Tudnivalók a kullancsokról és az általuk okozott betegségekről

0

A kullancsok számos betegség kórokozóit terjeszthetik, amelyek lehetnek vírusok, baktériumok és egysejtűek (protozoonok). A kullancsok a fertőzést hordozó, vadon élő állatokról történő vérszívás során veszik fel a kórokozót, majd azt köztesgazdaként (vektorként) – újabb vérszívás közben – az emberbe juttatják. Az állatról emberre is terjedő fertőzéseket zoonózisnak nevezzük.

A kullancsok a pókszabásúak osztályának egyik rendjéhez, az atkafélékhez tartozó ízeltlábúak. Testük két részre, elő- és utótestre (fejtor és potroh) tagolódik, méretük általában 1-4 mm közötti, négy pár lábuk van. Szájszervük, az ún. szipóka vérszívásra alkalmas. Nyáluk érzéstelenítő, véralvadásgátló és értágító anyagot tartalmaz. A vérrel teleszívott kullancs potroha 3-5 mm-es fekete göbként jól látható a bőrön.

A kullancsok elsősorban a lombhullató erdők aljnövényzetében élnek, de előfordulhatnak a bokrokon és magasabb fákon is. Megbújhatnak továbbá vizes területeken, nádasban és a szántóföldi növények között, de városi parkokban, családi házak kertjeiben is. Március végétől késő őszig aktívak. Fejlett érzékszervekkel rendelkeznek, amelyek révén képesek érzékelni a hőt, a testszagokat, a kilélegzett szén-dioxidot, sőt az apró mozgásokat is. A szemmel rendelkező, látó kullancsok a fűszálak végének árnyékos oldaláról lesik az arra járó áldozatukat, és alulról másznak fel rá. A szemmel nem rendelkező, vak kullancsok a bokrok leveleinek árnyékos oldaláról, felülről vetik rá magukat az áldozatukra.

Világszerte közel 900 kullancsfaj ismert, hazánkban 42 faj honos, ezek közül körülbelül egy tucat faj vadászik emberre. Legnépesebb hazai csoportja az Ixodes nemzetség, a legismertebb faj a közönséges kullancs. Az embert érő csípések túlnyomó többségéért a nimfák és a nőstények felelősek. A kifejlett nőstény vérrel teleszívott állapotban a ricinus magjához hasonló méretűre duzzad, erről kapta latin elnevezését (Ixodes ricinus).

Magyarországon leggyakrabban a Lyme-kór és a vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás (meningo-encephalitis) kullancs által terjesztett kórokozói okoznak betegséget. Minden 10. kullancscsípés Lyme-kórt és minden 1000. csípés vírusos agyvelőgyulladást okozhat. Ritkábban előforduló, kullancs közvetítésével terjedő betegség a tibola, a humán monocytás ehrlichiosis, a humán granulocytás anaplasmosis és a babesiosis.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Tünetek – bőrelváltozások (különösen kokárdafolt) mellett észlelt izomfájdalom, láz, fejfájás, stb. – jelentkezése esetén azonnal forduljon háziorvosához, aki az összes információ gondos mérlegelése alapján állítja fel a kórismét. Szükség esetén laboratóriumi vérvizsgálatot kezdeményez és előírja a megfelelő kezelést. Ha szívdobogásérzés, bénulás, nehézlégzés vagy súlyos fejfájás jelentkezik, mielőbb keressük fel a területileg illetékes sürgősségi ügyeletet vagy hívjuk a 112-t, és kérjünk mentőt!

A kullancs által okozott betegségek lehetséges szövődményei

A vírusos agyvelőgyulladás kórokozója elsősorban a központi idegrendszerben okozhat kóros elváltozást. Felnőtteknél és főként időseknél a betegség szövődményeként memóriazavar, a koncentrációs képesség csökkenése, fejfájás, akaratlan remegés, érzelmi labilitás, izommozgások koordinációjának zavarából adódó bizonytalan és ügyetlen mozgás, idegi eredetű izombénulás, görcsök jelentkezhetnek. Kezelés hiányában a betegség akár halálos is lehet.

A Lyme-kór szövődményeként szívritmuszavar, ízületi gyulladás, izomfájdalom és idült bőrelváltozások alakulhatnak ki. A fáradékonyság, memóriazavar a gyógyulás után is megmaradhat, a kognitív képességek romolhatnak. Alvászavar, végtagzsibbadás léphet fel.

A nyúlpestis heveny veseelégtelenséget, alacsony szérum nátriumszintet, tüdőgyulladást, csontvelőgyulladást, agyhártyagyulladást, agyvelőgyulladást, szívburokgyulladásthashártyagyulladást, léprepedést, a felszíni visszerek vérrögösödéssel járó gyulladását (lásd visszérgyulladás) és disszeminált intravaszkuláris koagulációt (DIC) idézhet elő.

A krími-kongói vérzéses láz súlyos szervi bevérzések (például tüdővérzés), tüdőkárosodás (felnőttkori respirációs distressz szindróma), heveny veseelégtelenség, májgyulladás, májmegnagyobbodás és disszeminált intravaszkuláris koaguláció kialakulásához vezethet.

A sziklás-hegyi foltos láz okozta érkárosodás következtében bőrbevérzések keletkezhetnek, a vér mennyiségének kóros csökkenése (hypovolaemia), alacsony vérnyomással járó sokk, tüdővizenyő, veseelégtelenség léphet fel, a keringés összeomolhat.

Az epidémiás visszatérő láz szivárványhártya-gyulladást okozhat és tartósan ronthatja a látást. Az ismétlődő lázas rohamok után agyidegbénulás, agyhártyagyulladás, féloldali bénulás, agyvérzés, görcsök léphetnek fel. Szívizomgyulladás alakulhat ki ritmuszavarokkal. Legsúlyosabb szövődménye a májelégtelenség, amely végzetes kimenetelű is lehet.

A Q-láz következtében ritka szövődményként máj-, szívizom-, agyhártya- és agyvelőgyulladás alakulhat ki.

Mit tehetünk kullancscsípés esetén?

A kullancsot eltávolításakor tilos lekenni zsírral vagy olajjal, mert ennek hatására fuldokolni kezd, és fertőző nyálat ürít az áldozatába. Kerülendő a csipesz használata, ahogy a körömmel megragadás, cérnával körbehurkolás is, mivel a  szorítás szintén fuldoklást idéz elő. A szakszerű eltávolítás eszköze a kullancseltávolító kanál, amely gyötrés- és fertőzésveszély-mentesen távolítja el a vérszívót. Gyógyszertárban kapható teszttel ellenőrizhető, hogy a testből eltávolított kullancs hordoz-e kórokozót. A kullancs vizsgálata alapján azonban az ember betegségének kórisméje nem állítható fel. A teszt az egyéb adatokkal, tünetekkel, panaszokkal és laboratóriumi eredményekkel együtt értékelve kiegészítő információt nyújthat a kezelőorvosnak a kórisme felállításához és az esetleges kezelés szükségességének eldöntéséhez. Amennyiben a kullancsteszt eredménye pozitív, jegyezze fel a csípés időpontját, és ha a későbbiekben tüneteket észlel, forduljon orvoshoz. Fontos tudni, hogy a Lyme-kór gyanúja esetén túl korán elvégzett laboratóriumi vizsgálat álnegatív eredményt adhat. A kullancscsípést követően ugyanis legalább két hónapnak el kell telnie ahhoz, hogy a szervezet immunrendszere áthangolódjon, és jelezze a vérvizsgálati tesztekben a pozitivitást.

Forrás: NNK

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com