Melyek azok a legfontosabb dolgok, amelyeket mi is viszonylag egyszerűen megtehetünk az egészségünkért? Cikksorozatunk legújabb részében a női egészség megőrzésével foglalkozunk, kiemelve a reprodukciós egészséghez kapcsolódó tudnivalókat. A sikeres gyermekvállalással és egyéb fontos nőgyógyászati tényezőkkel kapcsolatban dr. Sipos Miklós, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Centrumának igazgatója ad tanácsokat.
Fotó: Semmelweis Egyetem
1. A menstruációs ciklus a teljes női egészségről árulkodik, ezért legyünk figyelemmel az eltérésekre!ű
Egy rendszeres, stabil menstruációs ciklus a női egészség indikátora – szögezte le dr. Sipos Miklós, a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumának igazgatója. A fogamzóképes korú nőknek általában rendszeres a vérzésük, ami azt jelenti, hogy minden hónapban nagyjából ugyanannyi ideig tart, és két menstruáció között is mindig körülbelül ugyanannyi idő telik el. A vérzés átlagosan 5 napig tart, de 2-3 napos és 1 hetes is lehet. Általában 30-50 milliliter vér távozik egy menzesz alatt, vagyis néhány evőkanálnyi mennyiség. Vérzészavarról akkor beszélhetünk, ha a ciklusok hossza, a vérzés időtartama vagy erőssége megváltozik: ha 24 óránál hosszabb időn át tapasztalunk szokatlanul erős vérzést, vagy ha a ciklus 21 napnál rövidebbé vagy 35 napnál hosszabbá válik. A mindennapi tevékenységet megzavaró mértékben erős menstruációs görcs szintén intő jel, ugyanis a kifejezetten erős fájdalom – a régi hiedelmekkel ellentétben – nem természetes velejárója a menzesznek. Dr. Sipos Miklós felhívta a figyelmet, hogy a menstruációs ciklus megváltozása, rendszertelensége esetén – ha 2-3 hónapnál tovább tapasztalunk eltérést – ajánlott szakorvoshoz fordulni, mert az említett zavarok mind jelei lehetnek bizonyos nőgyógyászati vagy hormonális betegségeknek, például endometriózisnak, adenomiózisnak, de mióma és PCOS (Policisztás ovárium szindróma) is állhat a háttérben. Ezek a betegségek amellett, hogy kellemetlen tüneteik miatt rontják az életminőséget, meddőséget is okozhatnak, ezért fontos idejében felismerni és kezelni őket.
A hormonrendszer túl- vagy alulműködésének tünetei lehetnek a rendszertelenné váló menstruáció vagy a menstruáció egyéb zavarai, a cisztás petefészkek, a teherbeesés elmaradása, a fokozott szőrnövekedés, a kopaszodás vagy a férfias, hasi típusú elhízás. Ilyen esetekben endokrinológus, reproduktív medicina vagy nőgyógyász szakorvossal való konzultáció javasolt.
2. Ajánlott a gyermekvállalást az életkorra való tekintettel megtervezni
Bár a reprodukciós egészség fogalma a reprodukciós jogokhoz kapcsolódik, amibe beletartozik egyebek mellett, hogy a partnerek szabadon és felelősségteljesen döntsenek gyerekeik tervezését, számát illetően, mégis fontos az életkori sajátosságokat szem előtt tartani ennek során. Világszerte növekszik a mesterséges megtermékenyítések száma amiatt, hogy egyre később vállalják első gyermeküket a párok – hívta fel a figyelmet dr. Sipos Miklós. A szakmai javaslat az, hogy minden tervezett gyermeket lehetőség szerint 25 és 35 év közötti életkorban hozzanak világra a hölgyek, mivel minden ezen kívül eső élve szülésnek kisebb valószínűsége és magasabb az egészségügyi kockázata. A termékenység csökkenése nők esetén kis mértékben már 30 éves kor felett elkezdődik, 35 éves kortól pedig felgyorsul. 40 éves női életkor felett a természetes fogamzóképesség jelentősen csökken, sőt az asszisztált reprodukciós kezelések segítségével elérhető egészséges élveszülés esélye is rendkívül alacsony – ismertette a szakorvos. Az a nő, aki 35 évesen kezdi a lombikkezelést, 30-40 százalékos eséllyel lesz várandós, míg ez az arány 40 éves kor felett 10, 42 éves kor felett pedig 5 százalék alá esik. Éppen ezért fontos már a tinédzsereknek szóló felvilágosító kampányokban tudatosítani a fiatalokban, hogy lehetőség szerint családtervezéskor erre a szempontra is legyenek figyelemmel – tette hozzá dr. Sipos Miklós.
