Plakátkampányt indít a hálapénz nélküli rendszer előnyeiről a Magyar Orvosi Kamara

0

Tájékoztató plakátkampányt indít a hálapénz nélküli rendszer előnyeiről a Magyar Orvosi Kamara (MOK) – jelentették be kedden egy budapesti háttérbeszélgetésen.

Lénárd Rita, a MOK alelnöke elmondta: maga sem hitte volna, hogy sikerül elérni a változást, a hálapénz megszüntetését. 2021 januárjától ugyanis hálapénzt adni és elfogadni is tilos – emlékeztetett. Megjegyezte ugyanakkor: 70 év alatt annyira beépült a közgondolkodásba a hálapénz, hogy úgy gondolták, a tiltás nem elegendő. Ezért döntöttek úgy, hogy szükség van tájékoztató kampányra, melyben bemutatják, mennyivel jobb az az egészségügy, amelyben nincs hálapénz.

Az Országos Kórházi Főigazgatósággal egyeztetve az ország 167 egészségügyi intézményében helyeznek ki 4 ezer plakátot. Az elsőket már ki is tették a fővárosi Uzsoki Utcai Kórházban – közölte. Az eseményen kétféle plakátot mutattak be: az egyiken arra figyelmeztetnek, hogy “hálapénzt adni és elfogadni egyaránt bűncselekmény”, míg a másikon 7 pontba szedve ismertetik az egészségügy hálapénz-mentességének előnyeit.

Lénárd Rita és Lovas András, az “1001 orvos hálapénz nélkül” nevű csoport társalapítója is felidézte a 2015-ben indított kezdeményezésük történetét. Lovas András hangsúlyozta:

kiderült, a magyar orvostársadalom is “szomjazza” a változást, hogy tiszta, átlátható viszonyok legyenek és hálapénz nélkül működjön az egészségügy.

Mivel a csoport elérte a célját az “1001 orvos hálapénz nélkül” csoport befejezi működését – jelentették be.
Kincses Gyula, a MOK elnöke azt hangsúlyozta: kiderült, jogosan mondták, hogy a hálapénz megszüntetésének két alapfeltétele a béremelés és a hálapénz adásának és elfogadásának bűncselekménnyé nyilvánítása. “Ez tényleg történelmi tett” – fogalmazott, de ő is megjegyezte: sok dolog van, ami tilos, mégis van.

A MOK elnöke szerint a következő években derül ki, hogy milyen mértékben sikerül valóban visszaszorítani, megszüntetni a hálapénzt. Ehhez még komoly feladat a lakossági attitűd megváltoztatása – jelentette ki. Kincses Gyula hangsúlyozta: ahhoz, hogy a hálapénz valóban tartósan megszűnjön, egy jól működő közösségi egészségügyre van szükség, melyben általában az egészségügyi rendszerben bíznak az emberek. Amíg nem jut hozzá a beteg a számára szükséges ellátáshoz, vagy elmegy a magánegészségügybe, vagy kiskapukat keres. Egy jobban hozzáférhető, igazságos egészségügyi rendszerre van szükség – szögezte le a MOK elnöke.

Kitért arra is, hogy a MOK új elnöksége nemcsak a transzparencia és a hálapénz kérdésében, hanem a szakdolgozókkal való együttműködésben is paradigmaváltást hozott.

“A gyógyítás csapatmunka, ami a szakdolgozók nélkül nem működik”

– fogalmazott a MOK elnöke.

Máté-Horváth Nóra, az “Újratervezés csoport” társalapítója azt hangsúlyozta: örül neki, hogy már nemcsak egy “lázadó csoport” beszél a hálapénzről, hanem mindenki. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orvosi béremelés nagyobb mértékű változást jelent, így az orvosok és a szakdolgozók között “nyílik az olló”. A szakdolgozóknak nincs hálapénz és nem nő annyira a bér, ezért Máté-Horváth Nóra erősen bízik abban, hogy az ő bérüket is hamarosan rendezik.

Álmos Péter Zoltán, a MOK alelnöke felidézte: azután, hogy bejelentették a hálapénz kriminalizálását és a béremelést, “jött egy olyan törvény” (az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény), ami velük nem lett egyeztetve. E változások után a MOK a közelmúltban készített egy reprezentatív felmérést, 279 véletlenszerűen kiválasztott – életkor, nem, megye, szakterület alapján reprezentatív -, az állami egészségügyben (is) dolgozó szakorvossal.

Az eredményeket ismertetve elmondta: bár a törvény célja az volt, hogy rendezze a “kusza” jogviszonyokat az egészségügyben, a megkérdezett orvosok csak mintegy fele mondta azt, hogy csak egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik. A válaszadók kétharmadának anyagi helyzete javult vagy jelentősen javult a béremelés óta. 9 százalék válaszolta, hogy romlott az anyagi helyzete, legnagyobb arányban a hálapénz hiánya, a másodállás korlátozása miatt.

Az alapbér emelésével a válaszadók 69 százaléka volt elégedett. Az ügyeleti díjakkal már kisebb arányban elégedettek, kiderült: minden ötödik orvosnak csökkentek az ügyeleti díjai. Ez az oka annak is, hogy sok orvosnak az alapbéremelés ellenére összességében nem változott a jövedelme.

A felmérés alapján az orvosok 74 százaléka ért egyet a hálapénz büntethetőségével (18 százalék nem ért egyet, 8 százalék nem kívánt válaszolni). A hálapénz korrupcióvá minősítésével 55 százalék értett egyet, 33 százalék nem. A “célzott próbavásárlásokkal” nem tud azonosulni az orvostársadalom: 51 százalék nem ért egyet ezzel a lebuktatásra irányuló ellenőrzési módszerrel, 37 százalék igen – fejtette ki Álmos Péter Zoltán.
A megkérdezett orvosok 16 százaléka értékelt úgy, hogy a hálapénz megszűnt, 31 százalék szerint erősen mérséklődött, és csak 4 százalék mondta, hogy nem mérséklődött – ismertette.

Álmos Péter Zoltán azt is elmondta: a felmérés eredményei alapján az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó orvosok többsége nyomásgyakorlási eszközként – a MOK koordinált szervezésében – munkaszerződésének felmondását is kilátásba helyezné.

A Magyar Orvosi Kamara elnökségi tagjai, az “1001 orvos hálapénz nélkül” kezdeményezés alapítói részvételével tartott háttérbeszélgetésen kérdésekre válaszolva többek között felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon nemcsak az orvos elvándorlás, hanem az egészségügyi szakdolgozók elvándorlása is súlyos probléma. Azt mondták: a koronavírus-járvány negyedik hullámára való felkészülésről nincsenek információik, de úgy vélekedett arra “nem eléggé” készül a magyar egészségügy.

Forrás: MTI

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com