A Magyar Kerékpárosklub megbízásából készült országos kvalitatív kutatás bemutatja, hogyan gondolkodnak a magyarok a kerékpározásról, mi motiválja, és mi tartja vissza őket a mindennapos bringázástól.
A Magyar Kerékpárosklub megbízásából, az Idea Intézet szakmai vezetésével készült fókuszcsoportos kutatás azt vizsgálta, hogyan vélekednek a közlekedési célú kerékpározásról a magyarok – azok is, akik már napi szinten használják a kerékpárt, és azok is, akik csak gondolkoznak rajta. A „Kerékpározási attitűdök Magyarországon” című kutatás 2025 tavaszán valósult meg a Közös Értékeink program támogatásával.
A felmérés arra keresett választ, milyen motivációk és akadályok határozzák meg a kerékpározáshoz való viszonyt. A kezdő bringázók elsősorban bizonytalanságot és forgalomtól való félelmet emeltek ki, míg a tapasztaltabbak a hiányos hálózatokat és a konfliktusos közlekedési helyzeteket nevezték legfőbb problémának.
A válaszadók többsége elsősorban praktikus és érzelmi alapon választja a bringát: a gyorsaság, kiszámíthatóság, szabadságérzet és mozgásöröm kiemelt szerepet kap.
A kutatás alapján a kerékpár sokak számára a legkötetlenebb közlekedési eszköz: nincs menetidőhöz kötve, nem kell parkolóhelyet keresni, és az útvonal is szabadon választható. Ez a szabadságélmény vált a legerősebb motivációs tényezővé – különösen a rutinosabb kerékpárosok körében.
A kerékpározás emellett tökéletesen illeszkedik az egészségtudatos életmódba. Sokan említették, hogy így időt takarítanak meg, hiszen a napi mozgás a közlekedéssel együtt teljesül. Ez nemcsak testi, de mentális egészségükre is pozitív hatással van.
Megfigyelhető a közösségi élmény iránti igény is: a családi kerékpározás, a barátokkal tett kirándulások vagy épp a kerékpáros kultúrához való tartozás élménye erősíti a bringázást választók elköteleződését.
A kutatás egyértelműen rámutatott a visszatartó tényezőkre is. A leggyakoribb félelmek közé tartozik a balesetveszély – különösen a kezdő és női kerékpárosok esetében. A frusztrált autós közlekedők, a szűk oldaltávolságok, a kerékpársávokra parkolt autók vagy az agresszíven közlekedő futárok, rolleresek egyaránt növelik a bizonytalanságot.
A kerékpárlopások szintén komoly problémát jelentenek. A válaszadók bizalmatlanok a zárakkal és tárolókkal szemben, sokan nem mernek drágább bringát használni, vagy csak korlátozott helyeken hajlandók leláncolni azt.
Az infrastruktúra hiányosságai, a lepusztult kerékpárutak, logikátlan útvonalak, illetve a karbantartás hiánya szintén gyakran elhangzottak. A családosok és kevésbé rutinos bringások számára különösen fontos lenne a jól kijelölt, biztonságos hálózat – ennek hiánya sokakat eltántorít.
A megkérdezettek nem újabb szabályokat, hanem a meglévő szabályok hatékonyabb betartatását sürgetik. Egyértelmű jelzések, következetes rendőri fellépés, edukációs kampányok, és az autósok érzékenyítése a kerékpáros közlekedés irányába – ezek lennének a legfontosabb lépések egy biztonságosabb közlekedési kultúra irányába.
A kutatás célja, hogy segítse az önkormányzatokat és döntéshozókat abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek valóban reagálnak a lakosság igényeire. A Kerékpárosklub szeptembertől országos roadshow-sorozatot indít, hogy eljuttassa az eredményeket a helyi szereplőkhöz.
A kutatásból készült kiadvány online elérhető a Kerékpárosklub weboldalán, illetve nyomtatott formában is átvehető az egyesület irodájában.
További információ: www.kerekparosklub.hu
