A szív- és érrendszeri betegségek sok esetben előjel nélkül okoznak tragédiát. Dr. Merkely Béla kardiológus professzor és Csonka András színművész közös beszélgetése a megelőzés fontosságára hívja fel a figyelmet. Csonka András története – amit a Szívvonal nevű, vadonatúj podcastban elmondott – nagyon személyes, mégis mindannyiunkat érint.
Az első figyelmeztető jel sokszor egyben az utolsó jel is
Csonka András édesanyja hirtelen rosszullét után került kórházba, ahol már nem tudtak segíteni rajta – mondta el a Szívvonal első adásában Csisztu Zsuzsának. Ez a veszteség késztette arra a színművészt, hogy saját egészsége felé is felelősebben forduljon. „Nem akarom, hogy én legyek a következő, aki csak akkor veszi komolyan, amikor már késő.”
Dr. Merkely Béla a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója szerint a negyvenes éveinkben elérkezik az a pont, amikor már különösen indokolt a szív- és érrendszeri állapot feltérképezése. A tragédiák felében egyáltalán nincs szívhez köthető előzetes panasz vagy tünet – vagyis az infarktus akár az a bizonyos „első figyelmeztetés” is lehet – hívta fel a figyelmet Dr. Merkely Béla. És sokaknál egyben az utolsó is, hiszen a szívinfarktust nem mindenki éli túl.
Mi az a rizikófaktor – és miért nem mindegy, ismerjük-e?
A rizikófaktor egy olyan körülmény vagy adottság, amely növeli egy betegség kialakulásának esélyét. Ilyen lehet a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, az elhízás vagy a családi halmozódás. Szerencsére ezek nagy része időben felismerhető – például egy szűrővizsgálat során. Egy EKG, egy szívultrahang, egy vérkép. Egy gyors mozdulat a vérnyomásmérőn. Semmi látványos, semmi fájdalmas. Mégis sorsfordító lehet. Mivel a szívrohamok felénél nincs mellkasi szorítás, nincs karba sugárzó fájdalom, ezért a heveny (váratlan) szívinfarktus gyakran az első tünet – a szív egyik koszorúere elzáródik, az érintett izomterület nem kap elég oxigént, és a sejtek elhalnak.
A szívrohamot megelőzni csak rendszeres szűréssel lehet. A szűrés nem jóslás. Tények, számok, értékek – és ezekből lehet valódi döntéseket hozni.
Szűrés vagy szerencsejáték?
A legtöbben még mindig abban bíznak, hogy „velem ez nem történhet meg”. Aztán megtörténik.
A szűrés nem „jaj, ez is kötelező, de majd ha lesz rá időm” teendő, igazából ez az egyetlen esélyünk arra, hogy időben felfedezzük a bajt. Kardiológiai kockázat felméréseként évente egy alkalomra van szükség egészséges – vagy annak vélt – embereknél. András ezt így fogalmazta meg: „A szűrés nálam papírforma – évente egyszer megyek, mert ennyi jár magunknak.”
A stressz a szívnek is árthat
A stressz önmagában nem káros, vannak jó oldalai is – ha ideiglenes, akkor éberré tesz, gyorsabbá. Ám a tartós, levezethetetlen stressz fizikai rizikófaktorrá válik: emeli a vérnyomást, növeli a gyulladások esélyét, megterheli az érrendszert. A feldolgozhatatlan feszültség hosszú távon ugyanolyan súlyos hatásokat okozhat, mint néhány „rossz laborérték”. Ám a koleszterin-, a vércukorszint, a vérnyomás mérhető, viszont a stresszre nincs mérőszám.
Életmódváltással a kockázat akár felére csökkenthető
Nem kell tökéletesnek lenni – de elég lehet, ha jobban figyelünk. A mediterrán étrend, a rendszeres testmozgás, a súlykontroll és a dohányzás elhagyása jelentősen csökkenti a szívbetegségek kockázatát.
„Nem is kell mindenről lemondani, csak arányokat kell áthangolni. Belefér egy magyaros étkezés is, ha a több étkezésnél a szívünknek (is) egészséges élelmiszereket választjuk ” – emelte ki Merkely professzor.
Egészséges étrend: leginkább a mediterrán diéta javasolt, sok zöldséggel, gyümölccsel, halakkal, olívaolajjal és kevés vörös hússal.
Mozgás: heti minimum 150 perc közepes intenzitású mozgás – ez lehet gyors séta, úszás, biciklizés vagy tánc is.
Súlykontroll: a BMI lehetőleg ne haladja meg a 25-öt, a 30 feletti érték már elhízást jelent.
Dohányzás kerülése, alkoholfogyasztás mértékletessége.
Stresszkezelés: autogén tréning, sport, kirándulás, olvasás, alkotó tevékenység, pszichológus – mindenki megtalálhatja a saját módszerét.
Ne az „önjelölt orvosokban” bízzunk, hanem a szakemberekben
Sokan nem szedik be a felírt gyógyszert, mert „valahol azt olvasták, hogy ártalmas lehet”. Ez a hozzáállás azonban veszélyes. Dr. Merkely szerint tízből nyolcan nem szedik be rendszeresen például a koleszterinszint-csökkentő gyógyszert. A koleszterinszint nem fog magától helyrejönni, és az érelmeszesedés sem múlik el. Ha valaki abbahagyja a felírt gyógyszert, félbehagy egy kezelést, vagy halogat, az egyenes utat nyithat a stroke-hoz, az infarktushoz. „Van egy dolog, ami néha veszélyesebb, mint a magas vérnyomás. Ez pedig a magabiztos tudatlanság” – tette hozzá a kardiológus. Például a Semmelweis Egyetem oldalán számos videó található kardiológiai témában is – muszáj hiteles forrásból tájékozódni.
Egy szűrővizsgálat, egy tudatos döntés, egy apró életmódbeli változás – és évekkel hosszabb, jobb életet nyerhetünk. Ahogy Csonka András fogalmazott: „Ez kötelességünk magunkkal szemben.”
Nézze meg a teljes podcastot!
Forrás: Magyar Hypertonia Társaság
