A pajzsmirigy betegségeinek előfordulása hazánkban a lakosság 10-15%-át érinti. Kezelési lehetőségek közül a leggyakoribb pajzsmirigy alulműködésben szükséges gyógyszeres terápia a hormonpótlás. A gyógyszerek mellett azonban étrendi, és életmódbeli tényezők – rendszeres mozgás, stresszmenedzselés, jó minőségű alvás biztosítása – is fontos szerepet kapnak a betegség kezelésében. Ezen kívül a pajzsmirigy betegségekben egyéb gyógyszeres, izotópos kezelés és műtéti megoldások is szerepelhetnek a terápiás lehetőségek között – írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
A pajzsmirigy hormontermelését több létfontosságú mikrotápanyag segíti
A jód kulcsfontosságú a pajzsmirigyhormonok előállításához, hiszen kapcsolódik a tirozinmolekulához, így alkotva meg a pajzsmirigyhormonokat. A trijód-tironin három, míg a tirozin négy jódmolekulát tartalmaz, innen a nevük: T3 és T4 hormon. Az emberi szervezet nem képes jódot szintetizálni, az étkezéssel kell azt bevinni. Legfontosabb jódforrásaink a tengeri halak, algák, tej, tejtermékek, tojás, valamint a gabonafélék, és a jódozott só, de fontos megemlíteni, hogy az élelmiszerek jódtartalmát a talajviszonyok is meghatározzák. Magyarország jódszegény területnek tekinthető, ezért kiemelten fontos a jódozott só, és további dúsított termékek fogyasztása a pajzsmirigy egészségének fenntartásához. A felnőttek számára javasolt jódbevitel 150 mikrogramm/nap.
A szelén részt vesz a pajzsmirigyhormonok aktiválásáért és lebontásáért felelős enzimek működésében. A szervezetben a pajzsmirigy főként T4 (tiroxin) hormont termel, a T4-ből a T3 (trijódtironin) nevű aktív hormon, az ún. dejodináz enzimek segítségével alakul ki, ezek az enzimek pedig szelént tartalmaznak. A szelén legkönnyebben a paradió (brazil dió) fogyasztásával juttatható be szervezetünkbe, szeléntartalma kiemelkedő (1900-3000 mikrogramm található 100 grammban). Akárcsak a jód esetében, az élelmiszerek szeléntartalmát is a talajviszonyok befolyásolják. A WHO, az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) és a Nemzetközi Endokrin Társaság naponta 55-70 mikrogramm szelén bevitelét javasolja, de fontos, hogy a napi 3-400 mikrogrammos mennyiséget semmiképp se lépjük túl, mert a túl magas szelénbevitel is negatív következményekkel járhat, mint hajhullás, körömtöredezés, illetve idegrendszeri tünetek.
A cink is szerepet játszik a T4-T3 hormon átalakulásban, de támogatja az agyalapi mirigyben a TSH hormon termelését is, sőt, feladata van az antioxidáns védelemben, hozzájárul a szabadgyökök semlegesítéséhez. Az autoimmun pajzsmirigybetegségekben gyakran alacsony D-vitamin-szint figyelhető meg, a D-vitamin pótlása csökkentheti az autoantitestek (pl. anti-TPO) szintjét. A pajzsmirigysejteken (tirocitákon) D-vitamin receptorok is találhatók, ami azt jelzi, hogy a Dvitamin közvetlenül is befolyásolhatja a TSH-receptorok és a hormonszintézis működését. A vérben, a laborparaméterekben 75-125 nmol/l esetén beszélünk normál D vitaminszintről, ennek fenntartásához felnőtteknek napi 2000NE bevitele javasolt a magyarországi konszenzusajánlásnak megfelelően. Mindez D3-vitamin szupplementációval lehetséges, de az állati eredetű élelmiszereink is tartalmaznak Dvitamint: jelentős mennyiséggel bírnak a zsíros tengeri halak, mint például a lazac, a makréla, a hering és a szardínia – ezek rendszeres fogyasztása nemcsak a D-vitamin, hanem az ómega-3-zsírsavak ideális beviteléhez is hozzájárul. Szintén tartalmaz Dvitamint a marha- és csirkemáj, bár kisebb mennyiségben. A tojássárgája is hozzájárulhat a bevitelhez, különösen, ha a tojás szabad tartású tyúkoktól származik, amelyek napfényhez jutnak.
