A táplálékallergia hosszú időn keresztül fennálló vagy élethosszig tartó állapot, amelyben bizonyos táplálékokra a szervezet megváltozott immunválasszal reagál. A táplálékintolerancia olyan megváltozott szervezeti választ jelent, amelynek kialakulásában nem immunológiai jelenségek állnak.
Táplálékintoleranciát okozhat felszívódási zavar, anyagcsere eltérés, enzimvagy transzporterhiány, vagy egy enzim csökkent működése. A táplálékintoleranciák közé soroljuk azokat az eseteket is, amikor a táplálék bizonyos mennyisége szokatlan, de pontos hatásmechanizmusában nem ismert szervezeti választ idéz elő, ez az ún. idioszinkráziás reakció. A táplálékallergiák és táplálékintoleranciák közös gyűjtőfogalma a táplálékra vonatkozó érzékenység, vagyis a szervezet hiperszenzitivitása.
A táplálékallergia táplálásterápiás elvei
A táplálékallergiás beteg táplálásterápiájának meghatározásához az általános tápláltsági állapot felmérésén túl első lépésként – ami egyben a táplálék allergia kivizsgálásának is egyik jól bevált módszere – fontos a táplálkozási szokások betegségspecifikus felmérése, a táplálékallergénekre fókuszált részletes táplálkozási napló felvétele, a beteg kórelőzményének kikérdezése során.
A táplálékallergia diagnózisához szükséges információk zömét egy validált táplálkozástüneti napló és a táplálkozási anamnézis tartalmazhatja. A kórelőzmény felvételekor bizonyos kofaktorok (alkoholfogyasztás, szalicilátok szedése, intenzív mozgás, droghasználat) és a keresztallergének (táplálék és pollen, kül- és beltéri egyaránt) jelenlétére, valamint az étkezések körülményeire is részletesen ki kell térni.
A táplálékallergia kivizsgálásának nemzetközi gold standardja a kettős vak, placebokontrollált táplálékprovokáció: ha az allergiát okozó táplálék/ok minimum 3 hetes kihagyását követően az allergiás tünet megszűnik, és mindaddig nem jelentkezik, míg a szervezet az allergénnel nem találkozik. Ezt követően orvosi felügyelet mellett végzett allergénprovokációval lehet a tünetek újbóli megjelenése esetén a feltételezett allergén tüneteket kiváltó hatásáról meggyőződni.
Táplálékprovokáció csak tünetmentes egyénben végezhető el. Ha egy kellően hosszú allergénelimináció sem okoz tartós tünetmentességet, akkor az adott táplálék nem felelős a tünetek kialakulásáért, bármilyen megelőző laboratóriumi vagy bőrpróba eredmény ellenére sem.
Táplálékallergiát csak nagy molekulájú, fehérje természetű táplálékalkotók (glükoproteidek) okoznak. A táplálékallergia fennmaradásának ideje függ az allergén típusától és a beteg életkorától. A csecsemő- és kisdedkori táplálékallergia a népesség 7–10%-át érinti, és az esetek zömében az allergénmentes étrend az orális tolerancia kialakulásáig, maximum 4-5 éves korig tartandó.
Azonnali típusú reakció (i. típus, kizárólag igEközvetítette reakció) esetén a beteg az allergént elkerülő diétára gyorsan (24 órán belül) reagál, míg a késői reakciónál (iii-iV. típus), csak részben vagy egyáltalán nem (igE-mediált reakció), a diéta hatása lassabban, mintegy 2–2,5 héten belül várható.
Több mint 170 táplálék-összetevő ismeretes allergiát kiváltó alkotóként, de a reakciók többségéért a tej, a tojás, a földimogyoró, a bokormogyoró, a szója, a búza, a hal, a tenger gyümölcsei és a rákok fehérjéi felelősek (ún. major táplálékallergének).
A táplálékallergének allergenitását befolyásolja azok molekulaszerkezete, molekulatömege, illetve hőlabilitása. Az élelmiszerelőállítás és a konyhatechnológiai hőközlő műveletek során a táplálékfehérje allergén tulajdonsága megváltozhat. A hőstabil allergének esetében szigorú, elkerülő étrend szükséges, míg a hőlabilisak esetében a hőkezelt (adott hőmérsékleten, adott ideig sütött vagy főzött) ételek tünetmentesen fogyaszthatóak.
Az allergénmentes étrend összeállításakor az allergének kerülése mellett az allergiás folyamatban esetleg szerepet játszó kofaktorokra és a keresztreakciókra, valamint a beteg életkörülményeinek, korának, egyéb kórállapotainak megfelelő energia- és a tápanyagszükséglet kielégítésére is figyelni kell. Az allergián kívül az egyébként egészséges egyén esetében az úgynevezett kiegyensúlyozott táplálkozás (okostányér) követendő. Az allergénmentes diéta összeállításakor a táplálékok valamennyi allergénösszetevőjét szükséges kerülni.
Táplálékallergia esetén az allergénmentes diéta mellett a csecsemők, kisdedek, valamint bármely életkorban alultápláltság esetén első választandó lépésként extenzíven hidrolizált fehérjét tartalmazó speciális gyógyászati célra szánt élelmiszereket (tápszer) javasolt alkalmazni. Amennyiben az extenzíven hidrolizált tápszerek mellett is fennmaradnak a tünetek (ez az esetek kevés százalékában fordul elő) akkor nem természetes fehérje hidrolizátumot, hanem aminosav keveréket tartalmazó tápszereket szükséges alkalmazni.
Búzaallergia gyanúja esetén, amennyiben a táplálásterápiában szigorú gluténmentes étrend bevezetése javasolt, a gluténmentes étrend elrendelése előtt szakmai szabály a coeliakia kizárásához szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzése.
Táplálékintoleranciák
A táplálékintoleranciák esetében nem az immunrendszer szokatlan reakciója okozza a klinikai tüneteket, többféle hatásmehanizmus is lehet azok alapja lehetnek felszívódási zavarok, elégtelen enzimműködés következményei, enzimhiányok, enzimopathiák, sőt ismeretlen hatásmechanizmussal létrejövő úgynevezett idioszinkráziás reakciók is. Táplálékintoleranciát kiváltó táplálékok esetében a jellegzetes tünetek kialakulásához az egyén szervezete által az adott táplálékból tolerálható mennyiségnél nagyobb bevitel szükséges.
Szerző: Dr. Tomsits Erika Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest
