Aszpirin – Olcsó és jó, de kétélű fegyver is lehet!

0

Az aszpirin (acetil-szalicilsav) az egyik legrégibb és legolcsóbb gyógyszerünk. Mint lázcsillapító és gyulladáscsökkentő, számos, a patikákban akár recept nélkül is megvásárolható készítményben benne van, felnőttekre rövid távon nem jelent veszélyt. Gyermekeknek és serdülőknek aszpirint adni (az életveszélyes Reye-szindróma kialakulásának lehetősége miatt) tilos!

Különböző internetes oldalak szám­talan betegség kivédésére is javasolják az aszpirint. Néhány ilyen oldal átböngészé­se után bárki arra az elhatározásra juthat, hogy az orvos megkérdezése nélkül, pusz­tán a világhálón elérhető információkra tá­maszkodva megvásárolja és elkezdi szedni a gyógyszert. Mivel azonban kétélű fegyver is lehet, fontos, hogy orvos megkérdezése nélkül ne adjuk a fejünket a szedésére.

Az is előfordulhat, hogy egy szívroham vagy szélütés után az orvos javasolja kis dózisú aszpirin rendszeres szedését egy későbbi hasonló epizód megelőzésére. Ez esetben is vannak azonban olyan szempontok, melyeket célszerű szem előtt tartani a hatásos és biztonságos betegségmegelőzés érdekében.

Elsődleges és másodlagos megelőzés

Amikor valamilyen gyógyszeres kezelést vagy más orvosi eljárást már azelőtt alkal­maznak az orvosok egy betegség meg­előzése (prevenciója) érdekében, hogy az a betegség a páciensnél első ízben je­lentkezett volna, elsődleges prevencióról beszélünk. Másodlagos prevencióra akkor kerülhet sor, ha az adott betegség vagy kórállapot korábban már előfordult vala­milyen formában, és az orvosi beavatkozás célja az ismétlődés megakadályozása vagy a következmények enyhítése.

Az aszpirin betegségmegelőző hatá­sát számos betegségben kutatják, ebben a tájékoztatóban azonban csak a prevenció két leggyakoribb és legalaposabban tanul­mányozott területére, a szív- és érrendszeri betegségekre és az onkológiai kórképekre térünk ki.

Az aszpirin és az érrendszer

A szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb oka és kiindulópontja, amikor a verőerek (artériák) falában zsíros lerakódás (plakk) képződik. Enyhébb esetben a plakkok tüneteket nem okoznak, az érintett sokáig nincs is tudatában annak, hogy az érrendszerében megindult egy olyan folyamat, amely végső soron akár az erek teljes elzáródásához, szívrohamhoz, szélütéshez vagy létfontosságú szervek keringési zavara miatt kialakuló egyéb betegségekhez, tünetegyüttesekhez vezethet. A keringési zavart nem önmagában a plakk okozza, hanem az, hogy az áramlási viszonyok megváltozása miatt a plakk területén véralvadék, vérrög (trombus) alakul ki, mely a plakk felszínére és/vagy az érfalra tapadva előbb beszűkíti az ércsatornát, végül annak teljes záródásához vezet.

Amennyiben a szívizom vérellátásá­ért felelős ún. koszorúerek szűkülnek be jelentősen vagy záródnak el teljesen, kez­detben anginás fájdalmak léphetnek fel, később szívinfarktus alakulhat ki. Az agy vérellátási zavara szélütéshez (sztrókhoz) vezethet.

Az aszpirin keringési betegségeket megelőző hatása arra vezethető vissza, hogy a plakkok által érintett erekben csökkenti az alvadékképződés esélyét. Az aszpirin e hatását az elsődleges és a másodlagos prevencióban egyaránt ki lehet használni.

Nem nyert egyértelmű bizonyítást, hogy a betegségmegelőzési célból adagolt aszpirin az alvadékképződés gátlása révén előnyös hatást fejtene ki a keringési betegségekből eredő halálozásra is.

Forrás: Orvostovábbképző Szemle

Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com