelműbben akarták igazolni egy készítmény hatását, hogy mielőbb engedélyeztetni tudják. A női alanyok bevonása azonban több kontrollt igényelt – például rendszeres terhességi teszteket, cikluskövetést vagy egyéb hormonális megfigyeléseket. Ez logisztikailag is bonyolultabb és költségesebb volt. Mivel a legtöbb gyógyszerkutatás sablonalapú protokollokkal dolgozik, a korábbi – főként férfiakon végzett – vizsgálatok adataira hivatkoztak, így újra és újra kimaradtak a nők. Ráadásul a kutatócsoportok vezetésében is kevesebb nő szerepelt, és kutatások szerint, ahol nő a vizsgálatvezető, ott nagyobb eséllyel vonnak be női alanyokat is.
Konkrét példák: hogyan hatnak másként a gyógyszerek nőkre
A Zolpidem nevű altató (pl. Stilnox) esetében kiderült, hogy a nők szervezetéből lassabban ürül, ezért az eredetileg egységes adagolás másnap reggeli álmosságot és reakciólassulást okozhatott nőknél – így az FDA végül alacsonyabb dózist ajánlott számukra.
A digoxin egy bevált szívgyógyszer, amelyet szívelégtelenség és pitvarfibrilláció kezelésére használnak. Egy nagy, utólagos elemzés során azt találták, hogy nőknél kissé magasabb volt a halálozási arány (például 8% helyett 11%) a vizsgálat időszaka alatt. Ez nem azt jelenti, hogy a gyógyszer halálos, hanem azt, hogy a női szervezet valószínűleg érzékenyebben reagált rá – és ez korábban nem derült ki, mert főként férfiakon tesztelték.
A verapamil nevű vérnyomáscsökkentőből nőknél azonos adag mellett magasabb hatóanyagszintet mértek a vérben – ez nagyobb hatást, de több mellékhatást is jelenthet. Az antidepresszánsok esetében is gyakori, hogy a mellékhatások – például súlygyarapodás, szexuális diszfunkció – gyakrabban fordulnak elő nőknél. Ezek az eltérések csak akkor válnak láthatóvá, ha külön vizsgálják a nemek szerinti reakciókat.
Pozitív változások a nők bevonásában a gyógyszerkutatások során
1993 mérföldkőnek számít: az amerikai FDA kiadott egy irányelvet, amely előírta, hogy a nőknek is részt kell venniük minden klinikai fázisban, kivéve, ha van rá jól indokolt kizárási ok. Ezzel párhuzamosan a National Institutes of Health is törvényben rögzítette, hogy a nők és kisebbségek bevonása kötelező a támogatott kutatásokban. Egy 2011–2013 közötti vizsgálat szerint a döntő klinikai vizsgálatokban az alanyok csaknem fele (átlagosan 49,7%) nő volt – vagyis van előrelépés. Ugyanakkor az I. fázisú vizsgálatokban, ahol a biztonságosságot mérik, továbbra is alacsonyabb, 22–34%-os a női részvétel.
A nemek szerinti adatbontás szerepe a modern, személyre szabott gyógyításban
Ahhoz, hogy egy gyógyszer biztonságos és hatékony legyen, a nemek közötti különbségeket figyelembe kell venni. Nemcsak a hormonok, de az anyagcsere, a testsúly, az enzimaktivitás, sőt még a testösszetétel is másként befolyásolja a gyógyszerhatást férfiaknál és nőknél. A tudomány ma már felismerte ezt: egyre több kutatási irányelv írja elő, hogy a vizsgálatokat nemenkénti bontásban kell értékelni, és a protokollokat is ennek megfelelően kell kialakítani. Ez nem csak tudományos igényesség kérdése – hanem alapfeltétele a biztonságos, személyre szabott gyógyításnak.
Forrás: Magyar Kardiológusok Társasága