Csontritkulás, a néma kór – Válaszol Dr. Budai Ivett reumatológus

0

A csontritkulást nem véletlenül nevezik néma kórnak. Kezdetben enyhe tünetekkel indul, mire azonban a panaszok tartósság válnak, az elváltozás már maradandó károsodást okozhat. A betegségről Dr. Budai Ivett reumatológust, a Praxis Dr. Zénó munkatársával beszélgettünk.


Online időpontfoglalás Dr. Budai Ivett magánrendelésére

Hogyan állapítható meg, hogy csontritkulásunk van-e?

A csontritkulást néma betegségnek is nevezzük gyakran csak csonttörések kapcsán derül ki, jelentéktelen esések- ütődések során bármelyik csont eltörhet. Előfordul, hogy  a rendelésen  megjelenő háti és derékpanaszok mögött  beroppant csigolyákat találunk. A  páciens sokszor csak azt veszi észre hogy görbe lett a háta, vagy alacsonyabb lett. Pontos diagnózisra osteodenzitometriás mérést alkalmaznak, ez mellett laboratóriumi vizsgálat is hozzátartozik a kivizsgáláshoz.

Tudjuk, hogy a legtöbb ember kalcium-pótlásra szorul. Az étrendben előforduló kalcium csökkentheti az osteoporosissal összefüggő törések előfordulását? 

A megfelelő Ca ellátottság csökkenti a csontvesztés ütemét és a törési rizikót. Napi ajánlott mennyiség 1000-1200 mg. Átlag ember kb. 600 mg-t visz be naponta.

Mennyi a napi ajánlott kalcium bevitel nemek és életkorok szerint?

Nők premenopausaban 1000 mg, postmenopausaban 1200-1500 mg, férfiak 1200 mg.

Valóban veszélyes a kalcium túladagolás? 

2000 mg feletti kalcium bevitel fokozza a csonttörés kockázatát. Magas se Ca szint különböző tünetekkel jár. A kalcium és D vitamin folyamatos szedése esetén ajánlott a serum és vizelet Ca szint valamint vizelet  calcium/cretainin hányados  ellenőrzése. Az utóbbiak a vizelet kalciumtartalmára engednek következtetni, mely magas mennyisége a vesekőképződés rizikófaktora. Ezen laboratóriumi paraméterek megemelkedhetnek diéta hiba, mint például az extrém Ca falás, vagy túlzott fehérjebevitel (mely segíti a Ca felszívódást) esetén, de egyéb betegségek, mint a vesebetegség, malignus betegségek, a mellékpajzsmirigy betegsége, és gyógyszerintoxikáció, pl. D vitamin, tiazidok esetén. 

És mi a helyzet a D-vitaminnal?

A D vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, annak is az UVB spektruma. Magyarországon márciustól-októberig naponta 15 perc arcot és fedetlen végtagokat érintő 10-15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D vitamin szintézishez. Hiányában csontvesztés, súlyos  esetben a csontszerkezet megváltozása: osteomalacia/rachitis alakul  ki. Hiány megelőzésére  javasolt  dózisok:
        •       csecsemők: 400-1000 NE
        •       gyermekek: 600-1000 NE
        •       serdülők: 800-1000 NE
        •       felnőttek: 1500-2000 NE
        •       túlsúlyos felnőttek: 3000-4000  NE
        •       terhes nők: 1500-2000 NE

A csontritkulást napjainkban milyen alkalmazott gyógyszerekkel és terápiával tudják kezelni?

Az osteodenzitometria, a labor eredménye, valamint a FRAX kalkulátor (csonttörési rizikó becslése) alkalmazása, a szakmai protokoll illetve a páciens egyéb betegségeit és igényeit figyelembe véve dől el mivel kezelünk. Kalcium és D vitamin pótlás kötelező. Első választandó szerek a bifoszfonátok, melyek szájon át és injekciós formában is elérhetőek.  Mellékhatás, terápia hatástalanság esetén szóba jönnek: parthormon analóg, ösztrogenreceptormodulátor, és a RANKL ellenes monoklonális antitest a denosumab.

Munkatársaink magánrendelőnk nyitvatartási idejében a +36-20/244-2936-os telefonszámon fogadják érdeklődését és időpontfoglalását.



Leave A Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com