Naponta több mint 3000 kilokalóriát fogyasztanak a magyarok átlagosan

0

A készételek, gyorsételek és feldolgozott élelmiszerek terjedésével párhuzamosan világszerte nőtt a kalóriabevitel az elmúlt évtizedekben. Egy átlagos magyar naponta 3320 kalóriát fogyaszt, míg ez az érték tíz évvel ezelőtt még 3055 volt – derül ki az ENSZ adatait összesítő Our­World­In­Data-kiadványból, melyet a Diabetes Magazin közöl. 

Noha az ételek napjainkban kalóriadúsabbak, mégis hiányozhatnak belőlük létfontosságú tápanyagok. A növekvő kalóriabevitel eredményeként sokan több kalóriát fogyasztanak, mint amennyit testük felhasznál, ami hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz és a súlyproblémák kialakulásához – ez pedig a WHO szerint a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a mozgásszervi betegségek, valamint egyes daganatok kialakulásának egyik legfőbb kockázati tényezője.

Az Oxfordi Egyetemen működő Our­World­In­Data összesítette az ENSZ egy főre jutó napi kalóriafogyasztási adatait. Az összesítésből kiderül, hogy a magyarok egy nap alatt a világátlagnak számító 2946 kalóriánál többet, 3320-at fogyasztanak, s ezzel Magyarország a 46. helyen áll a világ országai között. A listát Bahrein, az Amerikai Egyesült Államok és Írország vezeti nagyjából napi 4000 kalóriás fogyasztással. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy noha az élelmiszerek napjainkban kalóriadúsabbak, mégis egyre inkább hiányoznak belőlük a tápanyagok, ami ördögi körhöz vezethet: a test ösztönösen arra készteti az embereket, hogy többet egyenek és megkíséreljék megszerezni a létfontosságú tápanyagokat, így sokan pluszkalóriákat fogyasztanak, amelyeket nem égetnek el.

A WHO adatai szerint az elhízás gyakorisága világszerte közel háromszorosára nőtt 1975 és 2016 között, és ez napjainkra járványszerű méreteket öltött. Évente legalább 2,8 millió ember hal meg túlsúly vagy elhízás következtében, így ez az ötödik leggyakoribb halálok világszerte. A túlsúly és az elhízás súlyosan növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a mozgásszervi betegségek, valamint egyes rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. A WHO statisztikái szerint a cukorbetegségek 44 százaléka, a vérellátási zavar okozta szívbetegségek 23 százaléka és bizonyos rákos megbetegedések 7–41 százaléka tulajdonítható az elhízásnak. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a WHO szerint az elhízás megelőzhető.

Segítség a valós idejű kalóriakezelésben

A megfelelő kalóriabevitel követésében, így az egészséges életmód kialakításában és fenntartásában egyre fontosabb szerepet töltenek be az okoseszközök. A számos egészségfigyelő funkcióval felszerelt okosórák és okoskarkötők ugyan nem orvostechnikai eszközök, mégis hasznos társak lehetnek az egészségmegőrzésben. A Huawei tavalyi reprezentatív kutatása szerint a magyar válaszadók mintegy háromnegyede (88 százalék) tekint az okoseszközökre hasznos társként az egészségmegőrzés, illetve sportolás során, a felhasználók majd fele pedig állítja, hogy pozitív változást érez az életében az eszközök használatának köszönhetően.

Egy új okosóra-alkalmazás képes valós időben követni a felhasználók kalóriabevitellel és súlycsökkentéssel kapcsolatos céljait és eredményeit. A Huawei Watch GT 4-en elérhető Maradjon Fit kalóriakezelő alkalmazás napi kalóriabevitelt ajánl a személyes információk és súlycélok (fogyás vagy súlymegőrzés) alapján, amit hozzárendel az egyes étkezésekhez is (reggeli, ebéd, vacsora és pótétkezés), hozzájárulva a kalóriaeloszlás optimalizálásához. Emellett az egyes ételek, receptek összetevői egyenként felvihetők, így a felhasználók biztosak lehetnek abban, hogy a rögzített érték a megfelelő arányban tartalmazza a hozzávalókat, nem pedig egy adag előre megadott kalóriaszámából indul ki. Az applikációban személyre szabható a fogyás gyorsasága (gyors, leggyorsabb, normál), és az adott felhasználóra vonatkozó aktivitásszintet is javasol. Az alkalmazás egyik legnagyobb előnye, hogy az összes elégetett kalória számolásakor figyelembe veszi a pihenés és az aktivitás (edzés, napi mozgás) közben elégetett kalóriát is.

Fontos a minőségi étkezés és a makrotápanyagok figyelése

Török Eszter dietetikus szerint fontos a kalóriaszámlálás, de önmagában nem célravezető, az egészség szempontjából lényeges az is, hogy az adott kalóriák milyen tápanyagokból tevődnek össze: „2000 kalóriát be lehet vinni cukros, fehér lisztes péksüteménnyel, kolbásszal, szalonnával vagy csokoládéval is. Lehet, hogy amikor kiszámoljuk, nem lépjük át a napi javasolt kalóriaküszöböt, de semmiképpen sem mondanám egészséges táplálkozásnak, és hosszú távon egy ilyen étkezés betegségek kialakulásához vezethet.”

A táplálkozási szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy fontos a változatos étkezés, a friss zöldségek és gyümölcsök változatos fogyasztása, valamint a rostban gazdag alapanyagok, a gabonaköretek jelenléte az étrendben. A fehér lisztes pékáruk helyett érdemesebb a teljes kiőrlésű változatokat választani, és kerülni a túlzott zsír- és cukorfogyasztást. Elegendő vízivás mellett naponta négy-öt részre érdemes bontani az étkezést, nem pedig egyszerre enni hatalmas adagot. Emellett a dietetikus kiemeli: „A kalóriaszámolás mellett célravezető figyelni a makrotápanyagok, a fehérje, a zsír és a szénhidrát eloszlására étkezésünkben, és oda kell figyelni arra, hogy a kevesebb kalóriabevitel ne vezessen hiánytáplálkozáshoz, hanem minőség étkezést folytassunk.”

Forrás: Diabetes Magazin 

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com