A pajzsmirigy peroxidáz (TPO) nevű enzim működéséhez – ez az enzim segíti a jód beépítését a tiroxin hormonba – kofaktorként vas szükséges. Tehát ha a szervezet vastartalma alacsony, csökkenhet a T3 és T4 hormonok termelődése is.
Az ómega-3 megfelelő szintje több szempontból is kedvező a pajzsmirigy egészségének tekintetében: a pajzsmirigy-alulműködés esetén megnőhet a koleszterinszint, az ómega-3- zsírsavak bevitele pedig csökkentheti a koleszterinszintet, sőt a gyulladásos markereket is. Az ómega-3 bevitel a korábban említett depresszió, mint tárbetegség tüneteit is enyhítheti.
A pajzsmirigy hormontermelését támogató makrótápanyagok
Az anyagcserefolyamatok megfelelő működéséhez elengedhetetlen a jól hidratált közeg, ezért a olyadékfogyasztás kiemelt szerepet játszik. A bevitt folyadék legelsősorban víz, csapvíz, ásványvíz, tisztított víz, cukrozatlan gyümölcstea formájában kerüljön be a szervezetbe, kerülendőek a cukros üdítőitalok, és az alkohol is.
A pajzsmirigybetegségek önmagukban nem tartoznak a klasszikus értelemben vett szénhidrátanyagcsere zavarok közé – mint amilyen a diabétesz, vagy az inzulinrezisztencia-, ugyanakkor a pajzsmirigy működési zavarai szorosan összefügghetnek a szénhidrátanyagcsere állapotával, és közvetett módon befolyásolhatják is azt. Így ennek értelmében lényeges, hogy a szénhidrátbevitel mennyisége és minősége is megfelelő legyen az étrendben. Érdemes inkább a komplex, lassabban felszívódó szénhidrátokat fogyasztani (pl. teljes értékű gabonák, alternatív gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek), amelyek fogyasztásával csökken a vércukorszint ingadozásának mértéke. A komplex szénhidrátokban gazdag élelmiszerek rosttartalma magasabb, a megfelelő rostbevitel pedig segít fenntartani a bélflóra egyensúlyát is, így támogatja az immunrendszert. A teljes értékű gabonák preferálása mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a megfelelő mértékű – az ajánlásoknak megfelelő – napi 4-500 gramm zöldség-gyümölcsfogyasztást sem, lehetőleg gyakrabban választva a szezonális alapanyagokat, annak tudatában, hogy néhány zöldség nyers állapotában göbképző tulajdonsága miatt kerülendő.
Az ideális minőségű zsír(sav)bevitel támogatja a megfelelő hormontermelést és a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) jó felszívódását is. Különösen fontosak az egyszeresen, és a többszörösen telítetlen zsírsavak, például az olívaolaj, repceolaj, vagy a lenmagolaj, a zsírosabb halak, például lazac, és az olajos magvak, mint a lenmag, és dió fogyasztása. Az étrend így kedvező irányba befolyásolhatja a vérzsírértékeket, ezáltal csökkentve a magas koleszterinszintet is.
A pajzsmirigy egészségét támogató étrendben a fehérjebevitel szintén kiemelt szerepet játszik, mivel a pajzsmirigyhormonok egyik fő alkotóeleme a tirozin nevű aminosav. A fehérjehiány rontja a T4, T3 hormonok termelődését és átalakulását. Az állati eredetű fehérjék megfelelő számban, és arányban tartalmazzák az összes aminosavat, azaz fehérje építőkövet, többek közt a tirozint is, de egy ideálisan összeállított növényi étrend sem eredményez aminosavhiányt.
A pajzsmirigybetegségek gyakran – ám nem minden esetben – járnak testtömegváltozással, hízással, vagy akár fogyással is. Érdemes az optimális testtömeget, és ideális zsír-izomtömeg arányokat elérni, egy vegyes, változatos, kiegyensúlyozott, ideális makro- és mikroelemeket tartalmazó, lehetőség szerint egyénre szabott diéta megvalósításával, dietetikus szakember segítségével.
