Egyéni tényezők az egészség megélésében

0

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) Egészségügyi Chartája szerint az egészség teljes fizikai, lelki és társadalmi jóllétet jelent, és nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiányát. A WHO leszögezi továbbá, hogy vallástól, politikai nézettől, gazdasági és társadalmi helyzettől függetlenül minden embernek alapvető joga az elérhető legjobb egészségi állapot élvezete.

Egészségkép

Az egészség azt jelenti, hogy összhang van az egyén saját élettani működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy a társadalom által elvárt biológiai működése között. Az egészség megítélése a képességek, esetleges korlátozottságok és fájdalom meglétén, jellegén, és mindennek az egyén általi elfogadásán alapul. Az egészségkép – és annak szubjektív megítélése – koronként és kultúránként változik.

Az egészség az alábbi tényezők alapján ítélhető meg:

  • demográfiai, társadalmi és gazdasági jellemzők;
  • életminőség (az egészségi állapot megítélése, szociális támogatottság);
  • megbetegedések (kóros állapotok, panaszok, öngyilkossági gondolatok);
  • egészségkárosodás (aktivitás korlátozottsága, testi fogyatékosság, rokkantság);
  • egészségmagatartás, kockázati tényezők megléte vagy hiánya;
  • egyéni és családi betegségterhek (költségek, betegnapok száma stb.);
  • igénybe vett egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerhasználat.

Az egészséget genetikai és biológiai tényezők (kor, nem, fizikum stb.), az egyén társadalmi környezete (családi háttér, anyagi helyzet, iskolázottság, munkahelyi körülmények, társas támogatás stb.), valamint az egyéni sajátosságok (hiedelmek és elvárások, érzelmi intelligencia, alkalmazkodási készség, magatartás stb.) határozzák meg. A fentiek viszonylatában dől el, hogy az egyén életében megjelennek-e és ha igen, milyen szinten állnak fenn az egészséget nagymértékben befolyásoló tényezők, mint a dohányzás, alkohol- és vagy kábítószer-fogyasztás, stressz, kapcsolati traumák, egészségtelen táplálkozás és környezeti ártalmak.

Egészségérzet

Az egészség fentebb részletezett objektív mutatói nem feltétlenül azonosak az egyén szubjektív egészségérzetével. Míg az orvostudomány többnyire objektív módszerekkel és mérőszámokkal írja le az emberek egészségi állapotát, addig az egyén szubjektíven ítéli meg azt. Egyesek nehezen élnek meg kisebb, de mindennapi aktivitásukat nem akadályozó egészségügyi problémákat, mások a súlyos betegséget sem veszik komolyan.

Az egészség elsősorban az egészségélmény, illetve megbetegedés esetén a gyógyulási élmény megélésével válik személyes értékké.

Az egészséget – a WHO 1986-ban kiadott Ottawai Chartája szerint – az ember teremti és éli meg mindennapi élete során. Ez azt jelenti, hogy az egészséget folyamatosan meg kell teremteni, vagyis tenni kell érte.

Az egészség mindennapos megteremtése érdekében az egyén különböző szintű, tartalmú és mennyiségű tudásanyagra kell, hogy szert tegyen. Az ún. egészség-ökoszisztéma tartalmaz minden egészséget támogató tudást és hozzáértést, amelyhez az egyén termékek és szolgáltatások formájában juthat hozzá. A társadalom és az egyén közös felelőssége mindennek oly módon történő működtetése, hogy az egészség értékként tudatosuljon az emberekben.

Egészségértés

Az egészségértés (egészségműveltség) az egészségügyi kérdésekben való információszerzési, értési és eligazodási képességet jelenti. Megnyilvánul többek között abban, hogy az egyén milyen mértékben képes hozzájutni az egészséggel kapcsolatos információkhoz vagy megérteni és értelmezni a szakemberektől származó információkat, és mindezek alapján megalapozott döntéseket hozni. Az egészségértés fontos eleme továbbá a betegségek kockázati tényezőivel kapcsolatos tájékozódás képessége, valamint a megszerzett információk ismeretében a megfelelő következtetés levonása, majd annak tükrében az életmódváltás megvalósítása (megelőzés, szűrővizsgálatokon történő részvétel stb.).

Egészségfejlesztés

Az Ottawa Charta szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek és a közösségeknek egészségük fokozottabb kézbentartására és tökéletesítésére. A fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy a csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével együtt változzon vagy alkalmazkodjon ahhoz.

Az egészség a mindennapi élet erőforrásaként, nem pedig életcélként értelmezendő.

Az egészségfejlesztési tevékenység magában foglalja az egészséget szolgáló közpolitikát, az ember egészségét szolgáló környezet kialakítását, a közösségi tevékenységek erősítését, az egyének információval való ellátását, valamint az egészségügyi rendszer oly módon történő átszervezését, hogy az az egyéni szükségletekre is megfelelő hangsúlyt helyezzen. Ugyanakkor az egészségfejlesztés nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem egyéni felelősség is.

Forrás: Egészségvonal 

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com