A pajzsmirigy egy pillangó alakú, belső elválasztású mirigy a nyak elülső részén, ami két fő hormont termel: a T3 néven ismert trijódtironint és a T4 hormont, azaz a tiroxint, melyek meghatározzák, befolyásolják a tápanyagok energiává történő átalakításának sebességét, segítenek fenntartani az állandó testhőmérsékletet, befolyásolják a szívritmust. Magzati, és gyermekkorban mindezen felül az agyi, és a testi fejlődésben is szerepet játszanak. Termelésüket az agyalapi mirigy irányítja a TSH, azaz a thiroidea stimuláló hormon segítségével. A pajzsmirigy betegségeinek előfordulása Magyarországon igen gyakori, a lakosság 10-15%-a érintett – írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
Tudta-e?
Bár a Hashimoto pajzsmirigygyulladás és a gluténérzékenység is autoimmun eredetűek, ez nem jelenti azt, hogy autoimmun pajzsmirigygyulladásos betegeknek gluténmentesen kéne táplálkozniuk, ez csak akkor szükséges, ha a gluténérzékenység diagnózisa is fennáll.
A jód létfontosságú a T3 és T4 pajzsmirigyhormonok előállításához, hiszen azok alkotója. Ugyanakkor a túlzott jódbevitel erősítheti az autoimmun folyamatokat, és súlyosbíthatja a Hashimoto thyreoiditist (különösen, ha szelénhiány is fennáll egyidőben). A teljesen jódmentes étrend azonban nem kívánatos, a hozzáadott jód az, amit kerülni szükséges, a jódozott só, vagy jódozott sót tartalmazó készételek, fűszerkeverékek, magas jódtartalmú ásványvizek étrendből történő elhagyásával.
GLUTÉNMENTES ÉTREND: SZÜKSÉGES-E?
Hashimoto pajzsmirigybetegség esetén gyakran felmerül a gluténmentes étrend tartásának kérdésköre is. A Hashimoto-thyreoiditis – és a Basedow-Graves kór is – autoimmun eredetű megbetegedései a pajzsmirigynek, és megfigyelhető, hogy azon személyeknél, akiknél autoimmun eredetű betegséget diagnosztizálnak, gyakrabban derül fény további, szintén autoimmun eredetű betegségekre, mint amilyen a gluténérzékenység is. Bár az autoimmun eredetű betegségek „szeretnek kéz a kézben járni”, ez nem jelenti azt, hogy az egyik automatikusan következik is a másikból.
Ezért, különösen orvosi gyanú esetén, érdemes a pajzsmirigybetegnek alaposabb kivizsgálás alá vetnie magát, hogy minél előbb fény derülhessen az esetleges gluténérzékenységre, ebből azonban nem következik, hogy automatikusan gluténmentes diétát kell tartania, már csak azért sem, mert a gluténérzékenységet bizonyító vizsgálatok ilyen esetben (gluténmentes étrend folytatásakor) könnyen fals negatív eredményt mutathatnak.
Emellett nem bizonyított, hogy az ok nélkül tartott gluténmentes diéta folytatása kedvező hatással lenne a pajzsmirigyre.
PAJZSMIRIGYPROBLÉMÁVAL KOMBINÁLÓDÓ EGYÉB ELVÁLTOZÁS ESETÉN HOGYAN MÓDOSUL AZ ÉTREND?
Kombinált betegségek meglétekor, a dietoterápiát mindenképpen ennek megfelelően, ezek összefésülésével szükséges összeállítani. Az étrend energiatartalmát a beteg tápláltsági állapotának, testtömegének, testösszetételének megfelelően kell összeállítani, elhízás, túlsúly esetén heti 0,5-1 kilós fogyás kívánatos, és megfigyelhető, hogy 10%-os testtömegcsökkenés már laborértékek javulását eredményezheti.
Inzulinrezisztencia, cukorbetegség esetén fontos a szénhidrátok bevitelének optimalizálása, és lassabban felszívódó szénhidrátok preferálása, ügyelve az inzulinérzékenység napszakos ingadozására, odafigyelve a különféle makrotápanyagok egymásra hatására a felszívódás lassításának elősegítésében. A jód-, szelén-, és cinkbevitel mellett érdemes a króm bevitelét is figyelemmel kísérni. Ha mindez PCO szindrómával is társul, mio-inozitol készítménnyel történő kiegészítés is szóba kerül.
MENNYIRE KÖVETHETŐK A OKOSTÁNYÉR JAVASLATAI “PAJZSMIRIGYDIÉTA” ESETÉN?
Az OKOSTÁNYÉR® a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kidolgozott, a magyar lakosság egészséges táplálkozását segítő ajánlás, amely a hazai és nemzetközi táplálkozástudományi irányelvek alapján került összeállításra, alapelvei jól alkalmazhatók a pajzsmirigybetegségek étrendi kezelésében is – megfelelő egyéni módosításokkal.
- Javasolt napi 4 adag – 4-500 gramm – zöldség-gyümölcs fogyasztása, figyelembe véve a goitrogén növények nyers fogyasztásának mellőzését.
- Kívánatos naponta teljes értékű gabonát fogyasztani, erre diagnosztizált gluténérzékenység esetén is figyelemmel kell lenni, és a búza, árpa, rozs helyett gluténmentes zab, hajdina, quinoa, köles, rizs és egyéb gabonák, álgabonák fogyasztását választani, esetleg a diétába illeszkedő kiegészítő rostforrásokat, pl. útifűmaghéj is alkalmazni.
- A fehérjeforrásokat változatosan érdemes fogyasztani, tej-tejtermékek, tojás, halak, húsok formájában, nem megfeledkezve a növényi fehérjeforrásokról sem.
- Zsiradékok esetén inkább a növényi olajokat előnyben részesítve, változatosan érdemes fogyasztani, mérsékelt sófogyasztás mellett.
- Helyezzünk hangsúlyt a bőséges, kalóriamentes folyadékfogyasztásra, ne várjuk meg, amíg szomjasak leszünk.
