Érdemes időben, még akár az ősz végéig megigényelni a szezonális influenza elleni védőoltást. De mit mondanak a számok, mennyire hatékonyak ezek a vakcinák? A Házipatika nemzetközi statisztikai adatok alapján gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat.
Magyarországon hagyományosan január közepétől éri el a járványküszöböt az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók száma. Felkészülni azonban jóval korábban érdemes: már országszerte elérhetőek a térítésmentes influenza elleni védőoltások. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hétfőn arról tájékoztatott: a 2025/2026-os szezonra gyártott influenza-oltóanyag kiszállítása lezárult, így országosan minden háziorvosnál és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál elérhető és igényelhető a vakcina.
A vakcina önmagában még nem biztosít 100 százalékos védelmet az influenza kialakulásával és annak minden tünetével szemben. Viszont aki beadatja, annál enyhébb lefolyás és rövidebb ideig tartó betegség várható fertőzés esetén. Ez pedig elsősorban azoknak a rizikócsoportokba sorolható embereknek fontos, akiknél a betegség súlyos, akár életveszélyes állapotot is előidézhet.
A 2009-2010-es szezon óta rendszerint 40-60 százalékos hatékonyságúak voltak a vakcinák, utóbbi érték már kimondottan jónak számít annak ismeretében, hogy milyen sokféle vírustörzs terjeng az emberek között ebben az időszakban. A grafikonon két időszakot érdemes kiemelni: az egyik a 2020-2021-es járványszezon, amely tulajdonképpen elmaradt. A Covid-19 terjedése miatt bevezetett intézkedések – például a maszkviselés a közösségi terekben, a kijárási korlátozás, illetve a rendszeres kézmosás és fertőtlenítés népszerűsítése – jól láthatóan az influenzavírus terjedését is megállították, így erre az időszakra nincs is elégséges adat az influenzaoltások hatékonyságáról.
A másik különös eset a 2014-15-ös járványszezoné, ahol a mérések szerint a vakcina hatékonysága jócskán elmaradt az átlagostól, nagyjából 19 százalékosra mérték. Ennek oka a Reuters cikke szerint elsősorban az volt, hogy a keringő vírusok nagy része — mintegy 80 százaléka — olyan A(H3N2) altípus volt, amely már eltért az oltóanyagban szereplő verziótól, így nem biztosított ellene megfelelő védelmet az adott évadra fejlesztett vakcina.
A cikk szerint több tényező is szerepet játszik tehát abban, hogy az oltás milyen mértékben nyújt védelmet. Ezek a többi között az alábbiak.
- Vírusok és oltóanyag egyezése: ha az oltásban szereplő vírusvariánsok jól megfelelnek a szezonban keringőknek, akkor a hatékonyság magasabb. Az eltérés („antigenic drift”) csökkentheti a védelmet.
- Életkor és egészségi állapot: gyermekeknél és egészséges felnőtteknél gyakran jobb eredmények érhetők el, míg idősebbeknél vagy krónikus betegséggel élőknél alacsonyabb lehet a VE.
- Szezonális körülmények: a járvány intenzitása, az influenzatípusok (A H1N1, A H3N2, B-típusok) aránya és a vizsgálati módszerek is befolyásolják az eredményeket.
- Időzítés és oltási státusz: az oltás beadásának időpontja, valamint az oltottak és nem oltottak összehasonlítása befolyásolja a VE értékét (például hány nap telt el a betegség kezdetétől az adatfelvételig).
Forrás: Házipatika
