Tanulmány az influenzához köthető halálozások aluljelentéséről Közép- és Kelet-Európában

Az influenzához köthető halálozások aluljelentése akadályozza a szezonális influenzaoltás szélesebb körű alkalmazását az idősek körében Közép- és Kelet-Európában. 

A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy Közép- és Kelet-Európa több országában jelentős mértékben aluljelentik az influenzával összefüggő halálozásokat. Ez pedig akadályozza az idősek számára szánt szezonális influenza elleni védőoltási programok kiterjesztését, mert a döntést segítő elemzések és egészség-gazdaságtani modellek jelentősen alulmérik az influenza fertőzés valódi negatív hatását az idősödő társadalomra – olvasható a Semmelweis Egyetem Tudományos Híradója.

„Hat régióbeli ország influenzához köthető hivatalos halálozási adatait nemenként és korcsoportonként vizsgáltuk a 65 év felettiek körében (Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Magyarország, Szerbia és Románia), és jelentős különbséget találtunk az országok között. A nyers adatok azt mutatják, hogy Szlovénia és Csehország jelentősen magasabb halálozással rendelkezik, minta másik négy ország. A halálozást több független tényező is erősen befolyásolhatja, többek között a társadalom általános egészégi állapota, átoltottság szintje és az átfertőzöttség mértéke is. Kutatói feltevésünk szerint ezek alapján a régió összes országában hasonló halálozási mutatót kellene tapasztalnunk.

Viszonyítási pontnak a régió legfejlettebb országának, Ausztriának a halálozási adatait választottuk. Mind a hat országban összevetettük a hivatalos és az osztrák adatok alapján becsült halálozás számait (módszertan a publikációban), az eredményt a fenti grafikon mutatja. Míg Csehországban és Szlovéniában a helyi jelentések és a becsült adatok hasonlóak, addig Lengyelországban, Magyarországon, Szerbiában és Romániában a becsült halálozási arányok jelentősen meghaladják a hivatalosan jelentett adatokat.

Az Európai Unió 2022-es adatai szerint az idősek (65 év felettiek) influenza elleni átoltottsági aránya 48,2 százalék volt, jelentős eltérésekkel az egyes országok között. Míg Dánia 78 százalékos, addig Szlovákia mindössze 5,6 százalékos átoltottságot ért el. Magyarországon a 60 év felettiek körében az átoltottság 2023–2024-ben 18  százalék volt, ami alacsonyabb az EU-átlagnál.

A WHO és az EU Tanácsa 75 százalékos átoltottsági célt tűzött ki az idősek számára, azonban a legtöbb KKE-országban ettől messze elmaradnak az arányok. A megbízható halálozási adatok hiánya megnehezíti az oltási programok hatékonyságának és szükségességének értékelését. Ezen értékelések hozzájárulhatnának az átoltottság növelésére irányuló intézkedések erősítéséhez.

Szerbia példáján keresztül mutattuk be a cikkben, hogy az aluljelentett halálozási adatok torzíthatják az oltási programok költséghatékonysági elemzéseit. A helyi adatok alapján az idősek oltási arányának növelése évente ~3/100 ezer fő haláleset megelőzését eredményezné, míg az osztrák halálozási mutatókhoz igazított becslések szerint ez a szám ~29/100 ezer fő lenne Szerbiában. Az eredmény szemmel látható, közel tízszeres. Ez utóbbi esetben az oltási program költséghatékonysági mutatója a szerbiai fizetési hajlandósági küszöb alatt van, tehát gazdaságilag indokolt lenne.

A tanulmányunk rávilágít arra, hogy a megbízható halálozási adatok hiánya akadályozza az influenza elleni oltási programok kiterjesztését az idősek körében a KKE-országokban. A kutatók javasolják a halálozási adatok pontosabb gyűjtését és jelentését, valamint az oltási programok költséghatékonyságának újraértékelését reálisabb halálozási mutatók figyelembevételével. Ezáltal megalapozottabb döntések születhetnek az oltási programok kiterjesztéséről, ami hosszú távon csökkentheti az influenza okozta halálozást, nemcsak az idősek körében” – írta összefoglalójában Nagy Dávid.