Elbutulás és demencia elleni védelem: segíthetnek a vérnyomáscsökkentők, gyógyszerek, hatóanyagok? A demencia nem egyszerű elbutulás, hanem az agyműködés tartós romlása, amely egyre több család életét érinti. A demencia elleni védelem ezért kiemelt kérdés, és egy friss kutatás szerint bizonyos vérnyomáscsökkentők, gyógyszerek, hatóanyagok az agyat is védhetik – írja a Magyar Kardiológusok Társasága.
Az elbutulás kifejezést sokan használják, de a demencia valójában az agyműködés tartós és fokozatos romlása. A memória, a gondolkodás, a tájékozódás és a mindennapi önállóság hanyatlását jelenti. Leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, de ide tartozik a vaszkuláris demencia is, amely az agyi keringési zavarokhoz kapcsolódik. A vaszkuláris demencia olyan állapot, amikor agyi erek károsodnak (például érelmeszesedés, magas vérnyomás vagy ismétlődő apró stroke-ok miatt), emiatt pedig romlik az idegsejtek működése is. Emellett léteznek ritkább típusok is, például a Lewy-testes demencia, amely az agyban lerakódó kóros fehérjékhez köthető.
Világszerte több mint 55 millió ember él demenciával, és évente mintegy 10 millió új esetet diagnosztizálnak a WHO adatai szerint. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal statisztikái alapján a mentális és viselkedészavarok miatti halálozás jelentős részét a demenciák adják, különösen idős korban. A demencia és az időskori elbutulás tehát nem ritka jelenség. Komoly népegészségügyi kihívást jelent az idősödő magyar társadalomban. Éppen ezért minden demencia elleni védelem kiemelt figyelmet kap.
Egy friss vizsgálat a JAMA Network Open folyóiratban azt találta, hogy bizonyos vérnyomáscsökkentők hosszú távú szedése kevesebb Alzheimer-kórra és agyi érelmeszesedésre jellemző elváltozással járt együtt boncolásos vizsgálatokban. Azoknál, akik egyes készítményeket 15 évnél hosszabb ideig szedtek, 14–21 százalékkal alacsonyabb volt az Alzheimer-kórhoz köthető kóros elváltozások aránya. Emellett 24 százalékkal kevesebb agyi érelmeszesedést találtak. Az érelmeszesedés az erek falának megvastagodását és beszűkülését jelenti. A kutatás tehát összefüggést mutatott az alkalmazott hatóanyagok és az agyi elváltozások mértéke között.
Fontos hangsúlyozni, hogy a vizsgálat nem bizonyította a demencia elleni védelem közvetlen hatását. A kutatók az agyszövetben látható biológiai jeleket elemezték, nem a betegek klinikai tüneteit. Ez azt jelenti, hogy nem igazolták egyértelműen, hogy a vérnyomáscsökkentők megelőzik az elbutulást. Az eredmények összefüggést jeleznek, nem közvetlen ok-okozati kapcsolatot. A különbség azért lényeges, mert a megelőzés bizonyítása hosszabb és összetettebb vizsgálatokat igényel.
A magas vérnyomás az egész érrendszert károsítja, nemcsak a szívet, hanem a szív- és érrendszer részét képező agyi apró ereket is. A tartósan emelkedett nyomás roncsolja az érfalat, és elősegíti az érszűkület kialakulását. Az érszűkület az erek beszűkülését jelenti, ami rontja a vér áramlását. Az agy különösen érzékeny a vérellátás romlására, mert folyamatos oxigén- és tápanyagellátásra van szüksége.
A magas vérnyomás az egyik legerősebb, befolyásolható rizikótényező az időskori szellemi hanyatlás szempontjából. A vérnyomás rendezése ezért nemcsak kardiológiai, hanem neurológiai szempontból is jelentős. A megfelelően beállított vérnyomáscsökkentők alkalmazása így az agy védelmében is szerepet kaphat.Talán azért is különösen fontos ez a kutatás, mert segíthet árnyalni a gyógyszerekkel szembeni bizalmatlanságot. A magasvérnyomás-betegséget sokan „néma” állapotnak tartják, amely nem fáj, nem látványos, ezért könnyű félvállról venni. Az időskori szellemi hanyatlás viszont mindenki számára kézzelfogható és ijesztő jelenség. Ha világossá válik, hogy a vérnyomás megfelelő kezelése nemcsak a szívet, hanem az agyat is védi, az hozzájárulhat ahhoz, hogy többen komolyan vegyék a betegséget, és következetesebben szedjék az előírt gyógyszereiket. A terápiahűség – vagyis a rendszeres, orvosi utasítás szerinti gyógyszerszedés – kulcsszerepet játszik abban, hogy a magas vérnyomás hosszú távú szövődményei megelőzhetők legyenek.
Felhasznált irodalom, forrás:
https://jamanetwork.com/journals/jamanetworkopen/fullarticle/2844919?
https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/dementia
Forrás: MKT
