A szívgyógyászat egyik legnagyobb kihívása az elhízás

0

Az elhízás krónikus, kezelést igénylő betegség, amely hormonális és anyagcsere-zavarokkal jár, és jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A gyorsan növekvő betegszám miatt ma már a kardiológia, a sebészet és a gyógyszeripar is kénytelen alkalmazkodni, hiszen az elhízás kezelése emberéletekben és költségekben is a jövő egyik legfontosabb kérdésévé vált – írja a Magyar Kardiológusok Társasága.

Korábban sokan lustaságnak vagy túlevésnek tartották, ma már egyértelmű, hogy az elhízás krónikus, kezelést igénylő betegség – és nem csupán esztétikai kérdés. Az Amerikai Orvosszövetség 2013-ban hivatalosan is betegségként ismerte el, amit azóta a WHO és az Európai Kardiológus Társaság is követett.

A zsírsejtek hormontermelő szervként működnek, gyulladásos anyagokat bocsátanak ki, és befolyásolják az éhség és a jóllakottság érzését. Az elhízás önmagát erősítő körforgássá válhat, ezért nem a szégyen vagy a hibáztatás a megoldás, hanem a szakmai támogatás és a tartós kezelés, melyet egy obezitológus szakorvos segíthet.

Hogyan károsítja az elhízás a szívet és az ereket?

  • Növeli a szív terhelését és emeli a vérnyomást.
  • Túlsúly esetén a szervezetnek több vért kell keringtetnie, hogy oxigént és tápanyagot juttasson a nagyobb testtömeghez. A szívnek folyamatosan keményebben kell dolgoznia, ami hosszú távon megvastagíthatja a szívizmot, merevebbé teheti a szívfalat, és végül szívelégtelenséghez vezethet.
  • A zsírsejtek gyulladást okoznak, gyorsítják az érelmeszesedést.
  • A zsírsejtek hormonokat és gyulladáskeltő anyagokat (például citokineket) bocsátanak ki, amelyek károsítják az érfalak belső rétegét, elősegítve a plakkok lerakódását. Ez gyorsítja az érelmeszesedést, amely szívinfarktushoz és stroke-hoz vezethet.
  • Só- és vízvisszatartás, idegrendszeri túlaktiváció révén emeli a vérnyomást.
  • Inzulinrezisztenciát okoz, ami cukorbetegséghez és érszűkülethez vezethet.
  • Rontja a zsíranyagcserét, kedvezőtlen irányba tolja a koleszterinszinteket.
  • Alvási apnoét okoz, ami emeli a vérnyomást és a szívritmuszavar kockázatát.

Összességében az elhízás önmagában is két-háromszorosára növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát.

A genetika szerepe az elhízás kialakulásában

Az elhízás kialakulásában 40–70%-ban genetikai tényezők is szerepet játszanak, de a környezet és az életmód dönti el, mennyire érvényesül ez a hajlam. Egyeseknél gyengébb a jóllakottságérzet, másoknál a zsírsejtek könnyebben raktározzák a kalóriákat, míg bizonyos betegségek, például pajzsmirigy-alulműködés vagy PCOS is hajlamosíthatnak az elhízásra.

Ez nem azt jelenti, hogy „úgyis mindegy”, hanem azt, hogy az elhízás kezelése komplex feladat, amely életmódváltással és orvosi segítséggel együtt lehet sikeres, akár obezitológiai szakrendelés bevonásával.

Hogyan kezelhető az elhízás a szív védelme érdekében?

Első lépés: életmódváltás

  • Kalóriabevitel csökkentése, rostban gazdag táplálkozás.
  • Rendszeres mozgás: aerob és erősítő edzések kombinálása.
  • Pihenés, stresszkezelés, alvásminőség javítása.

Gyógyszeres kezelés

  • Orlisztát – csökkenti a zsír felszívódását, 30 feletti BMI-nél javasolt.
  • GLP-1 receptor agonisták (liraglutid, szemaglutid) – javítják az inzulinérzékenységet, bizonyítottan csökkentik a testsúlyt és a szív-érrendszeri eseményeket.
  • Tirzepatid – új kombinációs kezelés, jelentős és tartós fogyást eredményezhet.
  • Bupropion/Naltrexon – étvágycsökkentő hatású, de hosszú távú szív-érrendszeri biztonsága még nem teljesen tisztázott.

Fontos: az elhízás gyógyszeres kezelése kizárólag orvosi javaslatra és ellenőrzés mellett történhet!

Műtéti kezelés (bariátriai műtét)

Ha sem életmód, sem gyógyszeres kezelés nem elegendő, a gyomorszűkítő műtétek (legismertebb a sleeve és a bypass) képesek hosszú távon csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és a halálozást.

A zsír eloszlásának vizsgálata: miért fontos a szív szempontjából?

A BMI önmagában nem mutatja meg a pontos kockázatot, ezért fontos a zsigeri zsír és a szív körüli zsír vizsgálata:

  • Derékbőség, derék/magasság arány mérése.
  • DEXA, ultrahang a zsigeri és bőr alatti zsír méréséhez.
  • MRI, CT a zsír mennyiségének és minőségének vizsgálatához.
  • CT-vel a szív körüli zsír mennyisége és gyulladásos aktivitása is becsülhető, segítve a kardiológiai rizikó korai felismerését.

A szégyen és előítéletek gátolják a gyógyulást

A stigmatizáló mondatok, mint „csak ne enne annyit” vagy „mozogjon többet”, károsak és gátolják a gyógyulást. Az elhízott emberek emiatt később fordulnak orvoshoz, ritkábban kapnak megelőző kezelést, és gyakran kialakul szégyenérzet és depresszió, ami tovább nehezíti a fogyást.

Az elhízás ugyanolyan kezelést igénylő krónikus betegség, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás – és nem a beteg hibája.

Miért válik egyre szorosabbá a kapcsolat az obezitológia és a kardiológia között?

  • Az elhízás krónikus betegség, amely kezelést igényel.
  • Jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
  • A genetikai hajlam mellett a környezeti és életmódbeli tényezők is fontosak.
  • Kezelése életmódváltással, gyógyszeres és szükség esetén műtéti úton lehetséges.
  • A korszerű képalkotás segíthet a zsigeri zsír és a szív körüli zsír vizsgálatában a megelőzés érdekében.
  • Az előítéletek helyett szakmai támogatásra és orvosi együttműködésre van szükség.

Az elhízás kezelése nem luxus, hanem életmentő és életminőséget javító feladat, amelyért orvosnak és betegnek közösen kell dolgoznia a szív védelme érdekében.

Forrás: MKT

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com