Fotó: Semmelweis Egyetem
3. Ne féljünk nőgyógyászhoz menni kellemetlen intim tünetek esetén, és a fogamzásgátlást is személyre szabottan válasszuk meg!
A hölgyek leggyakrabban fertőzésekkel, gyulladásokkal – mint például hüvelygyulladás, gombás fertőzések – fordulnak orvoshoz. Fontos ezt idejében megtenni, ugyanis egy visszatérő, elhúzódó, kezeletlen gyulladás hosszú távon komolyabb betegséget is eredményezhet, végső soron pedig fogantatási nehézségeket is okozhat. A chlamydia és más szexuális úton terjedő betegségek például felszálló fertőzésként a petevezetők elzárásával okozhatnak meddőséget, beágyazódási képtelenséget, korai vetéléseket – ismertette dr. Sipos Miklós és felhívta a figyelmet, hogy az olyan kellemetlen tünetekkel, mint az erős hüvelyi folyás, viszketés, fájdalmas szexuális együttlét mielőbb nőgyógyász szakorvoshoz kell fordulni a szakszerű és célzott kezelés érdekében. A vény nélkül kapható krémekkel, kúpokkal sem érdemes otthon kísérletezni, előzze meg ezt is szakorvossal való egyeztetés. A szakember azt javasolja, hogy a fogamzásgátlás módszerének a megválasztása is történjen személyre szabott konzultáció során, ahol figyelembe kell venni például a szexuális együttlétek gyakoriságát, a partnerek számát, valamint azt, hogy egy esetlegesen megfoganó terhességnek mi lenne a sorsa (kihordása vagy megszakításra kerülne), továbbá szempont lehet a pár vagy egyén vallási, etikai beállítottsága is.
4. Az életmód és az optimális testsúly nemcsak az egészséget, de a nemzőképességet is befolyásolja
Az optimális életvitel és testtömegindex (BMI) megteremtése és fókuszált fenntartása – rendszeres mozgással és megfelelő mennyiségű és minőségű ételek fogyasztásával – elsődleges a nők egészségi állapota szempontjából – hangsúlyozta dr. Sipos Miklós. A túlzott kalóriabevitel, a telített zsírok és a gyakori alkoholfogyasztás is kockázatot jelent. A túlsúly hatással van az anyagcserére, abban zavarokat okozva, emellett nagyobb a kardiovaszkuláris betegségek előfordulási esélye, sőt egyes daganatos megbetegedések (pl. mellrák és vastagbélrák) is nagyobb számban fordulnak elő magas BMI esetén.
A reprodukciós potenciál is csökken túlsúly és túl alacsony testtömeg esetén is – hívta fel a figyelmet a szakember. A normális testsúly 18,5 és 25 közötti BMI-t takar, ezalatt soványságról, felette túlsúlyról beszélünk.
Dr. Sipos Miklós az adatokat ismertetve hozzátette, hogy a 30 fölötti BMI-vel rendelkező pácienseknél például a spontán vetélés kockázata kétszeres, a 35-40 környéki BMI esetén harmad akkora esélye van csak a sikeres mesterséges megtermékenyítésre, mint a normál testsúlytartományba eső pároknak.
