A kilókkal együtt a diabétesz, a szívelégtelenség, a rosszindulatú megbetegedések, valamint a mentális betegségek kockázata is megugrik – írja a Diabetes Magazin.
A mára már krónikus betegségként elismert obezitás (elhízásbetegség) bizonyítottan közel 200-féle szövődmény kialakulásának fokozott kockázatával jár: szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség, daganatos elváltozások. Az obezitás pusztító következményei tehát számos szervrendszert érintenek, s ez különösen megnehezíti a komplex, páciensre szabott terápiák kialakítását, amely több szakterület együttműködését is igényli.
A márciusi világnaphoz kapcsolódó nemzetközi kampány idén az egészségügyi ellátórendszerek, a kormányzatok, az élelmezési láncok, valamit a média és a társadalmi környezet szerepére fókuszál, amelyek nagyban befolyásolják az elhízással élők küzdelmét a pluszkilókkal. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, hiszen akár 5 százalékos testtömegcsökkenéssel is mérsékelhetjük az elhízás egészségügyi kockázatait.
A magyarok fele súlytöbblettel él
A közelmúltban jelent meg az Európai Bizottság friss, daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos jelentése, eszerint lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban. Ennek fő okaként az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az obezitás egyre inkább növekvő tendenciáját említik. A számok valóban kedvezőtlenek: hazánkban több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel. A lakosság 24 százaléka elhízott, szemben a 2014-ben mért 20,6 százalékkal.
A probléma persze világszintű, hiszen a becslések szerint 2035-re a Föld minden negyedik lakóját érinti majd az obezitás, a gyermekkori elhízás pedig megdöbbentő, 100 százalékos növekedést mutat majd 2020-hoz képest.
Komplex probléma
A március 4-i elhízás világnapjához kapcsolódva a Semmelweis Egyetem közreműködésével szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol neves szakemberek segítségével járták körbe ezt a komplex orvosszakmai megközelítést igénylő egészségügyi kihívást.
– Nem egyértelmű, hogy milyen kritériumok mentén határozzuk meg az obezitást, ráadásul gyakran tör pálcát a páciensek felett a környezetük is. Általánosságban túlsúlyosnak tekintjük azt a személyt, akinek testtömegindexe 25 kg/m² felett van, 30 kg/m² felett pedig már elhízásról beszélünk. De figyelembe kell venni a derékkörfogatot is, amely a hasi zsírszövet megítélésére szolgál. A számok mögött genetikai, környezeti, fiziológiai, életmódbeli, de akár még kulturális tényezők is állhatnak, vagyis a probléma jóval komplexebb, mint ahogy azt korábban gondoltuk – hangsúlyozta az eseményen prof. dr. Bedros J. Róbert belgyógyász-obezitológus, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alapító elnöke, valamint a Klinikai obezitológia című egyetemi tankönyv szerzője és főszerkesztője.
Életveszélyes szövődmények
Egyre több kutatás támasztja alá, hogy az elhízás nem elszigetelt probléma, hanem számos súlyos szövődmény megjelenésében játszik meghatározó szerepet. Ez nemcsak az érintettek mindennapi életminőségét befolyásolja, de végzetes következményekkel is járhat.
– Még felsorolni is nehéz az obezitás életveszélyes szövődményeit, hiszen ma már kétséget kizáróan tudjuk, hogy a 2-es típusú cukorbetegek mintegy 90 százaléka túlsúllyal vagy elhízással él. A túlsúllyal jelentősen nő a magas vérnyomás, a koszorúérbetegség, a szívelégtelenség vagy éppen a krónikus vesebetegség kialakulásának kockázata. Arról sem beszélünk eleget, hogy a csontozatot és az izomzatot ért terhelés krónikus elváltozásokkal és komoly fájdalmakkal jár – mondta el az eseményen prof. dr. Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.
A legsúlyosabb következmények között említhetjük a daganatos megbetegedéseket, amelyek egyre komolyabb egészségügyi krízist okoznak hazánkban. Az elhízás 13 különböző típusú rosszindulatú elváltozással áll bizonyítottan összefüggésben.
– Ezek közé tartozik például a gyomorrák és a májrák, illetve számos olyan daganatos betegség, amely kifejezetten a nőket érinti, így a posztmenopauzális emlőrák vagy a petefészekrák. Ezen daganattípusok mintegy 30–40 százalékánál játszik szerepet az elhízás. Azt is fontos megjegyezni, hogy a túlsúllyal romlik a rák prognózisa is, növelve a halálozási kockázatot – hangsúlyozta prof. dr. Dank Magdolna onkológus, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.
A nőket gyakrabban érinti a stigmatizáció
A rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint az elhízással élő fiatal nők háromszor nagyobb eséllyel tapasztalhatnak termékenységi problémákat életük során. A nőket emellett fokozottan érinti a testsúlyukkal kapcsolatos stigmatizáció: gyakrabban válnak negatív kommentek célpontjaivá a különböző közösségimédia-felületeken, a társadalom szigorúbb szépségideálokat állít fel velük szemben, illetve még a várandósságuk idején és szülés után is megbélyegezve érzik magukat a testsúlyukra vonatkozó „elvárások” miatt.
A kutatások arra is rámutattak, hogy mindez jelentős hatással lehet az obezitás hatékony kezelésére a nők körében, mivel a fizikai aktivitással, testedzéssel kapcsolatos motivációjukat is befolyásolhatják a kívülről érkező bántó megjegyzések.
Ezt a harcot csak együtt nyerhetjük meg
Ha az elhízásbetegség kegyetlenül elbánik az érintettek szervezetével, talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy legalább ekkora pusztítást végez a lelkükben is. A testsúly folyamatos ellenőrzése, a fogyásra tett sokszor sikertelen kísérletek, a krónikus fájdalom és a korlátokba ütköző életmód, valamint az ehhez járuló ítélkezés a társadalom és a szűkebb környezet részéről komoly mentális terhet ró a betegekre. Gyakoriak az étkezési és alvási rendellenességek, a szorongásos zavarok, akár depresszió is kialakulhat.
Emiatt rendkívül fontos, hogy az elhízással élők a szükséges pszichológiai ellátáshoz is hozzájuthassanak. A kerekasztal-beszélgetésen részt vevő egészségügyi szakemberek ezért arra hívták fel a figyelmet, hogy az obezitással küzdő páciensek hatékony kezelése több terület – az alapellátó orvosok mellett endokrinológusok, dietetikusok és mozgásszervi betegségekkel foglalkozó szakemberek – értő együttműködését igényli.
Ezzel a megközelítéssel olyan egyéni igényekre szabott kezeléshez juthatnak a páciensek, amely magában foglalja a megfelelő táplálkozásra és a rendszeres fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatást, az átfogó viselkedésterápiát, valamint szükség esetén a gyógyszeres és műtéti lehetőségeket.
Emellett elengedhetetlen, hogy a társadalom minden szintjén megváltozzanak az elhízásbetegséggel kapcsolatos téves elképzelések. Ehhez széles körű edukációra van szükség.
– Egyre jobban megismerjük az obezitás hátterében álló folyamatokat, vagyis hogy miért ragaszkodik a szervezetünk a hosszú ideig fenntartott testsúlyhoz, miért éget el kevesebb kalóriát, amikor fogyni próbálunk, vagy hogy miért fokozódik az éhségérzet. Ez komplex jelenség, amely gyakran a páciens kontrollján kívül esik, így ítélkezés helyett értő támogatásra és segítségre van szükség – tette hozzá prof. dr. Bedros J. Róbert a Lilly Hungária Kft. által szervezett eseményen.
Forrás: Diabetes Magazin
