Európa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik – hívják fel a figyelmet közös nyilatkozatukban a 27 európai uniós tagállam tudományos akadémiái vagy annak megfelelő tudós testületei.
A nyilatkozat az aláírók szándéka szerint minden, az európai parlamenti választáson induló képviselőjelölthöz és tágabban értelmezve minden érdeklődőhöz szól, emlékeztetve a jelölteket arra, hogy az Európai Unió (EU) jövőjét tekintve kulcsszerepe van a tudománynak. A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) képviseletében Freund Tamás elnök írta alá.
A nyilatkozat abból indul ki, hogy a tudomány, az innováció, a tudásáramlás, a kutatási eredmények és ötletek szabad megosztása, valamint a kritikai gondolkodás alapvető fontosságú az egész EU szabadsága, ellenálló képessége és globális versenyképessége szempontjából.
A felsoroltak elősegítésére és támogatására viszont Európa-szerte stabil és a jelenleginél nagyobb arányú befektetések szükségesek a kutatásba és az oktatásba, valamint a döntéshozóknak őrködniük kell a kutatás szabadsága fölött – áll a nyilatkozatban.
„Létfontosságú megőrizni a tudományos kutatás nyitott és nemzetközi együttműködésre épülő jellegét. Nélkülözhetetlenek a tudomány és tudományos munka teljes skáláját érintő befektetések, és biztosítani kell, hogy a tudományos eredmények beépüljenek azokba a szakpolitikákba, amelyek a demokratikus társadalmak fő kihívásainak kezelésére hivatottak” – írják a dokumentumban, amelyben kiemelik, hogy a nemzetközi együttműködés, a tudás, a kutatók és a hallgatók szabad áramlása az EU legfőbb értéke, a felfedezések, ötletek megosztása pedig a tudományos-technológiai fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele.
„A nyitott nemzetközi tudományos együttműködés fontos – az egyetemi-kutatói körökön túlmenően – a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is. A döntéshozóknak tartózkodniuk kell attól, hogy ez elé akadályokat gördítsenek. Védeniük kell a tanszabadság, az akadémiai intézményi autonómia, valamint a személyek és információk nemzetközi szabad mozgásának elvét, miközben mindenkor biztonságos és fenntartható munkakörülményeket kell biztosítaniuk a kutatók és a hallgatók számára” – áll a nyilatkozatban.
Mint írják, a tudomány és a kutatás nemcsak a gazdaság és a jólét szempontjából lényeges, hanem a független kritikai gondolkodás és a reflexió szempontjából is, és ezek kulcsfontosságú értékek a színes és ellenálló demokráciák számára.
„Európa globális vezető szerepének biztosítása a tudomány és az innováció terén állandó beruházást igényel a kutatásba, az innovációba és az oktatásba. Ahhoz, hogy lépést tarthasson a világ más részeivel, az EU-nak és tagállamainak teljesíteniük kell azt a kölcsönösen elfogadott célkitűzést, hogy a GDP 3 százalékát évente kutatás-fejlesztésbe fektetik. Emellett az Európai Parlament döntő közreműködésével meg kell erősíteni az EU kutatási és innovációs keretprogramját, valamint az európai oktatás legmagasabb szintű minőségét” – hangsúlyozzák az alírók a dokumentumban, amely szerint az EU kutatási keretprogramja és az Európai Kutatási Térség révén az EP is „óriási felelősséget visel” a tudomány és az innováció ügyének előmozdításáért az EU-ban.
A nyilatkozatban felszólítják a tagállamokat és az EU intézményeit arra, hogy a tudományos eredményeket vegyék figyelembe és körültekintően használják fel a szakpolitikák kialakítása során. Mint írják, az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a nemzetközi migráció, az élelmiszer-biztonság, az energetikai átállás olyan összetett és sürgető problémák, amelyeket nem lehet hatékonyan kezelni kutatások, valamint a tudomány, a politika, a civil társadalom és a gazdasági szereplők közötti bizalomteljes párbeszéd nélkül.
A nyilatkozat szerint az EP bizottsági és plenáris ülésein számos, a tudományt és a kutatást szűkebb vagy tágabb értelemben érintő téma szokott vita tárgya lenni. A testület legutóbb például egy biotechnológiai kérdésben hozott döntést: 2024. február elején a képviselők szűk többséggel enyhítettek a génmódosított haszonnövényekre vonatkozó uniós szabályrendszeren.
Aláírók (az országok ábécésorrendjében)
| Heinz Faßmann, elnök | Osztrák Tudományos Akadémia |
| Christoffel Waelkens, elnök | Belgiumi Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia |
| Michel Willem, elnök | Belgiumi Királyi Tudományos, Irodalmi és Képzőművészeti Akadémia |
| Julian Revalski, elnök | Bolgár Tudományos Akadémia |
| Velimir Neidhardt, elnök | Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia |
| Andreas Demetriou, elnök | Ciprusi Tudományos, Irodalmi és Művészeti Akadémia |
| Eva Zažímalová, elnök | Cseh Tudományos Akadémia |
| Marie Lousie Nosch, elnök | Dán Királyi Tudományos és Irodalmi Akadémia |
| Tarmo Soomere, elnök | Észt Tudományos Akadémia |
| Tuula Linna, elnök | Finn Tudományos és Irodalmi Akadémia |
| Alain Fischer, elnök | Francia Tudományos Akadémia |
| Gerald H. Haug, elnök | Leopoldina Német Természettudományos Akadémia |
| Stamatios Krimigis, elnök | Athéni Akadémia |
| Freund Tamás, elnök | Magyar Tudományos Akadémia |
| Patrick Guiry, elnök | Királyi Ír Akadémia |
| Roberto Antonelli, elnök | Accademia dei Lincei |
| Ivars Kalviņš, elnök | Lett Tudományos Akadémia |
| Jūras Banys, elnök | Litván Tudományos Akadémia |
| Lucien Hoffmann, elnök | Luxemburgi Nagyhercegi Intézet Természettudományok Osztálya |
| Alfred J. Vella, rektor | Máltai Egyetem |
| Marileen Dogterom, elnök | Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia |
| Marek Konarzewski, elnök | Lengyel Tudományos Akadémia |
| José Luís Cardoso, elnök | Lisszaboni Tudományos Akadémia |
| Ioan-Aurel Pop, elnök | Román Akadémia |
| Pavol Šajgalík, elnök | Szlovák Tudományos Akadémia |
| Peter Štih, elnök | Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia |
| Jesús María Sanz Serna, elnök | Spanyol Királyi Fizikai és Természettudományi Akadémia |
| Birgitta Henriques Normark, elnök | Svéd Királyi Tudományos Akadémia |
A teljes dokumentum az MTA (mta.hu) honlapján olvasható.
Forrás: MTI / MTA
