Súlyos betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszer működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19.
A gyógyíthatatlan vesebetegségek, szembetegségek, a fertőzések elleni védekezés és az autoimmun betegségek óriási terhet rónak a társadalomra. E betegségek diagnózisának és terápiájának egyik kulcsa az immunrendszer egyik elemének, a komplementrendszer megfelelő működésének jobb megértése.
Az ELTE kutatóinak részvételével az elmúlt négy évben ennek a rendszernek a jobb megértésén, és az eredményekre alapozva új diagnosztikai eszközök előállításán dolgozott egy nemzetközi kutatócsoport. A Philipps-Universität Marburg vezette projektet, amelyben a magyar kutatókon kívül hét másik csoport, német, holland és spanyol partnerek vettek részt, az Európai Bizottság a Horizon 2020 program keretein belül 3,5 millió euróval támogatta.
A SciFiMed (Screening for inflammation to enable personalized medicine) nemzetközi konzorcium egy olyan bioszenzor létrehozásán dolgozott, amely a gyulladásos betegségek diagnózisát és terápiáját teheti gyorsabbá és hatékonyabbá.
A kutatók a többéves munka eredményeként kifejlesztettek négy, antitest alapú kimutatási esszét (ELISA), vagyis egy olyan diagnosztikai eszközt, amelynek segítségével vérmintákból lehet egyes fehérjéket mérni, például egyes vese- és szembetegségek, COVID-19 és delírium esetében.
Emellett a konzorcium egy olyan, multiplex elven alapuló (vagyis egyszerre több érték mérésére is alkalmas) tesztet is kifejlesztett, amelyet a jövőben akár közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztként használhatnak az orvosok.
Szintén a projekt eredménye egy innovatív, liposzómákon alapuló, a komplementrendszer aktivitásának meghatározására szolgáló teszt, amely kulcsfontosságú a fenti betegségek diagnosztikájában. A projekt ezen felül új ismereteket is eredményezett annak a fehérjecsaládnak a molekuláris kölcsönhatásairól, amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek.
„Az együttműködés szép példája annak, hogy az egyes tudományterületek, mint a genetika, immunológia, kémia, nefrológia és szemészet összefogásával hogyan lehet áttörő, a társadalmat szolgáló eredményeket elérni.”
Az ELTE Természettudományi Kar Immunológiai Tanszék munkatársai Józsi Mihály vezetésével vettek részt a kutatásban. Fő feladatuk a vizsgált fehérjék mesterséges előállítása volt a konzorciumi partnerek által fejlesztett teszt-rendszerekhez, illetve a fehérjék kölcsönható partnereinek azonosítása és funkcionális vizsgálata. Emellett részt vettek az ELISA kitek prototípusainak tesztelésében és a kereskedelmi forgalomba került esszék betegmintákon való alkalmazásában. A jövőben a partnerek további közös projektekben szeretnék folytatni együttműködésüket.
A kutatók célja egy olyan multifunkcionális bioszenzor kifejlesztése, amely hét immunfehérje mennyiségi és funkcionális elemzését teszi lehetővé közvetlenül a betegágy mellett.
„Bár ez a szenzor még jövőbeli cél, a projekt megteremtette ennek alapjait – új tesztekkel, jobb kimutatási módszerekkel és a biológiai folyamatok mélyebb megértésével”
– írták, hozzátéve, hogy ezek közül kiemelkedő a liposzómákon alapuló komplementteszt, amely állati sejteken alapuló hagyományos módszereket válthat ki a közeljövőben, és kémcsőben képes imitálni a természetes immunválaszt.
Forrás: MTI
