A leptin nevű hormon felfedezése forradalmasította az elhízásról alkotott orvosi gondolkodást. Az áttörő kutatásért járó Debrecen Díjat idén Jeffrey M. Friedman kapta. A professzor előadása az elhízás okairól és kezelési lehetőségeiről szólt – többek közt arról is, hogy nem csupán akaraterő kérdése, ki mennyit nyom – írja a Magyar Kardiológusok Társasága.
A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara minden évben olyan tudósokat tüntet ki a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elismeréssel, akik a nemzetközi tudományos élet kiemelkedő alakjai. Az elismerésben részesültek közé tartozik Craig Venter, a humán genom egyik feltérképezője, Ralph Steinman, a dendritikus sejtek felfedezője, Karikó Katalin és Shimon Sakaguchi – ők mind Nobel-díjat is kaptak később.
Idén ezt a rangos kitüntetést Jeffrey M. Friedman, a Rockefeller Egyetem és a Howard Hughes Orvostudományi Intézet kutatója vehette át a Debreceni Egyetem Aulájában. Az ünnepségen „On the Causes of Obesity and its Treatment: The End of the Beginning” címmel tartott előadást.
Jeffrey M. Friedman és kutatócsoportja azonosította a leptin nevű hormont, amelyet a zsírszövet termel. Ez az anyag az agy éhségközpontjára hat, és részt vesz a testsúly hosszú távú szabályozásában. A felfedezés nemcsak biológiai, de társadalmi értelemben is mérföldkő volt.
A leptin felfedezése ugyanis segített eloszlatni azt az előítéletet, hogy az elhízás kizárólag önkontrollhiány következménye. Ehelyett megerősítette, hogy az elhízás biológiai alapú krónikus betegség, amelyben anyagcsere-folyamatok, hormonális szabályozók és idegrendszeri mechanizmusok is szerepet játszanak. Ez a szemléletváltás mélyen átalakította a kezelési irányelveket is. Ma már az egészségügyi ellátásban egyre inkább a hormonális és idegi szabályozásra ható gyógyszeres kezelések kerülnek előtérbe, nem csak az étrendi és életmódbeli tanácsok ismételgetése.
Bár a leptin főként a testsúlyszabályozásban játszik szerepet, az elhízás következményei messze túlmutatnak a testtömegindexen. A túlsúly az egyik legerősebb kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas koleszterinszint és az érszűkület gyakrabban fordul elő elhízott embereknél.
Már 5–10% testsúlycsökkenés is érezhető javulást hozhat a vérnyomásban, a vércukorszintben és a koleszterinértékekben. A fogyás hatására javul az erek rugalmassága, csökken a szívre nehezedő teher, és mérséklődik a szívelégtelenség vagy szívinfarktus kockázata. A European Society of Cardiology ajánlásai szerint a túlsúlyos betegek testsúlycsökkentése kardiovaszkuláris szempontból is elsődleges cél, még akkor is, ha más rizikófaktorokat (pl. dohányzás, mozgáshiány) nem sikerül azonnal kiiktatni.
A leptin hatása nem korlátozódik a táplálkozás szabályozására. Befolyásolja:
- a női reprodukciós folyamatokat,
- az immunrendszer működését,
- az inzulin szabályozását is.
Friedman kutatócsoportja jelenleg azt vizsgálja, milyen idegi pályák közvetítik a leptin hatását az agy felé, és milyen további molekulák játszhatnak szerepet a testsúly hosszú távú szabályozásában. Friedman professzor munkásságát eddig több mint 250 publikáció és 62 000 tudományos hivatkozás fémjelzi. A Debreceni Egyetemen átvett díj számára is különösen értékes:
Nagy megtiszteltetés számomra ez az elismerés, különösen azért, mert egy egyetemi kar professzorai döntöttek róla. Öröm számomra, hogy olyan kutatók sorába kerültem, akik valóban maradandót alkottak
– mondta Friedman.
Forrás: MKT