5. Szűrővizsgálatok és prevenció: már 25 éves kortól van teendő
A nemi úton terjedő nőgyógyászati betegségek ellen védelmet nyújt az óvszer használata, a méhnyakrák megelőzésének fontos eszköze a HPV elleni védőoltás. Magyarországon a 2014-ben bevezetett HPV elleni önkéntes védőoltást azok a lányok kaphatják meg iskolai kampányoltás keretében, akik betöltötték a 12. életévüket és az általános iskola 7. osztályát a végzik.
A nőgyógyászati szűrővizsgálat az alábbi részekből áll: méhnyak kenetvétele citológiai vizsgálatra, mely korszerűen kiegészül HPV-szűréssel is; nőgyógyászati tapintásos vizsgálat a kismedencei szervek eltéréseinek felismerése céljából. Javasolt hüvelyi ultrahang-vizsgálat elvégzése is, mely részletes képet ad a kismedencei szervekről. Nem maradhat el a mellek tapintásos vizsgálata sem a komplex nőgyógyászati rákszűrés kapcsán. Ezen a szűrésen 25 és 65 év között ajánlott részt venni, ennél korábbi aktív szexuális élet esetén hamarabb is.
A melleket és a hónaljakat rendszeresen javasolt áttapintani otthon önvizsgálattal, lehetőleg a menstruációt követő napokban, évente egyszer pedig el kell menni szűrővizsgálatra. 40 éves kor alatt elegendő az ultrahangos vizsgálat, 40 év felett a mammográfiát és az ultrahangot együttesen alkalmazzák. Magyarországon 2002 óta működik szervezett formában mammográfiás emlőszűrés a 45-65 éves korú nők körében.
A szív- és érrendszeri betegségek több nő halálát okozzák, mint férfiakét, és még a 65 évnél fiatalabbak közül is több mint kétszer annyi nő hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint mellrákban. Ezért a szív- és érrendszeri szűrés döntő fontosságú a nők számára, különösen a változókor beköszöntével, mivel az ilyenkor elinduló ösztrogénszint csökkenése növeli a szívbetegségek, a magas vérnyomás és a stroke kockázatát. A rendszeres ellenőrzések segítenek a problémák korai felismerésében, lehetővé téve a megelőző intézkedéseket, például az életmód megváltoztatását és az orvosi beavatkozásokat a szív- és érrendszer egészségének megőrzése érdekében.
Fotó: Semmelweis Egyetem
Változókortól kezdve javasolt még kétévente részt venni csontsűrűség-mérésen a csontritkulás megelőzése, illetve lassítása érdekében, 50 év felett legalább ötévente vastagbélrák-szűrés is esedékes a hölgyek számára (is). Ezek mellett évente egyszer ajánlott ún. nagylabort, tehát teljes vérképet (benne a pajzsmirigy működésére vonatkozó TSH szintjét is megnézetni) és vizeletvizsgálatot végeztetni. Az anyajegyek évenkénti bőrgyógyászati szűrése szintén minden korosztálynak ajánlott, akárcsak a szintén évenkénti tüdőszűrő vizsgálat.
Daganatos betegségeken átesett nőknek is van esélye teherbe esni
Ma már Magyarországon van lehetőség arra, hogy a daganatos megbetegedésben szenvedők ún. onkofertilitási kezelésben vegyenek részt – tájékoztatott dr. Sipos Miklós. Ez azt jelenti, hogy 40 éves kor alatti nők esetén olyan daganatellenes kezelést megelőzően, mely várhatóan a petefészkek tartalékának jelentős és visszafordíthatatlan károsodását okozza, a kezelés előtt stimulációt követően petesejteket nyernek ki és fagyasztanak le, amit később, amikor a daganatterápia sikerrel lezárult, fel lehet használni mesterséges megtermékenyítésre. Egyes esetekben embrió fagyasztására is lehetőség van. A termékenység-megőrző kezelést az onkológus kezelőorvos vagy az onkoteam kezdeményezi, és térítésmentesen elérhető az Asszisztált Reprodukciós Centrumban.
Forrás: Semmelweis Egyetem
