Svédországban elindult a MIND-GUT klinikai vizsgálat, amelynek célja a táplálkozás és az agyműködés közötti összefüggések feltárása – írja az Orvostovábbkéző Szemle Online.
A Frontiers in Nutrition folyóiratban december 10-én jelent meg a Downstate Health Sciences University kutatóinak tanulmánya, amelyben a MIND-GUT klinikai vizsgálat protokollját rögzítették. A cél annak feltárása, hogy az agyműködés szempontjából kedvezőnek tartott MIND-diéta mennyire valósítható meg elhízott felnőttek körében, illetve azt is szeretnék majd feltárni, hogy az étrend alkalmazása során kimutathatók-e összefüggések a táplálkozás, a bélflóra és a mentális egészség között.
Svédországban az elmúlt két évtizedben folyamatosan nőtt a túlsúly és a kóros mértékű elhízás prevalenciája, különösen a fiatal felnőttek körében. A lakosság több mint fele ma már a normálisnál nagyobb testsúlyú, és jelentős különbségek figyelhetők meg nem, származási ország és iskolázottság szerint. Mindez sürgetővé teszi olyan megelőző programok kidolgozását, amelyek egyszerre célozzák a testi és lelki egészség védelmét. Az étrend megváltoztatásával elért testsúlycsökkenéshez gyakran társul a hangulat javulása, ugyanakkor a pszichés előnyök részben a táplálkozás és a bélflóra kölcsönhatásain keresztül is érvényesülhetnek. Az étrendi mintázatok ugyanis alakítják a mikrobiom összetételét, amely szerepet játszik az anyagcsere szabályozásában, valamint a stresszhez és hangulathoz kapcsolódó idegrendszeri folyamatokban.
A MIND-GUT randomizált klinikai vizsgálatban két csoportot hasonlítanak majd össze: az egyik a MIND-diéta szerinti étrendi beavatkozást kapja, míg a kontrollcsoport általános egészséges táplálkozási tanácsokat követ a svéd irányelveknek megfelelően. A kutatásba egyelőre összesen 126, 25 és 50 év közötti elhízott felnőttet vonnak be a Västra Götaland régióban, a résztvevőknek legalább 30 kg/m² testtömegindexszel kellett rendelkezniük. A kizárási kritériumok közé tartoznak azok az állapotok és kezelések, amelyek befolyásolhatják a diétás változtatásokat, a bélflóra összetételét vagy a mentális egészség kimeneteleit, például a fogyasztószerek használata, a cukorbetegség vagy a policisztás ovárium szindróma.
A kiinduláskor és a 12. héten képzett szakemberek mérik a testtömeget, testmagasságot, testösszetételt, vérnyomást, valamint a derék- és csípőkerületet. A résztvevők online kérdőíveket töltenek ki, amelyek a demográfiai adatokat, életmódbeli szokásokat, pszichoszociális jóllétet, étkezési attitűdöket, bélrendszeri tüneteket vizsgálják. A mentális egészség felmérése validált önkitöltős eszközökkel történik, amelyek a szorongás, a depressziós tünetek és a stressz szintjét mérik, nem pedig klinikai diagnózist állítanak fel. Az étrendhez való alkalmazkodást egyszerűsített élelmiszerlistával követik nyomon a kiinduláskor, a 6. és a 12. héten.
Az intervenciós csoport tagjai strukturált étrendi tervet kapnak, amely kiemelten tartalmazza a zöld leveles zöldségeket, bogyós gyümölcsöket, olívaolajat, teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, olajos magvakat, baromfit és halat. A napi energiafelvételt férfiaknál 2300, nőknél 1900 kilokalóriában maximalizálják. A kontrollcsoport általános egészséges táplálkozási tanácsokat kap, célzott MIND-komponensek nélkül. Mindkét csoport számára ajánlott az alkoholfogyasztás mérséklése és az üdítőitalok kerülése. A 12. hét végén kvalitatív interjúk készülnek, amelyek az étrend elfogadhatóságát, betarthatóságát, a felmerülő akadályokat és a fejlesztési javaslatokat vizsgálják – írja a lap.
Forrás: otszonline.hu
